A fényszennyezés hatása sokkal mélyebb és aggasztóbb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.
Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleményei találkoznak! A cikkek a szerzők személyes nézőpontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával. Amennyiben szeretné megosztani saját gondolatait a témával kapcsolatban, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A közzétett írásokat itt böngészheti.
Thomas Edison 1879-es izzólámpa-feltalálása forradalmasította az éjszakai világítást, amely mára a modern társadalom szerves részévé vált. A népességrobbanás és a városi élet dinamikus fejlődése azonban sajnálatos módon a fényszennyezés problémáját hozta magával, amely ma már globális kihívást jelent. Az éjszakai mesterséges fény szóródása nem csupán az égbolt állandó világosságát okozza, hanem a sötétedés hiányát is eredményezi a helyi ökoszisztémákban, megzavarva ezzel a természetes ritmusokat.
A fényszennyezés számos formája közül a következők figyelhetők meg leggyakrabban:
A Bortle-skála az éjszakai égbolt fényességét osztályozza, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük, milyen csodálatos látványban lehet részünk egy adott helyszínen. A skála kilenc fokozatra tagolódik: az 1. szint a legmélyebb sötétséget képviseli, ahol a csillagok ragyogása szinte magával ragad, míg a 9. szint a városi környezetben tapasztalható, ahol az éjszakai égbolt alig észlelhető a fények tengerében.
1977. július 13-án, amikor az éjszaka sötétjét villámok hasították át, New York városa hirtelen elvesztette fényét. Az utcai lámpák, a vibráló neonreklámok és a hatalmas felhőkarcolók ragyogása egy pillanat alatt eltűnt, és a város csendes árnyékba burkolózott. Évtizedek óta először tűnt fel a Tejút a sötét égbolton, ragyogó csillagok ezreivel díszítve a látképet. "Olyan égi látványt kaptam a bronxi otthonomról, ami soha nem volt részem, és valószínűleg soha többé nem is fog" - emlékezett vissza Joe Rao, meteorológus és lelkes csillagász, aki az áramszünet éjszakáján New York szívében tartózkodott.
A tudományos közösség figyelme egyre inkább a mesterséges éjszakai fény (Artificial-Light-At-Night, ALAN) emberi egészségre, ökológiai rendszerekre és az éjszakai égbolt láthatóságára gyakorolt káros hatásaira irányul. Ez a felismerés arra ösztönözte a társadalmat, hogy a fényszennyezést fontos környezetvédelmi problémaként kezelje. A kutatások során világossá vált, hogy a mesterséges éjszakai világítás számos állatfajra – többek között vízi és szárazföldi gerinctelenekre, valamint kétéltűekre – nézve súlyos következményekkel jár.
A különböző taxonokba sorolt fajok biológiai folyamatai szoros összefüggésben állnak a természetes fényviszonyokkal, így az ALAN (mesterséges világítás) expozícióval kapcsolatos aggodalmak legfőképpen arra irányulnak, hogy ez a mesterséges fény atipikus fiziológiai reakciókat idézhet elő. Ezek a reakciók pedig potenciálisan kedvezőtlen hatással lehetnek az egészségre és a környezetre egyaránt.
Az élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások legfőképpen az állatok viselkedésének irányításáért felelős veleszületett cirkadián (biológiai) óra megváltozásával állnak összefüggésben, amely a természetes fényjelek hatására következik be. Ennek következtében a vándorlással, szaporodással, kommunikációval és aktivitással kapcsolatos viselkedési minták is jelentős átalakuláson mennek keresztül.
A negatívan befolyásolt ökoszisztémák a természetes éjszakai égbolt, illetve a sötét környezetek menedékként működnek a fényre érzékeny fajok számára. Ehhez társul továbbá a trófikus kölcsönhatások megszakadása és a biológiai sokféleség túlzott mértékű csökkenése az élőhelyek összekapcsolódásának globális csökkenése miatt.
Az Egyesült Királyságban számos különleges denevérfaj található, összesen 18, mindegyikük védett státusszal bír. Ezek a fajták eltérő módon reagálnak a fényre, ám közös jellemzőjük, hogy rendkívül érzékeny szemük lehetővé teszi számukra a hatékony navigációt még a leggyengébb fényviszonyok között is.
A fényszennyezés az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásai között különösen aggasztóak a megváltozott alvási szokások, a rákos megbetegedések kockázatának növekedése, a depressziós állapotok kialakulása, valamint a súlygyarapodás. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak a mindennapi életminőség romlásához, és figyelmeztetnek arra, hogy környezetünk világítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kihívás is.
