21 Kutatóközpont: Tisza tartós előnye, de hátrányát nem sikerült csökkenteni.
A Tisza Párt előnye továbbra is megmaradt, ahogy azt a 21 Kutatóközpont októberi felmérése is mutatja. Ugyanakkor a nyári időszakhoz képest csökkent azok száma, akik Magyar Péterék győzelmét valószínűsítik.
A legfrissebb, október eleji felmérés szerint a Tisza Párt 7 százalékpontos előnnyel bír a Fideszhez képest a teljes népesség körében, míg a pártot választani tudók között ez az előny már 10, a biztosan részt vevő szavazók körében pedig 18 százalékpontos különbséget mutat. Az adatok az augusztusi mérésekhez viszonyítva csak minimális eltéréseket mutatnak, és a kormánypárti szavazók részvételi kedve az elmúlt hónapban némiképp csökkent. A kispártok közül a Mi Hazánk stabilan a küszöb felett teljesít, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt helyzete az utóbbi mérések alapján a küszöb alatt maradt.
A Tisza Párt 33, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népességben, a pártot választani tudók között pedig 48-38 az arány. Úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapok során beállt erre a szinte a két nagy párt tábora, a Tisza például egymást követő harmadik mérésben bizonyult 48 százalékos pártnak, a Fidesz 38 százaléka pedig már április óta fennáll (egy százalékpontos kilengéssel).
A részvételüket biztosra mondó szavazók között is hibahatáron belül változott a különbség, ám itt legalább néhány százalékpontos mozgás megfigyelhető volt az utóbbi időben. Amíg júniusról augusztusra 34-ről 36 százalékra kapaszkodott vissza a Fidesz, október elejére ismét picit visszaesett a kormánypártiak részvételi kedve, így most 35 százalékon áll, a Tisza viszont 53 százalékon, visszaállt tehát az a 18 százalékpontos különbség, amit a 21 Kutatóközpont júniusban mért. Ugyanakkor a ciklus közbeni fiktív választási részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, ráadásul ennek a mintarésznek a hibahatára is némileg nagyobb, körülbelül plusz/mínusz 4 százalékpont.
A többi párt esetében sincs nagy ingadozás, mégis
Egyre világosabbá válik, hogy a Mi Hazánk pártja a választások során a küszöb feletti helyezést célozza meg, míg a DK és az MKKP pozíciója a küszöb alatti tartományban helyezkedik el.
Toroczkai Lászlóék az előző két mérésben 7, most 8 százalékon állnak a pártválasztók között (a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékuk van), a DK és az MKKP viszont egy-egy viszonylag erősebb hónap kivételével az összes többiben a 2-3 százalékos sávra állt be az idei kutatásokban.
A településtípusok alapján a következő tendenciák figyelhetők meg: a falvakban, valamint a kis- és közepes városokban a Fidesz minimális előnnyel vezet a Tisza előtt (30-28 és 29-28 arányban). Ezzel szemben a megyei jogú városokban (27-35) és különösen Budapesten (17-45) jelentős hátrányban van a kormányoldal Magyar Péterékhez képest. Az egyes településtípusoknál a mérési bizonytalanság nagyobb, mint a teljes mintában, azonban a vidéki választókerületek többségében a jelenlegi adatok szerint kiélezett versenyre lehet számítani.
Június után a kutatók újra rákérdeztek, hogy a válaszadó melyik párt győzelmére számít a választáson: a nyár elején 36 százalék a Tisza, 32 százalék pedig a Fidesz győzelmét tartotta valószínűnek. Októberben ez megfordult: a Tisza győzelmére 32 százaléknyi választópolgár számít, a Fideszére viszont 34. A kérdésre "nem tudom"-mal válaszolok aránya 32, illetve 34 százalék volt a két mérésben. Nagy változás tehát nincs, a kormánypártiak és a tiszások elsöprő többsége továbbra is bízik a saját pártjának a sikerében, ám a Tisza Párt számára semmiképp sem tekinthető pozitív fejleménynek, hogy 4 százalékponttal csökkent az ő győzelmükre számítók aránya. Ugyanakkor még a mostani számsor is egészen más hangulatról árulkodik, mint amit az előző parlamenti választási kampányban tapasztaltunk: 2021 december elején a Medián mérése szerint 63 százalék számított kormánypárti győzelemre, és mindössze 23 százalék ellenzékire.
