"A biztonsági előírások fokozatosan egyre szigorúbbá válnak, szinte már úgy érzem magam, mintha egy börtön falai között lennék."
Egy budapesti kórház alkalmazottja fordult hozzánk azzal a megdöbbentő információval, hogy kínai gyártmányú kamerákat szereltek fel a munkahelyén. Információink szerint ezek a készülékek számos nyugati országban már a tiltólistára kerültek. Számos más forrással is egyeztettünk, és konzultáltunk az Országos Kórházi Főigazgatósággal, a Magyar Orvosi Kamarával, valamint az orvosi és szakdolgozói szakszervezetek képviselőivel, hogy nyomon követhessük a kialakult helyzet körüli tiltakozási hullámot és az esetleges egyeztetési próbálkozásokat. Cikkünkben arra is fényt derítünk, hogy a kamerák telepítését végző cég tulajdonosa szoros kapcsolatban áll a kormánypárttal.
Az osztályon dolgozó kollégáimtól tudtam meg, hogy új, kínai kamerákat szereltek fel, melyek akkor még nem működtek, de a többiek már azt rebesgették, hogy a személyzet be- és kilépését akarják monitorozni. A kamerához van kártyaolvasó is. Állítólag a kártyás beléptetéssel azért nem elégszenek meg, mert azt könnyen ki lehet játszani, ha átadjuk egymásnak a mágneskártyát. Más kórházak dolgozói is megerősítették: jó pár budapesti egészségügyi intézményben felszereltek ilyen kamerákat. Előzetesen senkit nem tájékoztattak erről, szájhagyomány útján értesültünk róla
„- Oszd meg velünk tapasztalataidat!” – nyilatkozta egy fővárosi kórház munkatársa a 24.hu-nak.
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) lapunknak elmondta, hogy "az érintett kórházakban dolgozó tagjaink nem kaptak tájékoztatást sem írásban, sem szóban az új fejleményekről." A helyzet azóta sem mutatott változást.
A Magyar Orvosi Kamara válaszában hangsúlyozta, hogy továbbra sem kaptak tájékoztatást, és nem egyeztették velük az elfogadott salátatörvény vonatkozó részeit sem. A június 5-én benyújtott törvényjavaslat, valamint az ezt követően módosított egészségügyi törvény kimondja, hogy július 1-jétől bevezetésre kerül egy egységes beléptető rendszer, amely arcképazonosításon alapul. Ennek keretében a munkavállalók be- és kilépésekor biometrikus azonosítás céljából arcképük adatait kezelhetik.
Több budapesti kórházban kötelezővé vált a dolgozók arcképének rögzítése, ami szerintem azt jelzi, hogy egy arcfelismerő rendszerhez készítenek fotóadatbázist. Volt olyan intézmény, ahol a fotózás már megtörtént, mielőtt bármilyen hivatalos tájékoztatást kaptunk volna a beléptető rendszerről. Számomra ez rendkívül aggasztó és felháborító. Nem kaptunk magyarázatot arra, hogy miért nem elegendő a biometrikus azonosítás nélküli beléptető rendszer. Egy másik budapesti kórházban járva már működő kamerákra bukkantam, amelyek alatti kártyaolvasón található kijelző folyamatosan mutatja, hogy mit rögzít a kamera. Ott az intézmény egész aulája látható a felvételen, tehát a rendszer nem csupán a belépő és kilépő dolgozókat figyeli, hanem a környezetet is.
- nyilatkozta a kórházi informátorunk.
Hozzátette: "Más kórházakban dolgozóktól is azt hallom, hogy rendkívül gyorsan küldik őket a fotózásra, néha még tájékoztatást sem kapnak arról, hogy miért van szükség a felvételre. Volt olyan hely, ahol csupán egy jelenléti ívet kellett aláírniuk, írásos információt pedig nem kaptak. Az én munkahelyemen is csak informális forrásból értesültünk arról, hogy kötelező részt venni a fotózáson, amelyre a következő héten három nap állt rendelkezésre. A munkavállalókat rendkívüli sürgősséggel terelik át a rendszeren, van, ahol fenyegetésekkel próbálják rávenni őket, ha nem mennek el a fotózásra." Ezen kívül megemlítette, hogy egyetért a beléptető rendszer és az arcképes mágneskártya bevezetésével, sőt azzal is, hogy a belépéskor térfigyelő kamerák segítségével azonosítsák a dolgozókat, azonban a biometrikus adatok kötelező megadását határozottan elutasítja. "Ez egy teljesen indokolatlan korlátozás a magánélethez és a személyes adataink védelméhez fűződő alapjogoknak, amely nem arányos a beléptető rendszer bevezetésével elérni kívánt közérdekkel" - hangsúlyozta kórházi forrásunk.
Nemrégiben én is részt vettem az új arcfelismerő kamerarendszer tesztelésén, ami elég érdekes élmény volt. A folyamat során alá kellett írnom egy jelenléti ívet, de semmilyen elismervényt vagy tájékoztatót az adatkezelésről nem kaptam. Kicsit zavaró, hogy nem mondták el, pontosan mire fogják felhasználni a rólam készült fényképet. Furcsállom a helyzetet, mivel a munkahelyemen már létezik egy belépőkártyás azonosító rendszer, amely szintén rögzíti a dolgozók be- és kilépését képekkel. Az új rendszer pedig jóval költségesebbnek tűnik, így nem igazán értem, miért van szükség rá. Ráadásul most mindkét rendszer együttműködik, ami azt jelenti, hogy egyszerre kell használnunk a régit és az újat, ami még inkább zavaró.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrásunk így nyilatkozik: "Van olyan osztály a kórházban, ahol a betegek kezelésére szánt eszközök kétharmada használhatatlan, de a javításukra sincs forrás. Az épület maga is egy lepusztult romhalmaz, a felújításra sem jut pénz, miközben a biztonsági előírások egyre szigorúbbak, mintha börtönről lenne szó. Volt egy kollégám, aki nem engedte, hogy lefotózzák, ezért kirúgták, pedig már így is alig vagyunk elegen. Mit ér ez az egész?" - teszi fel a kérdést riportalanyunk. "Továbbá, négy éve rendkívül szigorúan üldözik a feketemunka és a magánbetegek közkórházi idő alatt történő ellátását. Ennek ellenére még most is akadnak orvosok, akik a műszakjuk során eljárnak a privát rendelésükre, holott tudják, hogy a munkavégzésüket folyamatosan figyelik. Kíváncsi vagyok, vajon a szuperkamerák valóban lebuktatják-e őket? Szerintem eddig sem a technikán múlt a dolog."
Harmadik belső forrásunk pontos intézményeket is említett.