Számos állatfaj súlyosan megszenvedi a fényszennyezés káros következményeit.
Sok madárfaj a csillagokból származó fényt használja vándorlásuk során. A mesterséges fény megzavarhatja vándorlásukat, és elvéthetik az irányt.
Az Egyesült Államokban évente körülbelül egymilliárd madár veszíti életét, amikor épületeknek ütköznek. E problémát tovább súlyosbítja, hogy az erős fények zavarják meg őket, eltérítve éjszakai migrációs útvonalaikról.
A mesterséges világítás zavarba ejtheti a rovarokat, és hatással lehet a fák levélfejlődésére is. Egy 2017-es kutatás kimutatta, hogy a fényszennyezés az éjszakai gerincesek 30%-át, valamint a gerinctelenek több mint 60%-át veszélyezteti.
A fényszennyezés hatása a különböző fajokra és ökoszisztémákra egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, különösen az ALAN (Artificial Light At Night) használatának gyors ütemű növekedése miatt. A tudományos kutatások eddig leginkább a természetes élőhelyeken, laboratóriumi körülmények között, vagy állattenyésztési helyszíneken élő organizmusokra összpontosítottak. Ezzel szemben a városi környezetben élő vadon élő állatokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban sokkal kevesebb információ áll rendelkezésünkre.
A fényszennyezés különösen aggasztó problémát jelent a városi területeken, ahol a népesség folyamatosan növekszik a 21. században. Ennek következtében egyre több élőlény kerül kapcsolatba az intenzív mesterséges fényforrásokkal, ami jelentős hatással van az ökológiai egyensúlyra. A városi környezet nem csupán a fényszennyezésnek van kitéve, hanem számos egyéb stresszfaktornak is, mint például a megnövekedett hőmérséklet, a fokozott zajszint, a vegyi szennyezés és a megváltozott élőhelyek. Ezek a tényezők kölcsönhatásba léphetnek a fényszennyezéssel, és súlyosbíthatják annak káros hatásait a különböző fajokra nézve. Ugyanakkor bizonyos állatok, mint a patkányok és a galambok, képesek voltak alkalmazkodni az urbánus fényviszonyokhoz, sőt, ezek az élőlények nemcsak hogy túlélnek, de sikeresen alkalmazkodnak az új kihívásokhoz is.
Sok faj számára azonban súlyos problémát jelent a fényszennyezés, és kevéssé ismert, hogy milyen mértékben lesznek képesek alkalmazkodni. Érdekes állítás, hogy a fényszennyezés megkönnyítheti az idegen fajok invázióját a városi környezetbe, beleértve a kártevőket és a betegséghordozókat is, azáltal, hogy stresszt okoz az őshonos fajokra, és csökkenti versengő képességüket a betolakodókkal szemben. Az invazív fajok gyakran generalisták, és sikeresebbek lehetnek a fényszennyezéshez való alkalmazkodásban, mint sok őshonos faj.
Jelenleg a fényszennyezés kérdésében nem áll rendelkezésre egységes uniós szakpolitika.
Franciaország, Horvátország, Szlovénia és Csehország egyaránt előremutató nemzeti jogi keretekkel rendelkezik a fénykibocsátás korlátozására, hasonlóan Olaszország és Spanyolország egyes régióihoz. Ezzel szemben Ausztriában és Írországban csupán nem kötelező iránymutatások léteznek, azonban hatályos szakpolitika hiányában ezek hatása korlátozott.
A fényszennyezés csökkentése érdekében világszerte eltérő politikai megközelítéseket alakítottak ki. Néhány intézkedés szigorú mérőszámok alkalmazására épül, míg mások a polgárok párhuzamos tájékoztatásával kényszerítik ki a változtatásokat. Vannak olyan javaslatok is, amelyek már létező jogszabályokba integrálódtak, vagy a csillagászati közösséggel folytatott szoros együttműködés révén lettek kidolgozva.
A globális népesség legalább 80%-át, míg az európai lakosság több mint 99%-át sújtja a fényszennyezés, amely a túlzott vagy nem megfelelően irányított éjszakai mesterséges fények következménye.
Mivel a hagyományos világítástechnológiát fénykibocsátó diódákkal (LED) váltják fel az energiafogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás és az energiaköltségek csökkentésére tett kísérlet során, a Föld éjszakai mesterségesen megvilágított felszíne egyre fényesebb és kiterjedtebb lesz.
