A magyarországi covidügylet sajátos arculata

A lélegeztetőgépek 21 milliárdos, a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covid-tesztek közel 1 milliárdos osztalékot hozott, így ezek a cégek rövid idő alatt 27 milliárd forinttal gyarapodtak. Közülük több már nem létezik, és olyanok is vannak, amelyek ellen hatósági vizsgálatok indultak csalás vagy visszaélés gyanújával.

Öt évvel ezelőtt Magyarországon is felfedezték az első hivatalosan igazolt koronavírus-fertőzöttet. Ekkor kezdődött egy olyan időszak, amely radikálisan átalakította a mindennapi életünket. A Kínából kiinduló világjárvány hatásai nemcsak társadalmi és gazdasági szinten éreztették hatásukat, hanem az egyének életére is mély nyomot hagytak. A magyar kormány különös módon reagált a kialakult helyzetre; talán mondhatnánk, hogy ügyesen kihasználta a krízist, hogy ellentmondásos döntéseket hozzon. Orbán Viktor pedig, mint sok más esetben, itt is versenyt hirdetett, hogy ki tudja jobban kezelni a válságot.

Természetesen az elején mindent elkövetett, hogy elkerülje a költségvetési hiány drasztikus növekedését. Ennek érdekében olyan költési stratégiát választott, amely nem feltétlenül terhelte meg az állami büdzsét. Például bevezette a hitelmoratóriumot, valamint olyan hitelkeret- és garanciaprogramokat indított, amelyek csupán ígéretek voltak, így nem volt garancia arra, hogy a tényleges kifizetésekre sor kerül majd. A Gazdaságvédelmi Alapon keresztül átfolyt 1900 milliárd forintot gyakran hétköznapi költségek, mint például minisztériumi dologi kiadások fedezésére használták, ami nem éppen felel meg a gazdaságvédelmi források céljának.

Az Európai Bizottság ideiglenesen lehetőséget biztosított arra, hogy az országok túllépjék a 3 százalékos deficitküszöböt a rendkívüli egészségügyi helyzet miatt. Azonban a helyzet bonyolultabb, hiszen a kormány olyan mértékben megszokta a költségvetési mozgásteret, hogy azóta sem tudta visszaterelni a pénzügyi folyamatokat a megfelelő keretek közé.

Orbán versenyszelleme több ponton is megmutatkozott a történetben. Ott voltak az óriási mennyiségben beszerzett lélegeztetőgépek, amelyek egy része nem volt alkalmas a covid okozta panaszok megfelelő kezelésére, és nem volt megfelelő számú szakember a kezelésükre. Ott volt a túlárazott covid-tesztek beszerzése, valamint a vakcinák kérdésköre. A minél nagyobb és gyorsabb átoltottság érdekében nem várt a kormány a Pfizer- és Moderna-vakcinákra, helyette orosz és alacsony hatékonyságú kínai vakcinákkal kezdte el az oltásokat, első körben a legveszélyeztetettebb, idősebb korosztállyal. Bár Orbán vélhetően azt szerette volna, ha versenyszelleméből a társadalom "profitál", a gyakorlatban kormány- és Fidesz-közeli személyek is sokat nyertek.

A magyar kormány a járvány első hullámának kitörése után viszonylag hamar aktiválta a számára elérhető eszközöket, és különböző helyszínekre küldött fürkészeket és portyázókat, hogy felkutassák a szükséges egészségügyi felszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket. Ez az időszak a járvány történetének egyik legvitatottabb szakasza lett, hiszen később kiderült, hogy az állam indokolatlanul nagy mennyiségben és extrém magas áron szerezte be ezeket a gépeket.

A magyar kormány lélegeztetőgép-beszerzési döntései körüli zűrzavar továbbra is kérdéseket vet fel. Orbán Viktor akkoriban úgy vélte, hogy a járvány május eleji csúcsára elegendő lesz az ötezres lélegeztetőgép-flotta, amelyet a későbbiekben nyolcezerre kívántak növelni. Ezzel szemben végül több mint 16 ezer gépet szereztek be, ami túlzásnak tűnik, különösen, hogy a kormány nem mutatott konkrét szándékot a készletek ilyen mértékű bővítésére. Jelenleg a beszerzett gépek egy része már elajándékozásra került, míg mások raktárak mélyén porosodnak, kérdéseket ébresztve a hatékonyságról és a tervezésről.

