A Tisza varázslatos vidéke, Erdély, ahol a folyó sejteket ébreszt a múltból. Iskolai barátaim között akadnak, akik nem félnek nyíltan a szemembe mondani, hogy hazaárulónak tartanak.

A Tiszának nincs könnyű dolga, a Fidesz Erdélyben bőven 90 százalék fölött teljesített 2022-ben, ami a párt frakciójának két plusz mandátumot jelentett.

Magyarországon gyakran hallani, hogy Erdélyben szinte mindenki a Fideszre szavaz. Bár ez a kijelentés nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a választási eredmények mégis azt mutatják, hogy a párt jelentős támogatottsággal bír a térségben. De mi lehet ennek az oka?

Az elmúlt másfél évtized éppen elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi magyarságot félrevezessék a fideszes vezetők. Az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget létrejötte is Magyar Péter március 15-i felhívásának köszönhető, amelyben arra kérte az erdélyi magyar közösséget, hogy támogassák őt. Ezt a kérést komolyan vesszük, és érezzük a felelősségünket, hiszen hatalmas közpénz áramlik Erdélybe, gyakran ellenőrizhetetlen módon. Az erdélyiek sokszor nincsenek tisztában azzal, mi történik Magyarországon.

Helytelen forrásból merítenek információt?

A magyar nyelvű sajtó túlnyomó része a közelmúltban különböző módokon átalakult, hiszen a Transtelex és az Átlátszó Erdély maradtak meg a független hangokként. Hasonló folyamatok zajlanak a kulturális színtéren is. A nemrégiben beindult Déryné Program Határtalan alprogramja célkeresztjébe vette azokat az erdélyi független kulturális egyesületeket és társulatokat, akik eddig távol tartották magukat ettől a korrupt rendszerből fakadó befolyástól. Miközben Magyarországon a független kezdeményezések támogatása csökken, a helyzet a határon túli magyar kultúrában is egyre aggasztóbbá válik.

A színházi társulatok támogatása most különösen fontos feladat, hiszen az erdélyi egyesületek számára lehetőség nyílik arra, hogy kreatív előadásaikkal gazdagítsák a kulturális életet. Az előadások nemcsak szórakoztatnak, hanem közösséget formálnak, és lehetőséget adnak az alkotóknak, hogy kifejezzék magukat. Ez a támogatás nem csupán anyagi segítséget jelent, hanem egyben elismerést is a helyi művészek munkájának és elkötelezettségének. A közönség számára pedig egy újabb lehetőség arra, hogy felfedezze az erdélyi színház varázsát és sokszínűségét.

Magyarországon a Fidesz népszerűsége jelentős visszaesést mutatott az utóbbi időszakban. Erdélyben is észlelhetők ennek a tendenciának a nyomai? Érdemes megvizsgálni, hogyan reagálnak a helyi közösségek és politikai elemzők erre a változásra, valamint milyen hatással van mindez az erdélyi magyar közéletre és identitásra. Az erdélyi magyarok körében kibontakozó véleményformálás és politikai diskurzus szintén érdekes kérdéseket vet fel, amelyeket érdemes alaposabban feltárni.

Van egy erdélyi Facebook-csoport, ahová a szerkesztő minden újságcikket beenged, még a független lapokét is. Ebben a társaságban nagyon keményen megy ilyenkor a hazaárulózás, pedig ezek a cikkek csak arról szólnak, mi van Magyarországon. Nagyon hosszú és fájdalmas folyamat lesz az, amíg eljut az erdélyi választópolgárokig, hogy ez a rendszer a lelkeket rombolja. Annak az összefogásnak, amit 1989-ben, a Ceaușescu-rendszer bukásának napjaiban tapasztaltunk, mára nyoma sincs. Magyarországról akkor elhalmoztak minket élelmiszerrel, könyvvel, ruhával, minden földi jóval.

Szokott-e részt venni a romániai parlamenti választásokon? Továbbá, mennyire természetes, hogy az RMDSZ-re voksol, tekintettel arra, hogy a párt szoros kapcsolatokat ápol a Fidesszel?

Ez mindig egy komoly dilemma számomra. Két országban élek és adózom, Romániában és Magyarországon, ezért joggal érzem úgy, hogy részt kell vennem a szavazáson. Az RMDSZ-re fogok voksolni, hiszen más magyar párt nem áll rendelkezésre, így nem igazán van alternatívám. Ráadásul, román pártban sem látom azt a lehetőséget, amire szívesen adnám a szavazatomat.

A vasárnapi elnökválasztáson nincs magyar jelölt. Elmegy azért szavazni?

Nicușor Danra szavazok, az egyetlen jelöltre, aki fontosnak tartja a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletét, a kisebbségi közösségek méltó jelenlétét. [Dan Bukarest polgármestere, függetlenként indul az elnökválasztáson.]

