Az Egyesült Államok részt vett a konfliktusban: légierője három iráni nukleáris létesítményt támadott meg légi csapásokkal.

Irán határozottan elítélte a történteket, és komoly következményekkel fenyegetőzött, figyelmeztetve a régióban kialakuló háborús helyzetre.

Június 21-ről 22-re virradóra egy rendkívüli és kockázatos katonai akció zajlott a Közel-Keleten, amely történelmi pillanatokat hozott magával. Az Egyesült Államok, Izrael korábbi hadműveleteinek folytatásaként, három létfontosságú iráni nukleáris létesítményt célzott meg: Fordú, Natanz és Iszfahan térségeit. Ezt a CNN számolt be, kiemelve a művelet jelentőségét és a potenciális következményeket.

Az amerikai légierő B-2 Spirit lopakodó bombázókkal hajtotta végre a bevetéseket, a mélyen megerősített bunkerek ellen GBU-57 típusú bunkerromboló bombákat használtak - elsősorban a Fordú elleni csapásnál, amely Irán egyik legvédettebb nukleáris objektuma.

Donald Trump a Truth Social platformján osztotta meg először a támadással kapcsolatos híreket.

Sikeresen végrehajtottuk a műveletet három iráni nukleáris létesítmény, Fordú, Natanz és Iszfahán ellen. Minden repülőgép már az iráni légtéren kívül tartózkodik. Fordúra jelentős mennyiségű bombát juttattunk el. A gépeink most biztonságosan úton hazafelé. Köszönet illeti bátor amerikai katonáinkat. A világon nincs más hadsereg, amely képes lenne hasonló teljesítményre. MOST ELJÖTT A BÉKE KORA! Köszönöm a figyelmet.

Donald Trump hivatalosan magyar idő szerint vasárnap hajnali négy órakor tartott televíziós beszédében bejelentette a támadást. Az amerikai elnök szavaival élve, az iráni atomprogram legfontosabb létesítményei ellen végrehajtott légicsapás "lenyűgöző katonai sikerrel" zárult. Kiemelte: "Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen eltüntettük a térképről." Trump sürgette Iránt, hogy sürgősen indítsa el a béketárgyalásokat, különben újabb támadásokra kell számítaniuk.

Trump elnök külön megköszönte az izraeli hadseregnek "a csodálatos munkát, amit végeztek", és dicsérte az amerikai katonákat "egy olyan műveletért, amilyet a világ évtizedek óta nem látott. Nincs a világon olyan hadsereg, amely megtehette volna azt, amit ma este tettünk" - mondta, majd méltatta legfelsőbb katonai vezetését.

Szeretnék gratulálni Dan "Razin" Caine-nek, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökének, a kiváló tábornoknak, és minden briliáns katonai elmének, aki részt vett ebben a támadásban.

Az amerikai CBS News hírei alapján már szombaton értesítették Irán vezetését az amerikaiak arról, hogy támadási terveik vannak.

Egy, a CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint Izrael jövőbeli katonai fellépése Iránban attól függ, hogyan reagál Teherán az Egyesült Államok nukleáris létesítményei elleni csapásaira. "Jelenleg nem világos, hogy Izrael folytatja-e légicsapásait Iránban a Fordú, Iszfahán és Natanz atomlétesítményeire mért jelentős amerikai csapásokat követően. Izraeli tisztviselők korábban arról beszéltek, hogy a zsidó állam elsődleges célja Irán nukleáris programjának felszámolása, de magas rangú izraeli tisztviselők egyre inkább azt is hangoztatják, hogy céljuk az iráni rezsim hatalomból való eltávolítása.

Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke vasárnap hajnalban kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök döntése, melynek értelmében támadást intéz Irán nukleáris létesítményei ellen, "történelmi fordulatot hoz".

Gratulálok, Trump elnök úr! Az Ön bátor lépése, hogy Irán nukleáris létesítményeit vette célkeresztbe az Egyesült Államok lenyűgöző és jogos erejével, valóban történelmi jelentőségű fordulatot hozhat. Ez a döntés új irányt adhat a globális politikai tájnak, és hosszú távon formálhatja a nemzetközi kapcsolatokat.

„Hozzátok létre a saját, egyedi kifejezéseteket!” – jelentette ki Netanjahu egy videónyilatkozat keretein belül.

Netanjahu szavai szerint Trump elnök gyakran hangsúlyozza: "Az erő teremt békét." Előbb a hatalom, majd a nyugalom. Ma este pedig Trump elnök és az Egyesült Államok határozott lépéseket tettek, amelyek ezt az elvet tükrözik.