A fürkészek munkájának eredményeként több céggel is szerződést kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium, összesen 300 milliárd forint értékben. A cégek egy része külföldi vállalkozás volt, egy része pedig hazai érdekeltség, közülük most azokra fókuszálok, amelyek vagy jelentős osztalékkal gyarapodtak az üzlet révén, vagy amelyeknek jó kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosi köre van.

A legnagyobb részesedést a Fourcardinal Tanácsadó Kft., amely Orbán Viktor főtanácsadójának környezetéhez kapcsolódik, szerezte meg a projektből.

Fourcardinal - SRF Silk Road Fund: 1000 gép, 17 milliárd forint

A történet szálai 2020. április 20-án kezdődtek, amikor dr. Veréb Balázs és dr. Vámosi-Nagy Zsolt ügyvédek megalapították az SRF Silk Road Fund Zrt.-t. Az ügyvezetői posztot a gyógyszerkereskedő Szeverényi Márk töltötte be. Érdekesség, hogy Márk sógora Szabó László volt, aki korábban külügyminiszter-helyettesként és amerikai nagykövetként is tevékenykedett, emellett a kormánypárti sajtótermékeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója volt, valamint az állam képviseletében részt vett a Richter igazgatóságában is. Ugyanezen a napon az SRF 10%-os részesedést szerzett a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben, amelynek többségi tulajdonosa Nagy Beatrix volt. A cégbíróságra benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv rögzítette, hogy a 2020-as évi nyereséget osztalékként osztják fel. Érdekes módon, a kisebbségi részesedése ellenére az SRF osztalékelsőbbségi jogokat is kapott, ami azt jelenti, hogy a külön megállapodás alapján a kereskedelmi tevékenységekből származó nyereség 7/8-a a Silk Road Fundot illeti meg.

A Fourcardinal eredeti és többségi tulajdonosa Nagy Beatrix az Orbán Viktor főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával (Rahói rendre a kormánydelegáció tagjaként részt vesz a kormányfő külföldi tárgyalásain is) többszörös kapcsolatban álló Szegi Ildikó lánya. A külügy aztán még aznap, az SRF alapításának és tulajdonszerzésének napján, április 20-án aláírta a szerződést a Fourcardinallal 10 ezer lélegeztetőgépre 17 milliárd forintért.

Az üzlet hátterében érdekes ellentmondások húzódnak meg. Míg a kormány 17 millió forintért vásárolta meg a gépeket, addig a kínai gyártó az LH8500-as típust mindössze ennek tizedéért kínálta a saját weboldalán, ráadásul a szállítási és beüzemelési költségek nélkül. Felmerül a kérdés: vajon a piacon akkor megjelenő óriási kereslet tényleg ekkorát dobott volna a gépek árában?

A kormányzati üzletág mély nyomot hagyott a Fourcardinal pénzügyi teljesítményén. A 2019-es év során a cég 229 milliós bevételt és 31 milliós nyereséget könyvelhetett el, ám 2020-ra ez a szám az egekbe szökött: a bevétel 49,5 milliárdra nőtt, ami elképesztő, 216-szoros növekedést jelentett, a tiszta profit pedig 15,9 milliárd forintra rúgott. Ebből a hatalmas összegből majdnem teljes egészében, 15,4 milliárdot osztottak ki osztalékként. 2021-re a tulajdonosok számára sem volt ok a panaszra; a cég bevétele 435 milliárd forintra emelkedett, amelyből 2,2 milliárdos nyereség keletkezett, míg az osztalék 2,8 milliárd forintot tett ki.

Az ügylet lezárását követően, egy év és négy hónappal később a kisebbségi tulajdonos, az SRF, kivonult a Fourcardinalból. Ekkor már csupán Nagy Beatrix maradt a cégben, aki egy hónappal később, 2021 szeptemberében úgy határozott, hogy végelszámolással megszünteti a Fourcardinalt.