A brüsszeli ipari tárgyalások során a kormány titokban bevezeti az eurót - saját javára.
A kormány idén is elengedi a költségvetési hiányt, ami nem meglepő, hiszen a bejelentés időzítése nem véletlen: csak arra vártak, hogy lezáruljanak a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelései, valamint hogy Brüsszel felfüggessze a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezer milliárd forinttal fogja növelni a devizatartozást, mivel az infláció miatt a forint leértékelődése ellen már nem lehet sokat tenni.
A kormány bejelentette, hogy a GDP-hez viszonyított hiánycélját 3,7%-ról 4,1%-ra növeli az idei költségvetés keretein belül. Ezt Kisgergely Kornél, az államháztartásért felelős államtitkár mondta el egy keddi sajtótájékoztatón. A pénzforgalmi hiánycélt 4123 milliárd forintról 4774 milliárdra emelték.
A hiánycél felemelését azzal magyarázta az államtitkár, hogy az EU-pénzek továbbra sem érkeznek, az eddiginél kevesebb adóbevételre számít a kormány, miközben a családtámogatásokra és a kórházakra többet kell költeni, mint ahogy tervezték.
Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója bejelentette, hogy az idei évben 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forint összegű devizakötvényt fognak kibocsátani a megnövekedett költségvetési hiány következtében. Amikor arról kérdezték, hogy a döntés összefüggésben áll-e az EU-s támogatások elmaradásával, azt válaszolta: "az elhangzottak így is értelmezhetők".
A hiánycél felemelésének időpontja nem keltett különösebb meglepetést, bár a helyzet kissé cinikusnak tűnik – hiszen a bejelentés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részéről a Fitch nemzetközi hitelminősítő legfrissebb értékelésének közzétételét követő első munkanapon történt. A három nagy hitelminősítő – Fitch, Moody's és S&P – félévente értékeli a szuverén adósokat (országokat), így a következő értékelési kör csak ősszel várható.
A Fitch ügynökség ugyanakkor megerősítette Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategóriában, ám a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését drámai mértékben csökkentette, mindössze 0,7 százalékra. Ezzel szemben a kormány legfrissebb, már lefelé módosított várakozása 2,5 százalékra rúg. Két másik, korábban minősítő ház 1, illetve 1,5 százalékos növekedést valószínűsít. Jelenlegi helyzet szerint a kisebb növekedési ütemek tűnnek reálisabbnak.
Nagy Márton miniszter és a tárca legutóbbi kommunikációja során próbálták megerősíteni, hogy a gazdasági aktivitás csökkenése, amely alulmúlja az előzetes várakozásokat, nem fogja befolyásolni a költségvetés bevételi oldalát. Más szóval, azt állították, hogy ez a helyzet nem vezet alacsonyabb adóbevételekhez.
