Merüljünk el a pártpolitika tengerében, ahol a fizikai munka és az álláskeresési támogatás egyaránt formálja a mindennapokat. Így élne...

Van-e élet a parlament falain túl? E kérdés körbejárására vállalkoztunk, s ennek érdekében olyan ellenzéki képviselőkkel ültünk le beszélgetni, akik az előző ciklus végén léptek ki a politikai porondról. A téma különösen aktuális, hiszen a 2026-os országgyűlési választások után várhatóan még jelentősebb változások jöhetnek a politikai tájban.

Érthető, ha ragaszkodnak a választókerületükhöz és ezáltal a képviselői székükhöz azok az ellenzéki képviselők, akik a Tisza Párt és Magyar Péter feltűnésével 2026-ban elveszíthetik mandátumukat és az azzal járó 2-3 millió forintos havi tiszteletdíjukat. Amennyiben ugyanis megfogadnák az együttműködéstől elzárkózó Magyar tanácsát, miszerint "szerezzenek munkát, próbálják ki magukat a magánszférában", egy részük bajba kerülne - legalább is a 2022-ben kiesett ellenzéki képviselők példája ezt mutatja.

Számos ember próbálta meg kihasználni a pártok nyújtotta lehetőségeket a politikai életben, vagy az önkormányzatok világában, még akkor is, ha ez azt jelentette, hogy alacsonyabb jövedelemmel kell beérniük. Voltak, akik a multinacionális vállalatoknál kerestek munkát, de tapasztalataik alapján sok helyen elutasították őket. Találtunk olyan politikai szereplőt, aki hamarosan külföldre készül, és olyat is, aki már nem szellemi jellegű munkát végez. Az általunk megkeresett volt képviselők között akadtak, akik nem mutattak különösebb lelkesedést, amikor megtudták, milyen témáról szeretnénk beszélni, és inkább elkerülték a diskurzust, nem árulva el semmit a saját életükről vagy tapasztalataikról. Ők jellemzően nem tudtak elszakadni a politikai világtól, csak a hierarchia alacsonyabb szintjeire kényszerültek.

Köszönöm, jól érzem magam! Bár néha kemény fizikai munkát végzek, de örömmel mondhatom, hogy képes vagyok gondoskodni a családomról.

- mondta az egyik korábbi képviselő, aki lelkünkre kötötte, nehogy leírjuk a nevét és a foglalkozását, mert nem akarja elveszteni az állását. "Hiába jelentkeztem korábban mindenhova, még árufeltöltőnek sem vettek fel, mert a cégek féltek az esetleges retorziótól, így nagyon boldog vagyok, hogy végre dolgozhatok" - magyarázta az óvatosságát.

Bana Tibor egyike azon szerencséseknek, akiknek sikerült érvényesülniük a versenyszférában. Hamarosan családjával együtt új életet kezd Nyugaton.

"Azt tudtam, hogy az állami és az önkormányzati szférában esélyem sem lesz elhelyezkedni volt ellenzéki képviselőként, de eleinte a multiknál is visszadobták a jelentkezéseimet, sok helyen nem is titkolták, hogy hátrányt jelentett a politikai múltam. Ráadásul a feleségem szociális munkásként sem tudott elhelyezkedni, mert egyetlen szociális intézmény sem merte felvenni. Nem szégyellem,

Három hónapig éltem az álláskeresési segély nyújtotta lehetőségekkel.

"Ez volt az a pillanat, amikor végre el tudtam helyezkedni a közgazdász diplomámmal egy multinacionális szolgáltatóközpontban" - mesélte tapasztalatait az egykori jobbikos, majd független képviselő, aki 2010-től kezdve 12 éven át képviselte a választóit a parlamentben. Banáék két és fél évvel ezelőtt megpróbálkoztak egy kávézó nyitásával Szentgotthárdon, azonban az elképzelésük nem bizonyult sikeresnek; a várt vendégkör elmaradt. Ráadásul, amikor pályáztak a vidéki vendéglátóhelyek támogatására, hiába igyekeztek, egyedül ők nem nyertek a környéken.

Bana Tibor sokáig aktív volt a közéletben, Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt pártjának, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak az alelnöke volt, indult júniusban a Közösen Vas Megyéért Egyesület színeiben a szentgotthárdi polgármesteri tisztségért, de alulmaradt.

Január elején egy izgalmas kalandra indulunk, hiszen a családommal együtt Nyugat-Európába költözünk. Luxembourgban találtam munkát egy nagy amerikai multinacionális cég szolgáltatóközpontjában. Itt végre nem hátrány, hogy korábban ellenzéki képviselőként tevékenykedtem a politikában; sőt, a végzettségem is hasznosulni fog. Németországban fogunk lakni, és onnan ingázom majd Luxembourgba – mesélte Bana. Jelenleg nem tudja, mikor térnek vissza, hiszen a felesége is sikeresen elhelyezkedett a környéken, így a jövőjük ott egyre inkább biztosnak tűnik.