A történelmi egyházak csendben maradnak, miközben a kormány a kereszténység nevében igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát.

Mivel az "átláthatósági törvény" – többek között – a keresztény kultúra védelmére hivatkozva korlátozná a magyar állampolgárok alapvető jogait, megkerestük a három történelmi keresztény egyházat, kíváncsiak voltunk, hogyan reagálnak erre a fejleményre.

A lényeg röviden annyi, hogy erről konkrétan nem mondanak semmit.

A már többször hivatkozott javaslatban a következő megállapítás található: "A jogszabály értelmében Magyarország szuverenitása veszélybe kerül a külföldi forrásokból származó, a közélet alakítására irányuló minden olyan tevékenység és törekvés révén, amely (...) sérti Magyarország alkotmányos identitását, keresztény hagyományait, negatív fényben tünteti fel azokat, vagy támogatja ellenük irányuló fellépéseket."

A keresztény kultúra negatív értelmezése esetén hatósági eljárások léphetnek életbe, és a kormány által kinevezett személyek fogják megállapítani, hogy mi minősül negatívnak – ezt a katolikus, református és evangélikus egyházak vezetőinek írtam. Emellett megemlítettem, hogy a törvény akár a különböző egyházi szervezeteket vagy médiákat is érintheti, amennyiben bármilyen külföldi finanszírozás érkezik hozzájuk.

A katolikus közösség a legegyszerűbb és legkonkrétabb válaszokat adta.

"A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem szándékozik reagálni a provokációkra."

Amikor rákérdeztem, hogy mi is pontosan a provokáció – vajon a törvényjavaslat, vagy az, hogy megosztottam velük a véleményemet –, úgy tűnt, hogy erre már nem válaszoltak. Talán van egy sejtésünk arról, miért.

A reformátusok és az evangélikusok szintén nem reagáltak a törvénytervezet keresztény kultúrára és jogkorlátozásra vonatkozó részére, viszont írtak arról, hogy ők hogyan használják a külföldi forrásokat.

A Magyarországi Református Egyházhoz érkező külföldi támogatások jelentős része általában jól meghatározott, jellemzően karitatív célokat szolgál. Az adományozók szándékainak megfelelően hasznosítjuk ezeket a forrásokat, melyek jelentős hányada a Kárpátalján élő református közösségek támogatására irányul, különösen diakóniai célkitűzések keretében, a helyi református egyházak közreműködésével. Külföldi partnereink nemcsak a határon túli, hanem hazai programokat is finanszíroznak, például a cigánymisszió keretében végzett szolgálatunkat. E támogatásokat szigorúan a megjelölt céloknak megfelelően, átlátható módon kezeljük, és mind a külföldi partnereink, mind pedig egyházi testületeink felé részletes elszámolást végzünk – olvasható a Zsinati Hivatal tájékoztatójában. Ezen elvek mentén, a hatályos jogszabályok betartásával, transzparens módon számolunk el az állami forrásokkal is, az átláthatóság pedig az egyház belső működésében is garantált: forrásaink felhasználása a saját belső szabályzatunk szerint történik, amely lehetővé teszi, hogy az egyházi döntéshozó testületek számára is nyomon követhető és ellenőrizhető legyen.

A Magyarországi Evangélikus Egyház kifejezte, hogy számára természetes, hogy különféle egyházkormányzati szinteken fogadja a külföldi támogatásokat, valamint támogatja a határokon túli közösségeket és projekteket. Az egyház hangsúlyozta, hogy ezt a gyakorlatot nem tervezi megváltoztatni, és nem kívánja előzetes engedélyhez kötni.