A magyar lakosság négyötöde úgy véli, hogy az ország fejlődése nem kedvező irányba halad – számol be a 24.hu.


Az egészségügy állapotát tekintve már másfél éve nem látunk aggasztóbb problémát.

A magyar lakosság 80 százaléka vélte úgy 2024 végén, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban - derül ki az Ipsos Mi aggasztja a világot? című kutatás-sorozatának január közepén közzétett részéből. Egy évvel korábban a magyarok 78 százaléka gondolta így, és bár a különbség hibahatáron (5 pont) belül van, az eredmény mindenképpen azt jelzi, hogy honfitársaink tavaly egyre rosszabbnak látták a helyzetüket.

Fontos megemlíteni, hogy a pesszimizmus nem kizárólag a magyar társadalom sajátja. Tavaly ilyenkor a német lakosság 69 százaléka úgy érezte, hogy az országukban kedvezőtlen irányba haladnak a dolgok, míg 2024 végére ez az arány már 82 százalékra emelkedett. Franciaország esetében pedig 17 ponttal csökkent a közvélemény hangulata, ami szintén a borongós jövőképet tükrözi.

A gazdasági helyzet iránti attitűdök kétségtelenül hozzájárultak az általános hangulatromláshoz. 2024 elején a magyar lakosság mindössze 24 százaléka volt optimista a gazdaság állapotát illetően, míg 2024 végére ez a szám drámaian, csupán 16 százalékra csökkent.

- és ez már jócskán meghaladja a megengedett eltérések kereteit. A legszembetűnőbb változás azonban a franciáknál tapasztalható, hiszen most már a lakosság 90 százaléka véli úgy, hogy a gazdaság kedvezőtlen állapotban van, míg egy évvel ezelőtt ez az arány csupán 70 százalék volt.

A legtöbb ország lakosainak véleménye szerint a helyzet romlása tapasztalható, de vannak kivételek is: olyan helyek, mint Svédország, Spanyolország vagy Argentína, ahol pozitív változásokat észleltek. Különösen figyelemre méltó, hogy Argentínában az elégedettek aránya drámai módon emelkedett, 6 százalékról 32 százalékra. A jelenség lehetséges okairól itt részletesebben is foglalkoztunk.

A kutatásból kiderül az is, hogy az egyes területek mennyire aggasztják a magyarokat. Ezekből messze kiemelkedik az egészségügy, amely nem csak hazai, hanem nemzetközi szempontból is óriási problémát jelent a magyar lakosság számára: a többi országgal összehasonlítva Lengyelország áll a második helyen, de ott is "csak" 43 százalékos aggodalmat váltott ki. A mostani, 64 százalékos eredmény 13 ponttal rosszabb az előző évinél, ezt követi a korrupció 50 százalékkal, ami 6 ponttal magasabb a korábbi adatnál.

Az Ipsos felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban már 16 hónapon át az egészségügy áll a legnagyobb aggodalmat keltő problémák listájának élén. Bár az inflációval kapcsolatos félelmek valamelyest mérséklődtek, a többi területen nem tapasztalható számottevő elmozdulás.

Related posts