A választási időszak küszöbén egy újabb válsághelyzet bontakozik ki. A közelgő események árnyékában sokan aggódnak a politikai stabilitásért és a társadalmi feszültségek fokozódásáért. A média és a közvélemény figyelme a politikai pártok kampányaira és a
Hat hónappal, 2026. március 7-ig kívánja meghosszabbítani a kormány a Magyarország területén érvényben lévő, szeptember 6-án lejáró tömeges bevándorlás miatt bevezetett válsághelyzetet. A belügyminisztérium honlapján közzétett tervezet a menedékjogról szóló törvényre hivatkozik, jelezve, hogy az országos rendőrfőkapitány, valamint a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte a prolongálást. Pintér Sándor belügyminiszter, aki az idegenrendészetért és a menekültügyért felelős, a sokadik hosszabbítás indoklásaként arra hívta fel a figyelmet, hogy
a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak.
A válsághelyzetet 2016. március 9-én az Orbán-kormány kiterjesztette az egész ország területére. A menedékjogról szóló jogszabály világosan rögzíti, hogy mikor lehet alkalmazni a tömeges bevándorlás miatt kialakuló válsághelyzetet. Az ellenzéki pártok és a civil jogvédő szervezetek már akkor is megkérdőjelezték a törvény alkalmazását, és jogsértőnek tekintették az elrendelést, mivel a kormány nem osztotta meg a nyilvánossággal a konkrét indoklást.
Az eredeti jogszabály alapján az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter feladata, hogy azonnali intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos jogi előírásokat a közszolgáltató műsorszórók, valamint amennyire csak lehetséges, a helyi és körzeti médiaszolgáltatók, továbbá legalább egy országos napilap a lehető leggyorsabban publikálja.
Az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles legalább 15 naponta közösen tájékoztatni Pintér Sándort a válsághelyzet meghirdetését megalapozó körülményekről. Azonban a közvélemény nem értesül ezekről az információkról, mivel ezek titkos adatnak minősülnek.
Az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus és a következményes humanitárius válság miatt bevezetett háborús veszélyhelyzet jelenleg november közepéig érvényes. Úgy tűnik, hogy a kormány szándékai szerint a rendeletet újabb 180 nappal meghosszabbítják, hogy fenntartsák a különleges jogrendet és a rendeleti kormányzást. Orbán Viktor már a 2022-es választási kampány során hangoztatta, hogy a háború következtében stratégiai nyugalomra van szükség. Ezt követően, miután letette esküjét, kormánya egy Facebook-videóban hirdette meg a háborús veszélyhelyzetet, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette a rendkívüli intézkedések bevezetését.
