A FÉSZ elnöke úgy véli, hogy a boltok számára "érthető válaszlépés" lehet az árrésstopra reagálva, ha más termékek ára emelkedik, így kompenzálva az elmaradt nyereséget.
"Nem örvendünk annak, hogy ismételten adminisztratív intézkedések bevezetésére kerül sor, de úgy véljük, hogy az árréskorlátozás lehet a legkevésbé zavaró állami megoldás a piaci mechanizmusok szempontjából. További részleteket csak akkor tudok megosztani, amikor a jogszabály hivatalosan megjelenik" - nyilatkozta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke az mfor.hu-nak, amikor az árrésstop hatásairól kérdezték. Ez az intézkedés harminc "alapvető élelmiszer" árának rögzített, tízszázalékos árrését érinti.
Bár a bevezetését március "közepére" tervezik, ahogyan az mfor is említi, egyelőre nem világos, hogy a 10 százalékos árrésplafon milyen feltételek mellett fog érvényesülni. Kérdéses, hogy ez a szabályozás a teljes haszonkulcsot érinti-e, beleértve a másodlagos költségeket is, vagy csupán az árucsoporton belüli termékekre vonatkozik. Más szóval, jelenleg még nem tudható, hogy csak egyféle párizsit lehet majd megvásárolni a 10 százalékos árrésplafonnal, vagy az összes párizsi termékre érvényes lesz ez a korlátozás.
A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy a kereskedők hogyan fogják reagálni a helyzetre. Az ársapka bevezetésekor már tapasztalhattuk, hogy a kereskedők más termékek áremelkedésével próbálták kompenzálni a kiesett profitot. Éder véleménye szerint a kiskereskedelmi láncok részéről most is logikus lépés lenne, ha hasonló módon cselekednének. Azonban a mostani helyzet bonyolultabb, mivel a kormány sokkal több terméket sorolt be alapvető élelmiszerként, így a lehetséges áremelésre szánt termékek köre jelentősen szűkült.
"Ez a 30 termék a kiskereskedelmi láncok forgalmának nagyon jelentős részét lefedi. Így nehezebb lesz a kieső veszteséget más termékre áttett marzzsal kompenzálni, mint amikor 7-8 termék volt ársapkás" - mondta a FÉSZ elnöke.
A lap által megkérdezett piaci szereplők szerint a kiskereskedelmi láncok ezután nem lesznek érdekeltek az árcsökkentésben. Vagyis a kormányzati árcsökkentő szándékkal szemben, nem fogja majd rávenni a gyártót, hogy az csökkentse a beszállított termék árát, mert a maximum 10 százalékos árrésplafonnal ettől kisebb lenne a haszna.
Erre próbált utalni az Országos Kereskedelmi Szövetség is kedden, amikor közölték, hogy az árréskorlátozásnak "csak akkor lehet hatása az infláció mértékére, ha az intézkedés az élelmiszer ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz és a terheket a szereplők közösen viselik".
