Alapjogok, emberi méltóság és szuverenitás: a jövő kezdete ma | 24.hu
Sulyok Tamás már korábban kifejezte, hogy hozzájárul az Alaptörvény tizenötödik módosításának elfogadásához. A legfontosabb rendelkezések április 15-től érvénybe léptek.
Hétfőn az Országgyűlés zöld utat adott az Alaptörvény tizenötödik módosításának. A javaslatot a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk politikai képviselete támogatta. Annak ellenére, hogy a parlamentben és az utcákon is felhangzottak tiltakozások, Sulyok Tamás államfő már aláírta a jogszabályt, amelyet a Magyar Közlönyben is közzétettek. Az új módosítás, amely április 15-től lép életbe, számos ponton ellentétben áll a nyugati világban tapasztalható irányvonalakkal, és a hivatalos indoklás szerint a nemzeti identitás és szuverenitás védelmét célozza. A módosítás nem hozott meglepetéseket, hiszen összhangban áll Orbán Viktor évértékelőjében kifejtett elképzeléseivel.
Létrehozzák annak a kereteit, hogy a magyar állampolgárság bizonyos szabályok mentén felfüggeszthetővé váljon.
A magyar állampolgárok, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, állampolgárságuk felfüggesztésére sarkalatos törvényben rögzített feltételek mellett kerülhet sor. A felfüggesztés időtartama alatt az érintett személy állampolgársága megszűnik. Fontos megjegyezni, hogy a felfüggesztés nem történhet meg csoportosan.
Az emberi identitás két fő kategóriára osztható: férfiakra és nőkre. A drogok használata és terjesztése szigorúan tilos, emellett a gyermekek védelme kiemelt fontossággal bír, még a gyülekezési jogoknál is. A legújabb módosítások értelmében lehetőség nyílik arra, hogy emberek magyar állampolgárságát felfüggesszék, míg a rendőrség jogot kap arra, hogy leállítsa a Pride rendezvényeket.
A tizenötödik módosítás hangsúlyozza, hogy az ember születési neme biológiai jellemző, amely vagy férfi, vagy női lehet.
A kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
A változtatás után a szabad mozgás joga továbbra is érvényben maradt, azonban egy fontos feltételhez kötötték, miszerint...
a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
A módosítások több aspektusa nyilvánvalóan ütközik a nemzetközi jogi normákkal. Ugyanakkor Sulyok Tamás aláírása biztosra vehető, hiszen a Pride eseményei kapcsán végrehajtott gyülekezési törvény módosítását is úgy hagyta jóvá, hogy annak egyes rendelkezései - összhangban az alkotmánymódosítással - 2025. április 15-én lépnek érvénybe. Az államfői posztot betöltő korábbi alkotmánybírónak ezúttal sem merültek fel alkotmányos aggályai.
