A kormány úgy döntött, hogy nem módosítja a 28 500 forintos szociális vetítési alapot, ami a nyugdíjakra vonatkozik.
A kormány nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármilyen intézkedést hozzon a szegénységben élő nyugdíjasok, különösen az idős nők helyzetének javítása érdekében.
Tóth Bertalan, az MSZP politikusa, a közelmúltban érdeklődött Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől arról, hogy miért nem történik lépés a szociális vetítési alap emelése érdekében. A korábban nyugdíjminimumnak nevezett küszöbérték már 2008 óta 28 500 forint, és ez az összeg kulcsfontosságú szerepet játszik számos ellátás hozzáférhetőségében, valamint azok összegének meghatározásában. Bár néhány támogatási forma esetében emelték a kapcsolódó szorzószámokat, Tóth Bertalan véleménye szerint sokkal célszerűbb lenne, ha a küszöbértéket folyamatosan indexálnák, így megőrizve annak reálértékét.
Önök szerint elfogadható, hogy ez az összeg 2008 óta mindössze 28 500 forint maradt?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter helyett Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára, Rétvári Bence válaszolt a kérdésekre. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány nem szándékozik emelni a szociális vetítési alapot, mivel véleményük szerint a szociális biztonságot nem a rászorultság, hanem a munkához való viszony határozza meg.
Azt fogalmazta meg, hogy kulcsfontosságú cél a társadalmi alapbiztonság megteremtése, ezért a kormány számos intézkedést hozott a munkahelyek létrehozása és a teljes foglalkoztatottság elérésének érdekében. Az állam által irányított közfoglalkoztatási programok is ezt a célt szolgálják, hogy
A foglalkoztatásra alkalmas, de a munkaerő-piacról kiszorult egyének számára elengedhetetlen, hogy ne csupán segélyekből éljenek, hanem aktív munkavégzés révén biztosítsák megélhetésüket és családjuk jólétét. Az egészségügyi, szociális és családtámogatási rendszerek összehangolt működése, valamint a nyugdíjbiztosítási ellátások kiegészítő szerepe együttesen teremtik meg a legkiszolgáltatottabb csoportok - mint például az idősek, fogyatékossággal élők, fiatalok és a megváltozott munkaképességűek - számára a szociális biztonság alapjait.
Tóth Bertalan a Kormánytól érdeklődött Nagy Mártontól, milyen lépéseket tervez a szegénységben élő nyugdíjasok, kiemelten az idős nők életkörülményeinek javítása érdekében. Kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai riasztó képet festenek: a szegénységben élők aránya ismét növekvő tendenciát mutat, különösen aggasztó, hogy a nyugdíjasok körében a szegénység mértéke egy év alatt 14,7%-ról 24,2%-ra ugrott. Ezen belül az idős nők helyzetének romlása különösen szembetűnő.
Ezúttal Fónagy János, Nagy Márton államtitkára adott választ, reagálva az MSZP politikusának kérdéseire. Fónagy hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint...
A nyugellátások értékének megőrzése Magyarországon az inflációkövető nyugdíjemelés révén valósul meg. Ennek eredményeként a nyugdíjak mértéke 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett, miközben vásárlóerejük 25%-kal nőtt.
A kormány elkötelezett az idősek megbecsülése iránt, és hűen teljesíti a 2010-ben tett ígéretét a nyugdíjasok felé. A háborús viszonyok ellenére is arra törekszik, hogy megőrizze a nyugdíjak vásárlóerejét. Minden év februárjában garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, valamint visszatéríti a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját a nyugdíjasoknak. Fónagy államtitkár a DK-s Gy. Németh Erzsébet hasonló kérdésére reagálva hangsúlyozta, hogy a nyugdíjemelés és nyugdíjkorrekció szabályainak megváltoztatása nem indokolt, mivel a nyugellátás alapja a biztosítási elv, nem pedig a rászorultság.
Az a jövedelempótló ellátás, amelyre a biztosított saját jogán, vagy elhalálozása után a hozzátartozója jogosulttá válhat, különösen fontos szerepet játszik a társadalombiztosítás rendszerében. A nyugdíj mértéke szorosan összefügg azzal, hogy a biztosított aktív évei során mennyi és milyen mértékű jövedelemből fizetett járulékokat a nyugdíjrendszerbe. Szakértők szerint, ha a kormány eltérő emelési mértékeket alkalmazna a nyugdíjasok egyes csoportjainál, az a jövedelmek átcsoportosításához vezetne, és ezzel veszélyeztetné a biztosítási elv helyes működését.
A nyugdíj nem csupán szociális alapon megállapított juttatás, hiszen annak mértéke és értékmegőrzése nem lehet függő a jogosultak rászorultságától vagy társadalmi helyzetétől. Fónagy János véleménye szerint a nyugdíjrendszer akkor tekinthető igazságosnak, ha a megállapított ellátások értéke a nyugdíj megállapításakor érvényes arányok szerint megmarad. E cél elérése érdekében az egységes mértékű emelés alkalmazása javasolt. Az ennél eltérő, differenciált emelési módszer viszont a magasabb biztosítási teljesítmény alapján megállapított nyugellátások fokozatos értékcsökkenését vonhatja maga után. A miniszterhelyettes megjegyzése szerint a differenciált emelés következményeként előfordulhat, hogy azok, akik életük során aktívan járulékot fizettek, alacsonyabb ellátásban részesülnének, míg azok, akik keveset vagy egyáltalán nem dolgoztak, magasabb nyugdíjat kapnának.
Ez a helyzet nem csupán igazságtalan, hanem a közteherfizetést is hátráltatja, ami hosszú távon veszélyeztetheti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Fónagy János megjegyezte, hogy a nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve is érvényesül, így azok, akik alacsony összegű nyugellátásban részesülnek, indokolt esetben méltányossági nyugdíjemelésre vagy egyszeri segélyre jogosultak. Érdemes megemlíteni, hogy a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély igénylésének összeghatárai 2010 óta majdnem megduplázódtak.
2008. január 1. óta a minimális nyugdíj összege változatlanul 28.500 forint, amely már több mint másfél évtizede áll fenn.
Farkas András, a nyugdíjszakértő, már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a legszegényebb magyar nyugdíjasok helyzete a legnagyobb ütemben romlik. A nyugdíjrendszer kaotikus állapotban van, amelyet az átláthatóság és a tervezhetőség hiánya jellemez. A nyugdíj összegének mértéke nagymértékben függ attól az évtől, amikor a kérelmet benyújtják, és a szolgálati évek figyelembevétele sem egységes: egyes évek más-más módon számítanak bele a nyugdíjszorzóba. Emellett az inflációval összefüggő emelés nem tükrözi a nemzetgazdasági átlagbér növekedését sem. A helyzetet tovább rontja, hogy nincs járulék- és nyugdíjplafon, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi a nyugdíjasokat.