Az RMDSZ arra buzdít, hogy a koalíció közös jelöltjére, Crin Antonescura szavazzanak a magyarok.

Aki figyelemmel kísérte a legutóbbi elnökválasztási kampányt, az biztosan észrevette, hogy a helyzet meglehetősen zűrzavaros. A szélsőjobboldali George Simion és Antonescu között nehéz választani, mert mindkettő komoly kihívást jelent. Antonescu, a koalíciós jelölt, szintén tett már olyan kijelentéseket, amelyek sokakban kétségeket ébresztettek. Érdekes, hogy az a bizonyos Antal Árpád, aki a kampány során végigkísérte Antonescut Háromszéken, a 2010-es évek elején még éles kritikát fogalmazott meg a politikus irányába, mondván, hogy Antonescu nem igazi demokrata. Az RMDSZ helyzete is megérdemel egy alaposabb pillantást. Úgy tűnik, hogy egyetlen céljuk, hogy koalíciós partnerként kiszolgálják a román és magyar hatalmat, miközben a valódi cselekvési lehetőségeik egyre inkább elhalványulnak. Az RMDSZ körüli környezetben sokan a Magyarországról érkező támogatásokhoz szoktak, így a helyi vállalkozások számára alig maradt motiváció a romániai EU-s pályázatok megpályázására. Például a Pro Economica mezőgazdasági támogatásai révén olyan "kiválasztottakat" láttak el földdel és gépekkel, akik politikai szálak révén szoros kapcsolatban álltak az RMDSZ-szel. Ez a helyzet pedig csak tovább mélyíti a politikai és gazdasági feszültségeket a térségben.

Megütötte a fülemet, hogy két helyen adózik, így joggal szavaz mindkét országban. A kettős állampolgárság elleni egyik legfőbb érv éppen az volt, hogy miért szavazhat valaki egy olyan országban, ahol nem adózik. Hogyan szavazott a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson?

Ahogy a Bozgorok című műben is fogalmaztunk: Rossz kérdésre nincs jó válasz. Egy nagyon jó és vegyes színházi társaságom volt akkoriban, liberálisok, zöldek, konzervatívok vegyesen. Sokat beszélgettünk erről, és végül sokan úgy döntöttünk, hogy elmegyünk és igennel szavazunk. Apám 1941-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után született Magyarországon, de azért voltak aggályaim. A jobboldal kisajátította a kérdést, de nem ott kezdődött a magyarországi és az erdélyi magyarság összeugrasztása. Emlékszem, hogy 1998-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház büféjében ültem, a Napkelte ment a tévében, szerettük nézni. Bejött egy műszaki ember a büfébe, hozott egy újságot, kirakta az asztalra, és azt mondta: "Tessék, Csurka kimondta, hogy mi vagyunk az igazi magyarok." Ekkor kezdődött az, hogy mi, erdélyiek különbek vagyunk, a csillagösvényen érkeztünk, meg ilyenek. Újraélesztették a trianoni traumát, és ehhez még hozzájött sok minden, például a tusványosi tábor, amit a Fidesz mára teljesen kisajátított.

A tiszás politikai szerepvállalásának első jele volt, amikor felvételről felszólalt az őszi, tévészékház előtti tüntetésen. Ez honnan jött?

A tiszások a Facebook-oldalamról követhették az írásaimat. Nagyon korán kiálltam Magyar Péter mellett, mert éreztem, hogy erre az emberre, még ha ő lenne a patás ördög is, érdemes odafigyelni. Egyszer csak megcsörrent a telefonom, és megkérdezték, tudok-e segíteni abban, hogy Erdély különböző városaiból bejelentkezzenek emberek, akik a változást akarják, szimpatizálnak Magyar Péterrel. Mondtam, nehéz küldetés, mert Erdélyben ennek még halvány jelét nem láttam. Pár embernek írtam, de mindenkiből kibukott a félsz, nem merik ehhez az arcukat adni. Erre megkértek a Tisza Párttól, hogy írnék-e 10-15 mondatot. Írtam 15-20-at, elküldtem emailen, majd megkértek, hogy mondjam fel videóra, a tüntetésen pedig bejátszották.

Nem okozott-e számodra egzisztenciális hátrányt a kiállásod?

Évek óta független vagyok a fideszes támogatásoktól. Jelenleg egy kulturális egyesület menedzserként dolgozom, és a gazdálkodás is a feladataim közé tartozik. Sajnos nem sok színház van, amelyik nyitott lenne a befogadásra. De ez a helyzet nem bánt engem, hiszen tudom, hogy rengeteg színészt kellene segíteni ahhoz, hogy ne szenvedjenek hiányt.