Az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának határozott üzenete érkezett Magyarországra, amely világosan tükrözi a jogi és demokratikus normák betartásának fontosságát.

Michael McGrath, az Európai Unió új jogállamiságért felelős biztosa új kezdetet kínál Brüsszelnek a Magyarországgal folytatott jogállamisági vitában, miközben figyelmeztetett, hogy szükség esetén megvonja az uniós támogatásokat; a Magyarországnak szánt 22 milliárd eurós kohéziós pénzeszközből több mint 10 milliárd eurót már befagyasztottak, és az ország december 31-ig dönthet a további sorsáról.

Michael McGrath, az Európai Unió új biztosa, aki a demokráciáért és a jogállamiságért felel, friss lehetőséget teremt Brüsszel számára a feszültségekkel teli jogállamisági és finanszírozási párbeszéd kapcsán Orbán Viktor Magyarországával. Ezt a Politico jelentette.

A volt ír pénzügyminiszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy nem könnyű eset, és nem fog visszariadni attól sem, hogy szükség esetén megvonja az országnak nyújtott uniós támogatásokat.

Soha nincs túl késő senki számára, hogy eltávolodjon a mélység szélétől, vagy hogy pozitív átalakulást érjen el az életében.

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – szólította fel az ír politikus.

Az Európai Parlament 2018-ban megkezdte a 7. cikk szerinti eljárás első lépéseit Magyarország ellen, amelyet gyakran "nukleáris opcióként" emlegetnek. E döntés hátterében a tagállamok alapvető értékeinek és jogainak állítólagos súlyos megsértése állt. Az eljárás, amely akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet, azonban a tagállamok közötti politikai feszültségek miatt jelenleg stagnál.

2022-ben az Európai Unió végrehajtó hatósága egy új, korábban nem alkalmazott jogkörhöz nyúlt a szabályszegések visszaszorítása érdekében. Ennek keretében lehetőséget kapott arra, hogy bizonyos országok számára elkülönített pénzeszközöket befagyasszon. Magyarország esetében a döntés hátterében az emberi jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos súlyos aggályok álltak, amelynek következtében a mintegy 22 milliárd euróra (9 ezermilliárd forintra) rúgó uniós kohéziós források zárolásának kezdeményezése történt.

Tavaly végül több mint 10 milliárd euró (4 ezermilliárd forint) befagyasztását oldották fel, ami heves ellenállást váltott ki a törvényhozók körében. Magyarországnak azonban most egy sürgető határidővel, december 31-ig kell szembenéznie, ha el akarja kerülni, hogy véglegesen elveszítsen körülbelül 1 milliárd eurót (409 milliárd forint).

A Bizottság készséget mutatott arra, hogy szükség esetén aktív lépéseket tegyen, és számos intézkedést hozott eddig. Én viszont egy új biztos vagyok, és szeretném hangsúlyozni, hogy bár nem tervezem, hogy agresszíven vagy túlzóan lépjek fel, ez nem jelenti azt, hogy gyenge vagy határozatlan lennék.

- fejtette ki.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök azzal bízta meg az ír tisztviselőt és Piotr Serafint, az új költségvetési biztost, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az éves jogállamisági ellenőrzések és az összes uniós pénzeszköz elosztása között.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése Magyarországról továbbra is komoly hiányosságokat tárt fel a médiaszabadság és a pluralizmus védelmében, valamint a korrupció elleni harcban.

Ahogy korábban említettük, egy francia nyelvű cikk rámutat arra, hogy "Orbán Viktor számára egyre sötétebb az ég", amely a Medián legfrissebb felmérésének adataira épít. Eszerint a Tisza Párt előnye a Fideszhez képest tovább nőtt: a pártválasztásukat biztosra ígérő szavazók körében már 11 százalékpont a különbség a két politikai tábor között. Továbbá, a három héttel ezelőtti felméréshez viszonyítva a legszembetűnőbb változás, hogy a Fidesz 32 százalékos támogatottsága 27 százalékra csökkent. A Le Point elemzése szerint ezzel a Tisza Párt sikeresen megszilárdította vezető pozícióját a Fidesz tizennégy éves dominanciájával szemben.

A lap arra is hivatkozik, hogy Magyarország kockáztatja, hogy az év végéig 1 milliárd euró uniós forrást veszít el végleg, ha nem hajtja végre a Brüsszel által a jogállamisági feltételrendszer részeként követelt reformokat. A cikk szerzője megemlíti, hogy Magyarország nem biztosít kielégítő közbeszerzési szabályokat, és nem tette meg a szükséges lépéseket a korrupció elleni küzdelemben az ügyészség hatékonyságát szem előtt tartva, idesorolja még a közérdekű alapítványok átláthatóságának és az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítását.