A kiemelt bánásmód nem véletlenül került a fókuszba – figyelemre méltó volt a Kúria elnökének újévi üdvözlete.

Egy váratlanul benyújtott kormánypárti törvénymódosítás révén a kúriai bírák aránytalanul magasabb bérfejlesztésben részesülnek, összehasonlítva az alsóbb fokú bíróságok ítélkezőivel. Varga Zs. András a kivételes bánásmódot azzal magyarázza, hogy a Kúria nem csupán a legfelsőbb bíróság, hanem kulcsszerepet játszik a jogegység fenntartásában is.

az újévi köszöntőben a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre is kitér. Varga Zs. András hangsúlyozza, hogy az Országgyűlés által hozott döntések nemcsak a Kúria működésére, hanem a jogi rendszer egészére nézve jelentős hatással bírnak. A levélben kifejezi optimizmusát, hogy a közeljövőben a bírói munka feltételei tovább javulnak, és a szakmai közösség összefogásával sikerül még hatékonyabbá tenni a jogszolgáltatást. Az elmúlt év eredményeit méltatva említi a bírák illetményemelését is, amely szerinte nemcsak a bírói kar elismerését tükrözi, hanem a jogi hivatás iránti elkötelezettséget is. Az újévi üzenet végén bizakodva tekint a jövőbe, bízva abban, hogy a közös erőfeszítések révén a Kúria továbbra is képes lesz megfelelni a társadalom elvárásainak.

A kúriai bírók esetében a kormány által biztosított különleges bánásmódot is elismeri, ami abban nyilvánul meg, hogy jelentős mértékű fizetésemelésben részesültek. Ahogy ő fogalmazott, mindez "nem ingyen" történt.

Tény, hogy a politikai kinevezett Varga Zs. Andrásnak van miért köszönetet mondania az Országgyűlésnek. Ahogy lapunk is megírta, a kormány egy négyoldalú megállapodástervezet erőltetett a bírósági szervezetrendszer képviselőire, amelynek részeként csak 15 százalékkal emelte meg a "talpas" bírók fizetését. A bérkorrekció mértéke így messze elmarad a 40 százalékos inflációtól és attól, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György javasolt. (És amit a jogszabályok szerint a kormánynak bele kellett volna foglalnia a költségvetés tervezetébe.)

A kúriai bírók esetében a helyzet eltérő: egy utolsó pillanatban benyújtott, kormánypárti bizottsági módosító javaslat következtében őket eltávolították a többi bíróra vonatkozó bértábla hatálya alól, és a Kúria elnökének javadalmazásához kötötték a fizetésüket. Ehhez szükség volt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítására, amelyet február 19-től kell alkalmazni, visszamenőleges hatállyal január 1-től.

Hogy ezt egy példával illusztráljuk: a nem vezető beosztású bírák január 1-től az elnök fizetésének 60 százalékát kapják majd a Kúrián. Mivel Varga Zs. András esetében ez januártól bruttó 4 millió 562 ezer forint, egy kezdő kúriai bíró ennek alapján bruttó 2 millió 737 ezer forintot kap majd. Úgy tudjuk, a kivételezett helyzet tovább fokozza a bérfeszültséget a bírói karban, hiszen a munka dandárját végző járásbírók csak harmad annyit fognak keresni januártól, mint a Varga Zs. András által a Kúriára kinevezett kollégáik.

A kettős mérce ellen nemrégiben a Magyar Bírói Egyesület is hangot adott tiltakozásának. Megállapításaik szerint a különbségtétel "aránytalanul még nagyobb szakadékot teremtett a Kúriai bírók és az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók jövedelme között. Az ilyen mértékű eltérés rontja a bírósági rendszer belső arányosságát, és önmagában is aláássa a társadalom bíróságokba vetett bizalmát." Emellett kiemelték, hogy 2025-től a járásbírók bruttó jövedelme mindössze 150-178 ezer forint körül alakul, míg a Kúrián egy beosztott bíró keresete minimum 800 ezer forint, de akár az egymillió forintot is elérheti.

Varga Zs. András nem osztja a kritikák véleményét, sőt korábban egy közleményben is kifejezte nemtetszését a "politikai támadások" kapcsán. A közleményében hangsúlyozta, hogy a kúriai bírák új illetményrendszere összhangban áll az Alaptörvényben rögzített kizárólagos feladatukkal és felelősségükkel, amely szerint a Kúria felelős Magyarország összes bíróságának jogalkalmazásának egységességéért.

A lapunkhoz eljutott újévi köszöntőjében a szerző kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a "civil szervezetek és háttérintézmények felbujtásának és szervezkedésének következményeként" a bírók és az igazságügyi alkalmazottak illetmény-korrekciója súlyosan veszélybe kerülhet. Ezen kívül aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a bírák nyíltan kifejezték elégedetlenségüket a kormánnyal kötött megállapodás kapcsán.

Varga Zs. véleménye szerint a Kúria igazságtalanul került a támadások kereszttüzébe, mivel állítása szerint nem önző érdekek mentén hozták meg döntéseiket.

"Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön" - tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy Varga Zs. András szavaival élve végül "az öröm győzedelmeskedett", a kiemelt bánásmódot, aminek "nyilván örülünk", azonban nem ingyen kapták, mint ahogy 2019-ben sem így történt.

"Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez" - fogalmaz a köszöntőben az elnök.

A köszöntőben elhangzott, hogy az elnök véleménye szerint a Kúria átalakulási folyamata a végéhez közeledik. Ennek a folyamatnak a középpontjában az áll, hogy a másodfokú bíróság szerepét betöltő intézmény jogegységet garantáló legfelsőbb bírói fórummá alakuljon.

A Kúria mára átalakult, már nem csupán a legfelsőbb bíróság szerepét tölti be.

„A jogegység érdekében nincs olyan eszköz, amely felesleges vagy indokolatlan lenne” – hangsúlyozta Varga Zs., aki az Országgyűlés figyelmébe ajánlotta ezt a megközelítést. Kiemelte, hogy a már elfogadott megállapodások révén akár külső támogatást is igénybe vehetnek. Amennyiben az eljárási törvények módosítása válik szükségessé, azt is kezdeményezhetik. Azonban a levélből nem derül ki, hogy a Kúria elnöke pontosan milyen lépésekre gondol, és milyen módon lehetne tovább erősíteni a jogegységet.

"Erőforrásaink már rendelkezésünkre állnak, így előre megkaptuk mindazt, amire szükségünk van. Ezáltal 2025-től végre arra összpontosíthatunk, ami igazán fontos, és aminek egyedüli letéteményesei vagyunk: a jogegység megőrzésére, mint az ítélkezés őrzői" - nyilatkozta.

A Kúria nemrég azzal került a hírekbe, hogy koncentrált támadássorozat indult Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan pedig azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt.