A vietnámi vendégmunkások elmenekülnek, míg a Fülöp-szigeteki munkavállalók mentális kihívásokkal néznek szembe: vajon milyen hatással van a kormány politikája a külföldi munkások életére?

A vendégmunkások Magyarországon nem találják meg a számukra megfelelő környezetet, és sajnos már öngyilkosságokról is érkeztek hírek a közösségükből. A helyzet kulcseleme a folyamatosan változó kormányzati szabályozás, amely csak tovább súlyosbítja az amúgy is nehéz körülményeket. A legfrissebb szigorításokkal a kormány gyakorlatilag elismeri, hogy a gazdaságpolitikájuk nem hozta a várt eredményeket, és ez súlyosan érinti a munkavállalók életét.

"Magyarország számára az elkövetkező egy-két év során elengedhetetlen, hogy 500 ezer új munkaerőt vonjon be" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök 2023 márciusában, a Magyar Iparszövetség évnyitóján, ezzel hangsúlyozva a munkaerőpiac bővítésének fontosságát.

Magyarországon a munkaerőpiac helyzete azt mutatja, hogy az ország nem igényelt 500 ezer új munkavállalót, sőt, a kereslet szinte teljesen stagnált. A 2023-as év elejéhez képest a foglalkoztatottak száma csupán kevesebb mint negyvenezer fővel emelkedett, hiszen 2024 őszére 4 708 600 főt ért el. Ezzel párhuzamosan azonban a munkanélküliség is növekedett: ősszel 225 ezer munkanélkülit regisztráltak, míg 2023 elején ez a szám még 197 ezer volt. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra emelkedett, szemben a korábbi 4 százalékkal.

A hazai munkaerőpiac nem nőtt érdemben az elmúlt években, és ahogy az elmúlt években nem történt meg, előre tekintve sem látszik, hogy a nagyjából 300 ezer fős munkaerőtartalék (munkanélküliek, inaktívok, alulfoglalkoztatottak) könnyen mozgósítható volna.

Mindezekre visszavezethető, hogy kormány tavaly év végén jelentősen korlátozta a vendégmunkások foglalkoztatásának paramétereit. Egyrészt az idén kiadható vendégmunkás-engedélyek száma 65 ezerről 35 ezerre csökkent. Ez praktikusan jóval kevesebb új engedélyt jelent, legalábbis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy nagyjából 20 ezret elvisznek a már beadott, de még el nem bírált engedélyek, illetve a már itt tartózkodók engedélyhosszabbításai.

Másrészt bevezetésre került egy új szabályozás, miszerint vendégmunkások kizárólag olyan országokból érkezhetnek, amelyekkel az EU vagy Magyarország visszafogadási megállapodást kötött. Alternatívaként, ha az adott állam rendelkezik olyan magyarországi szervezettel, amely biztosítja saját állampolgárainak hazautazását, akkor az is elegendő. Kezdetben csak Grúzia és Örményország teljesítette ezeket a feltételeket, de később a Fülöp-szigetek is felkerült a listára.

A vendégmunkát érintő új szabályozások kapcsán kiemelendő, hogy a megváltozott feltételek nem vonatkoznak a már itt dolgozó külföldi munkavállalókra. Továbbá, a Nemzeti kártya-konstrukció keretében a munkáltatók továbbra is a korábbi előírásoknak megfelelően alkalmazhatják a külföldi munkaerőt. Ennek következtében a vendégmunkások foglalkoztatási feltételeinek szigorítása rövid távon valószínűleg nem eredményezi az itt dolgozó külföldiek számának csökkenését.

A jelek szerint maga a kormány sem számít arra, hogy 2025-ben jelentős munkaerőigény jelentkezne a gazdaságban, pedig a gazdasági felpattanást pár éve mindig a következő évre várják, és nincs ez most sem másképp. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem győzi hangsúlyozni, hogy "a közeljövőben megvalósuló gigaberuházások, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP, vagy az EcoPro új lendületet adhatnak az iparnak, emellett kulcsszerepet játszhatnak a gazdaság növekedésében".

Ezek a "gigaberuházások" darabonként több száz, sőt akár ezer fő munkaerő iránti keresletet is generálhatnak – persze csak akkor, ha a tervek szerint megvalósulnak, és a várt kapacitásokkal kezdik meg a termelést. Azonban a külső kereslet esetleges csökkenése miatt ezzel kapcsolatban nem mentesek a kétségektől.

A bejelentett gigaberuházások egy része nem éri el a várt termelési kapacitást, vagy akár csökkentett üzemmódban kezd működni. Emellett a gazdasági fellendülés hiánya azt is jelenti, hogy a már működő vállalatok nem fognak igényelni plusz munkaerőt. Sőt, a folytatódó gyenge gazdasági teljesítmény miatt akár további leépítések is várhatóak. Összességében úgy tűnik, hogy a munkaerőigény rövid távon a jelenlegi munkaerőpiac keretein belül kielégíthető lesz.

A vendégmunkával kapcsolatos látszólagos szigornak van egy különös aspektusa is. A Fidesz-kormány azóta küzd ezzel a problémával, mióta vezető politikusai nyíltan elismerték, hogy a várható munkaerőigények kielégítéséhez külföldi munkavállalókra – különösen EU-n kívüli, harmadik országokból érkező egyénekre – is jelentős szükség lesz. A vendégmunkások foglalkoztatása viszont éles ellentétben áll a kormány idegenellenes retorikájával. Így, ha a kormány úgy ítéli meg, hogy a gazdasági realitások pillanatnyilag nem indokolják a vendégmunkások számának növelését, ugyanakkor a "szigorú fellépés" belpolitikai szempontból népszerűségi hasznot hozhat, akkor rövid távon racionális döntésként értelmezhető a vendégmunkalehetőségek szűkítése.

Kérdéses, hogy a rendszer különböző résztvevői - a hazai munkáltatóktól kezdve a közvetítő ügynökségeken és kölcsönző cégeken át egészen a küldő országok hatóságaiig, valamint maguk a vendégmunkások - mennyire tolerálják a foglalkoztatási szabályok esetleges, hirtelen változásait.