A Fidesz minden lehetséges eszközt latba vet, hogy megőrizze hatalmát és leválthatatlanná váljon.
Nincs ennél lejjebb - sokszor hallottuk ezt Orbán Viktor 2010 óta épülő hatalmi gépezetével kapcsolatban. De még a politikával foglalkozóknak sem volt annyi fantáziájuk, hogy a kritikus hangok elhallgattatásának újabb módszerét előre lássák. A végrehajtó hatalomtól elvben független hatalmi ágak irányítását a rendszer névadója lassan teljesen maga alá gyűri, mintha a bíróságok most roppannának össze a nyomás alatt. Közben a szakmai szervezetek maradék autonómiájának megtörése is csak idő kérdése (HVG, 2024. december 5.). Vannak ugyan elemzők - akár politikai oldaltól függetlenek is -, akik a fizikai erőszak hiányára hivatkozva azt mondják: az ellenzék ellehetetlenítésére tett kormányzati kísérletek távol állnak attól, ahogy Putyin számol le a politikai ellenfeleivel. Ám 2024 utolsó napjaihoz közeledve egyre inkább úgy tűnik, hogy a NER ismét egy lépéssel közelebb került a legveszélyesebb keleti minták importálásához.
Amíg csak olyan kishalak vannak a rács mögött, mint Kiss László DK-s óbudai polgármester - aki ha a Fidesz érdekei úgy kívánnák, bármikor ki is kerülhetne, és szabadlábon védekezhetne -, valóban úgy tűnhet: ez még nem azonos a szibériai börtönökkel való fenyegetettséggel. De például az a buzgalom, amivel a kormány elítéltetné az általa telefontolvajnak beállított Magyar Pétert (csak mert a Tisza Párt elnöke egy szórakozóhelyen elvette egy, a mobilját "kompromittáló" fotók készítésére használni szándékozó zaklatója készülékét), pontosan megmutatja, hogy a hatalomnak nincsenek skrupulusai, ha az ellenfelek kiiktatásáról van szó.
Ráadásul minden egyes ilyen lépés - papíron - teljes mértékben jogszerűnek számít. Így történt, hogy már két, a bíróságok által elítélt ellenzéki képviselő is kénytelen volt visszaadni a parlamenti mandátumát. Ez azt jelenti, hogy mivel az egyiküket egyéni választókerületben, a másikat pedig listáról választották meg, közel százezer olyan szavazó, aki 2022-ben rájuk adta a voksát, most képviselet nélkül maradt.
A mandátum elvesztésének súlyos következményeit a jogalkotók a rendszerváltás idején olyan helyzetekre szabták, amikor valaki visszaél a hatalmával, például kenőpénzt fogad el, vagy akár lop, csal, esetleg a legrosszabb esetben gyilkosságot követ el. Ezzel szemben a Momentum politikusa, Fekete-Győr András egy "vélemény-bűncselekmény" miatt vált hivatalosan érdemtelenné a választók képviseletére, amiért egy tüntetésen egy csillagszórónál alig veszélyesebb petárdát dobott el. A DK-s Varjú László pedig, aki képviselőként a köztévé épületébe való behatolással próbálta megszólítani a megfelelő illetékest, azért lett persona non grata a parlamentben, mert az MTVA épületében megpróbált belekapaszkodni az őt kidobni készülő biztonsági őrök lábába, ami miatt az egyik őr elesett. E két eset együtt pedig egyértelműen megfélemlítő hatást gyakorol a politikai diskurzusra.
