Az akkumulátorgyárak világszerte súlyos kihívásokkal néznek szembe: leépítések és pénzügyi nehézségek árnyékolják be a jövőjüket. A gyártási kapacitások csökkentése és a költségek optimalizálása érdekében számos vállalat kénytelen lemondani munkavállalóik

A bőkezű támogatásokkal vonzott ázsiai akkumulátorgyárak teljesítménye messze elmarad a várakozásoktól, hiszen a korábban előre jelzett jelentős nyereség helyett tavaly tízmilliárdos veszteségeket könyvelhettek el. Van olyan üzem, ahol a munkavállalók létszámát is csökkentették. Az új gyárak építése lassabb ütemben halad, mint azt korábban tervezték, és az elektromos járművek piaca is inkább közép- és hosszú távon ígér fellendülést.

A három, már termelő koreai akkumulátorgyár több mint 44 milliárd forint veszteséget hozott össze a 2024-es évben Magyarországon. Mérlegeik plasztikusan mutatják az elektromos autók iránti kereslet visszaesését. Mintha a gyors fellendülésben maguk a gyártók sem bíznának, a Samsung SDI Zrt. mérleghez fűzött beszámolójában a kilátásokról azt írja: "Az elektromos járművek piaca várhatóan közép- és hosszú távon is tovább fog növekedni, bár az elmúlt időszakban lassulás volt tapasztalható."

Hogy az akkumulátoripar ügyében mennyire soktényezős a játszma és kiszámíthatatlan a helyzet, arról részletesen írtunk az amerikai vámháború árnyékában.

Az akkumulátorgyárak termelésének növekedésétől a kormányzat a GDP jelentős élénkülését reméli, de ez a várakozás egyelőre nem teljesül. Debrecenben jelenleg két új, kínai tulajdonú gyár, az Eve Power és a CATL építése zajlik, de úgy tűnik, hogy a gyártás beindítása nem siettetett. A CATL előzetes tervei szerint az őszi időszakban indulhat a tesztüzem, azonban a 24.hu nemrégiben arról számolt be, hogy ez akár egy évet is késlekedhet. A vállalatnál már azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy a próbagyártás kezdetére csak 2026 őszére kerülhet sor.

A gödi óriás, a Samsung SDI tavaly 23,4 milliárd forint veszteséget mutatott ki a 2024-es évre. A kereslet megtorpanását mutatja, hogy az árbevétel az előző évi 2310 milliárd forint után tavaly durván a negyedével csökkent, nem érte el az 1800 milliárd forintot (a Samsung euróban adta meg az adatait, 400 forintos árfolyamon számoltunk). A termelést nagyobb részt a koreai anyavállalat szívja fel, az export kisebb része megy az EU-ba, illetve Nagy-Britanniába.

A belföldi bevétel 6,3 milliárd forint, ami teljes egészében a hulladékértékesítésből származik. A beszámolóhoz mellékelt táblázat szerint összesen 44,5 millió kilogramm hulladék keletkezett. Ennek a nagyobb része, 31,9 millió a veszélyes hulladék, ezen belül a legnagyobb tétel a 22 millió kilogramm veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék, de van a felsorolásban 3 millió kiló nehézfémeket tartalmazó szilárd, illetve folyékony hulladék is.

Gödön a gyártókapacitás folyamatosan bővül, és ez a fejlődés az állományi létszámban is tükröződik: 2024-re az átlagos létszám meghaladja az 500 főt, elérve a 3866 főt. Ezzel együtt a személyi jellegű költségek is emelkedtek, összességében körülbelül 10 milliárd forinttal, így elérve a 76,4 milliárd forintot. Érdekes módon azonban a munkaerő-kölcsönzésre fordított kiadások csökkentek: 2024-ben 34 milliárd forintra rúgtak, ami jelentősen elmarad a 2023-as 47 milliárd forintos szinttől.

Közben jelentős állami támogatások érkeztek a vállalathoz, amelyeket a mérlegbeszámolóhoz csatolt kiegészítésben összesen 140 millió euróra becsültek.