A LED-technológia árának csökkenése következtében a fényforrások elterjedtsége 1992 és 2017 között 49%-kal emelte a fényszennyezés szintjét.
Így nem meglepő, hogy az éjszakai égbolt természetellenes fényekkel való kivilágítása világszerte egyre növekszik.
Az égbolt világossága évről évre körülbelül 10%-kal növekszik globálisan, és a legszembetűnőbb változások Észak-Amerikában figyelhetők meg.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a fényszennyezést is ugyanolyan komolyan vegyük és kezeljük, mint a környezetszennyezés egyéb formáit.
Ironikus módon, amíg a magas és közepes jövedelmű országok az ALAN kihívásaival küzdenek, 2021-ben világszerte 675 millió ember élt áram nélkül. Az ENSZ 2023-as jelentése a fenntartható fejlődési célokról azt mutatja, hogy ez a szám 2030-ra várhatóan 660 millióra csökken. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a globális energiaellátás és a fenntarthatóság közötti ellentmondások még mindig sürgető problémát jelentenek.
Az "Európai fényszennyezési kiáltvány" – amely a fényszennyezés elleni küzdelem és az uniós ellenőrzések kereteit szabja meg – 2023-ban, Spanyolország EU-elnöksége alatt került elfogadásra. Ez a lépés jelentős mérföldkő az éjszakai égbolt védelme és helyreállítása iránti európai törekvésekben. A kiáltvány célja, hogy felhívja a figyelmet a fényszennyezés problémájára, és elérje, hogy azt komoly társadalmi és politikai kérdésként kezeljék szerte Európában. A dokumentum hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy a fényszennyezést szigorúbb szabályozás alá vonják, ezzel széleskörű támogatást keresve a fenntarthatóbb jövő érdekében.
Az európai fényszennyezési kiáltvány célkitűzései a következők:
Bár a fényszennyezés az egyik legkevésbé ismert szennyezési típus, ugyanakkor a legkönnyebben kezelhető és csökkenthető antropogén eredetű szennyezés lehetne. A legegyszerűbb, ha a kívánt helyen hatékonyan használjuk a fényt, és ahol lehet természetes sötétet hagyjunk.
A fényszennyezés kérdésével kapcsolatos lakossági tudatosság bizonyos kampányok szervezésével és a nyilvánosság részvételén alapuló kutatásokkal növelhető. Például a "Föld órája" arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a lámpákat egy órára, persze az energiatakarékosság jegyében is. Jó megoldás szabványos világítási irányelveket és előírásokat alkalmazni.
És vannak jó protokollok is. Ilyen például az "Öt alapelv a felelős kültéri világításhoz", amely kimondja, hogy csak akkor és ott, ahol szükség van rá, és csak a szükséges mennyiségben használjunk világítást.
A felelős kültéri világítás öt alapelve:
Magyarországon a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) településpolitikai, településfejlesztési kontextuson belül és természetvédelmi oldalról is vizsgálja a fényszennyezés ügyét. Az NKP részeként a Természetvédelmi Alapterv IV. tervezési időszakában került sor egy kiemelten a fényszennyezés hazai mérésére és hatásainak vizsgálatára irányuló projektre három hazai egyetem együttműködésében.
A projekt egyik kulcsfontosságú aspektusa a hazai védett természeti területek, különösen a nemzeti parkok fényszennyezettségének vizsgálata volt. 2020-ban, a Fény nemzetközi napja alkalmából, az Agrárminisztérium közzétette a "Fényszennyezésről - világosan!" című szakmai útmutatót. Ez a dokumentum arra hivatott, hogy ne csupán a táj- és természetvédelmi szervezetek, hanem a szélesebb közönség számára is segítse a mesterséges éjszakai világítás felelős és környezettudatos használatát.
2020 szeptemberében lépett életbe a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének kijelöléséről szóló agrárminiszteri rendelet, amely mérföldkőnek számít a hazai jogszabályok között. Ez az első olyan jogi norma, amely kifejezetten foglalkozik az "éjszakai csillagos égbolt láthatóságát veszélyeztető és az élővilágra ártalmas fényszennyezés megelőzésével és csökkentésével". A rendelet különös figyelmet fordít a kültéri világítótestekre és fényforrásokra, meghatározva azok táj- és természetvédelmi célú használatát. Magyarországon jelenleg három csillagoségbolt-park található: a Hortobágyi mellett a Zselici és a Bükk is védelmet élvez, így biztosítva, hogy az éjszakai égbolt szépsége továbbra is élvezhető legyen.
