Az MCC elemzője rámutatott, hogy a jelenlegi körülmények között Magyarországon ma már inkább előnyösebb szegénynek lenni, mint 2010-ben gazdagnak.
Sebestyén Géza szerint ezt az támasztja alá, hogy ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, meglepő megállapítást tett: a mai Magyarországon a legszegényebb réteg életszínvonala felülmúlja a 2010-es gazdagokét. Ezt a figyelemre méltó következtetést saját Facebook-oldalán osztotta meg, részletes számításaira támaszkodva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak elemzése alapján Sebestyén arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-ra a legalsó jövedelmi ötödhöz tartozók átlagosan olyan eszközökkel rendelkeztek - mint tévék, mobiltelefonok és autók - amelyek mennyisége közelítette, vagy akár meg is haladta a 2010-es évek leggazdagabb 20 százalékának átlagos birtoklását.
Az elemző kiemeli például, hogy LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízióból 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak átlagosan 25 jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebbekre is 111. Mobiltelefonból 2020-ra 257 jutott 100 szegény családra, miközben egy évtizeddel korábban még ugyanennyi gazdag háztartásra is csak 192. Ugyanígy több laptopja, tabletje, hűtője volt az öt évvel ezelőtti nélkülözőknek, mint korábban a vagyonosabbaknak - sőt, még a 100 háztartásra jutó szárítógépek számában (5 a 2-vel szemben) is verik a mai szegények a korábbi gazdagokat.
Természetesen léteznek olyan vagyonelemek, amelyek esetében az alacsony jövedelműek még mindig csak a társadalom 15 évvel ezelőtti, legfelső 20 százalékához tudnak eljutni. Ilyen például az autó, amelynél a jelenlegi arány 65 százalék, míg a korábbi 74 százalék volt, illetve a mikrohullámú sütő, amelynek esetében a számok 90 és 93 százalékot mutatnak. Sebestyén véleménye szerint az adatok alapján így...
egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg"
Az általunk szemlézett adatok, amelyeket Sebestyén állított össze, azt mutatják, hogy a szegényebb háztartások ma több háztartási eszközzel rendelkeznek, mint a gazdagabbak valaha. Ennek ellenére a magasabb életminőségre való utalás erőteljes félreértés. A változások mögött ugyanis a technológiai fejlődés áll, nem pedig a szegénység megszűnése. Ha például azt nézzük, hogy 2010-ben a legszegényebb 100 családra 72 DVD-lejátszó jutott, míg 2020-ra a leggazdagabbaknál is csupán 25 ilyen eszközt regisztráltak, Sebestyén érvelése alapján brutális elszegényedésről kellene beszélnünk. Valójában azonban csak annyiról van szó, hogy a 15 évvel ezelőtti DVD-lejátszó vásárlások helyett ma inkább mobiltelefonokra költenek, hiszen ezek szerepe jóval jelentősebbé vált az életünkben.
Az a megállapítás, miszerint a szegénység teljesen eltűnt Magyarországon, nem minden kutatás eredményeivel egyezik. Az Egyensúly Intézet adatai alapján például 2,5-3 millió ember él itt szegénységben. Érdekes módon, bár sokaknak több mobiltelefonja és mikrója van, mint egy évtizeddel ezelőtt, az egészséges táplálkozásra a jövedelmükből nem igazán jut pénz. Emellett a társadalom egyharmadának még az otthonának melegen tartása is komoly kihívást jelent.
