A kormány egy egészen eltérő valóságot fest elénk, miközben a gazdaság valójában mélyponton van az aktuális adatok tükrében.

A harmadik negyedév során az ipari szektor teljesítménye 4,4%-os csökkenést mutatott, míg a feldolgozóipar ennél is jelentősebb, 6,2%-os visszaesést szenvedett el az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A helyzet azonban még drámaibb a mezőgazdaság terén, ahol a teljesítmény 14,9%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Ennek ellenére Orbán Viktor két fontos megállapítást tett: hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilan állja a sarat, és összességében jól van.

"Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van" - fogalmazott szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóbeszédében. Aztán október végén kiderült, hogy a harmadik negyedévben újra recesszióba került Magyarország.

Aztán Orbán Viktor október közepén arról is beszélt, hogy a gazdasági semlegesség 3-6 százalékos növekedést eredményez majd. Hozzátette: ezt még az idei év utolsó negyedévében nem fogjuk látni, de a 2025-ös első negyedévben már igen. Aztán november végén a Moosy's Magyarország adósbesorolásához tartozó stabil kilátását negatívra rontotta. Ez a két példa jól mutatja a politikai kommunikáció határait.

Az adatok arra utalnak, hogy noha az első negyedévben a gazdaság teljesítménye emelkedett az előző időszakhoz viszonyítva, a második negyedévben már 0,1%-os csökkenés figyelhető meg az első negyedévhez képest. A harmadik negyedévben újabb visszaesés következett be, így három éven belül másodszor tapasztalhatjuk a technikai recessziót.

Kedden újabb információk érkeztek a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH), amely megerősítette, hogy nem módosították az első becslésüket. Így a korábban közzétett III. negyedéves statisztikák változatlanok maradtak: a 2024 III. negyedévére vonatkozóan a bruttó hazai termék (GDP) volumene a nyers adatok szerint 0,8%-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján 0,7%-kal maradt el az előző év hasonló időszakától. Az előző negyedévhez viszonyítva a gazdasági teljesítmény 0,7%-os csökkenést mutatott a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján.

Azonban közzétették a részletes tájékoztatót: ennek értelmében az ipar teljesítménye 4,4, azon belül a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.

Illetve a gumi- és műanyag termék gyártása, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Ugyanakkor drámai számok láthatóak a mezőgazdaságban: ugyan az építőipar hozzáadott értéke "csak" 4, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 14,9 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,9 százalékkal nőtt. Az oktatás hozzáadott értéke 3,8, a szállítás, raktározásé 2,8, az információ és kommunikációé 2,6 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágak teljesítménye egyaránt 2,4 százalékkal nőtt.

A humánegészségügyi és szociális ellátás területén 2,3%-os növekedést tapasztaltunk, míg az ingatlanügyletek esetében ez az érték 1,2%-kal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek teljesítménye 0,9%-kal, a kereskedelem pedig 0,8%-kal bővült. A közigazgatás fejlődése viszont 0,4%-os növekedést mutatott.

A 2024. harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,8 százalékos visszaesését főként a szolgáltatások szektorának (0,8 százalékpont) és a termékadók valamint támogatások egyenlegének (0,3 százalékpont) hatása mérsékelte.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a felhasználási oldalon megfigyelhető, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 4,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fogyasztás összetevői közül a háztartások kiadásai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 4,5%-os növekedést mutatva.

A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 1,6, a féltartósok esetében 4,6, a nem tartósok esetében 4,8, a szolgáltatások esetében pedig 4 százalékkal.

A kormányzati természetbeni társadalmi juttatások mértéke 3,3%-kal emelkedett, míg a közszolgáltatások költségei 1,4%-kal csökkentek. Ezen túlmenően, a háztartások támogatására szolgáló nonprofit szervezetek által nyújtott természetbeni juttatások volumene 1,2%-kal nőtt.

A KSH azt is kiemelte, hogy nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1027 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (1,9 százalék) csökkent, mint az importé (0,9 százalék). A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 3,4 , a behozatal 1,5 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 2,1, importja 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A tájékoztatás szerint a bruttó hazai termék 2024. III. negyedévi, 0,8 százalékos mérséklődéséhez a bruttó felhalmozás 2,1, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 0,9 százalékponttal járult hozzá. A végső fogyasztás 2,1 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény visszaesését.