A 2022 és 2024 közötti időszakban körülbelül 56 milliárd forint értékű támogatás került lehívásra.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatásokat összefoglaló adatbázisában a következő tételeket találtuk:

Nagy változásokon ment keresztül a koreai SK On Hungary Kft., hiszen míg 2023-ban még a profit duplázásáról és 13 milliárd forintnyi adózott eredményről számoltak be a komáromi vállalatnál, addig az előző évben már veszteséget könyveltek el, amely közel 10 milliárd forintot tett ki. A cég bevétele körülbelül 14 százalékkal csökkent, és az értékesítési árbevétel 345 milliárd forint körüli összegre zuhant (az SK On dollárban tette közzé a pénzügyi eredményeit, mi pedig 350 forintos árfolyamon számoltuk át azokat).

Az SK On 2020 óta működik, és Komáromban egy 430 ezer négyzetméteres modern üzemcsarnokot alakított ki. A gyár éves termelési kapacitása 7,5 GWh, amely elegendő 250 ezer elektromos autó energiaigényének kielégítésére. Iváncsa mellett pedig egy ambiciózus projekt keretében 680 milliárd forintos befektetéssel egy még nagyobb, 30 GWh kapacitású gyár építése indult el. Azonban az ütemezés nem alakult kedvezően; a tervezett tömegtermelés kezdetén drasztikusan csökkent az elektromos autók iránti kereslet, ami komoly kihívások elé állította az iparág összes szereplőjét. Tavaly Iváncsán jelentős elbocsátásokra került sor, miközben a munkavállalók között fokozódó bérharc alakult ki, ami a helyzet kilátásait még tovább nehezítette.

A koreai hátterű vállalatnak még jelentős összegű kölcsönt kell törlesztenie. Tavaly év végén a hosszú lejáratú hitelek összege 1,56 milliárd dollárra rúgott, míg a rövid lejáratú kölcsönök esetében ez az összeg 1 milliárd dollár volt. E két tétel összege jóval meghaladja az SK On éves bevételét.

A negatív trendek ellenére az SK On sikeresen növelte munkavállalói létszámát, hiszen a legfrissebb beszámolójuk szerint már 2700 főt foglalkoztatnak, ami 390 fővel haladja meg a 2023-as számokat. Ezzel összefüggésben a bérköltségek körülbelül 35 milliárd forintra rúgtak.

Az SK Battery Manufacturing Kft., amely szintén Komáromban működik, a tavalyi évet 11 milliárd forintos veszteséggel zárta, ami jelentős növekedést jelent az előző év negatív eredményeihez képest. 2023-ban az üzemi szintű teljesítmény már nyereséges volt, azonban a pénzügyi ráfordítások következtében a cég 5,8 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. Tavaly a vállalat árbevétele 257 milliárd forint volt, ami messze elmaradt a 2023-as 450 milliárdos bevételtől.

Az átlagos statisztikai létszám 1012 főre csökkent, ami 131 fővel kevesebb, mint a 2023 végén regisztrált átlagos létszám.

A kiegészítő melléklet külön figyelmet szentel az állami támogatás kérdésének. Ez a rész a külgazdasági tárcával kötött megállapodásra hívja fel a figyelmet, amely alapján az akkugyár számára a 199 milliárd forintos beruházás keretében legfeljebb 28,494 milliárd forintos költségvetési támogatás nyújtható. A támogatásért cserébe a koreai befektető bizonyos kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítését 2023 és 2028 között fogják ellenőrizni. A vállalt kötelezettségek a következőket tartalmazzák:

Ez alapján még öt év áll rendelkezésre arra, hogy a cég bebizonyítsa, hogy teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Ha sikerül, akkor elkerülhetik a jelentős költségvetési támogatás visszafizetését. Az viszont, hogy mi történik az árbevétellel és a bértömeggel, már egy sokkal bonyolultabb kérdés.