Az iráni kormány világosan kifejezte ellenvetését az amerikai beavatkozással szemben, és komoly következményekkel fenyegetőzött. A hivatalos közleményekben hangsúlyozták, hogy az ország szuverenitását ért támadás "hadüzenet nélküli háborús cselekménynek" számít, amelyre válaszul minden elérhető eszközzel készek fellépni.

Az iráni atomenergia-ügynökség határozottan elítélte az Egyesült Államok három nukleáris létesítménye ellen irányuló támadásait, és hangsúlyozta, hogy "soha" nem fogják leállítani az ország nukleáris programját – számolt be róla az iráni sajtó.

Az Iráni Atomenergia Szervezet, amely felelős az iráni nukleáris program felügyeletéért, bejelentette, hogy három kulcsfontosságú létesítmény – Fordú, Natanz és Iszfahán – vasárnap hajnalban "heves támadás" célpontjává vált. A hivatal álláspontja szerint ezek a csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot, különösen a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést (NPT), és az ENSZ nukleáris ellenőrző szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), bűnrészességgel vádolják.

A nemzetközi közösséget arra hívta fel, hogy álljon ki Irán mellett, és határolódjon el az amerikai támadásoktól. Kijelentette, hogy elkötelezett amellett, hogy "soha nem hagyja, hogy a nemzeti ipar fejlődése megakadjon...".

A jemeni húszi milícia, amely Irán támogatását élvezi, újra megerősítette jelenlétét, és dróntámadásokkal fenyegette az amerikai haditengerészet egységeit a Vörös-tengeren. A húszi lázadók 2023 novemberében indították el hajóik támadását a Vörös-tengeren, kezdetben Izraellel összefüggésben álló célpontokat választva, válaszul a gázai konfliktusra. Később az amerikai hadihajók is a húszi fegyveresek figyelmének kereszttüzébe kerültek, miután az Egyesült Államok beavatkozott a vörös-tengeri hajózás védelme érdekében. Az Egyesült Államok erre reagálva légicsapásokat indított a jemeni húszi célpontok ellen, amelyek az év tavaszán is folytatódtak.

António Guterres, az ENSZ főtitkára kifejezte mély aggodalmát a vasárnapi amerikai légicsapással kapcsolatban, amely Irán ellen irányult. Felszólította a feleket a béke keresésére, és figyelmeztetett a további feszültségek eszkalációjára a már amúgy is instabil térségben.

Mélyen aggaszt a helyzet, amely az Egyesült Államok és Irán között kialakult, különösen az erőszak alkalmazásának lehetősége. Ez a lépés rendkívül veszélyes eszkalációt hordoz magában egy olyan régióban, amely már amúgy is a feszültségek határán egyensúlyozik. Az ilyen lépések közvetlen fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, és a konfliktus gyorsan kicsúszhat az irányítás alól. Ennek következményei katasztrofálisak lehetnek nemcsak a helyi civilek, hanem a szélesebb értelemben vett világ számára is.

Donald Trump amerikai elnök előtt olyan páratlan lehetőség áll, amelyre korábban egyetlen elnök sem volt képes: valódi, jelentős változásokat hozhat a Közel-Keleten, miután az Egyesült Államok csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre. Ez a helyzet új utakat nyithat meg a térség politikai dinamikájában és a globális biztonság szempontjából is.

"Az amerikai hadsereg rendkívül magabiztos" - nyilatkozta Wesley Clark, nyugalmazott tábornok és a CNN elemzője, amikor a helyzetről beszélt. "Ez a bizalom kulcsfontosságú a jövőbeli kihívások kezelésében" - tette hozzá a korábbi NATO-főparancsnok.

Nem számítok arra, hogy a hadsereg bármit is tesz a következő 24 vagy 48 órában. Várnunk kell, valószínűleg az iráni válaszra, de remélem, hogy vannak emberek, akik alatta dolgoznak, beszélnek alacsonyabb szintű emberekkel Iránon belül, és megértik a dolgokat.

Megjegyezte, hogy az amerikai légicsapások "egy rendkívül zűrzavaros és kiszámíthatatlan időszakban" érkeztek a Közel-Keletre.

A támadás utáni első gyorselemzések szerint az amerikai művelet rövid távon sikeresen gyengíthette Irán nukleáris programját, de hosszú távon kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A térség már így is túlfeszített egyensúlyát még tovább boríthatja, és könnyen egy regionális vagy akár globális konfliktus előszobájává válhat. Az amerikai sajtó első gyorsvéleményei figyelmeztetnek: a Közel-Kelet - különösen Irán, Izrael, Libanon, Jemen és Szíria - ismételten egy lehetséges többfrontos háború színterévé válik.