Az MNB-alapítványok 500 milliárd forintos kerete köré épített fideszes védőháló különös figyelmet érdemel, hiszen ez a pénzügyi konstrukció nem csupán gazdasági, hanem politikai dimenziókkal is bír. A kormányzat által létrehozott alapítványok rendszere ol
Ha egy politikai párt kétharmados többséggel bír a kormányzás során, és minden jelentős pozícióra ő választhatja ki a jelölteket, akkor a hatalom birtokosai számára ez kétségtelenül ideális helyzetet teremt. A gondok akkor kezdődnek, amikor valaki olyan cselekedetet hajt végre, amely védhetetlen, hiszen ilyenkor nehéz arra hivatkozni, hogy az eseményekhez semmi közünk nem volt. Ráadásul egy ország irányításának rendszere olyan, mint egy bonyolult szövet: a különböző pozíciók, személyek, hatáskörök és döntések gyakran szorosan összefonódnak, így utólag nehezen lehet megállapítani, hogy egy adott cselekedet egyedülálló botlás volt, amiről semmiféle tudomásunk nem volt.
Az MNB-botrány nemcsak egy egyszerű politikai ügy, hanem egy bonyolult hálózat terméke is. A Fidesz ugyan próbálhatja elhatárolni magát a történtektől, de az elmúlt évtized során – különösen a 2013-as alapítványi reform után – számos személyi átfedés mutatkozott a kormánypárt és az alapítványok között. Olyan exfideszes politikai szereplők irányították ezeket a szervezeteket, akik kulcsszerepet játszottak az MNB ellenőrzésében. Ráadásul, a kormánypárti politikai elit aktívan támogatta az MNB működését, törvények és hivatalos nyilatkozatok révén, amelyek mind hozzájárultak a botrányos események alakulásához. Ez a szövevényes összefonódás mindenképpen árnyalja a helyzet megítélését.
Több mint egy évtizede zajlottak ezek az események, de Matolcsy márciusi távozása után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) komoly lépéseket tett, és több bűncselekmény gyanújával feljelentést nyújtott be. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik az alapítványok pénzügyi manipulációi kapcsán. Az ÁSZ jelentése alapján az összevonások után mára csupán egy MNB-s alapítvány maradt, amelynek vagyonkezelője már 500 milliárd forint fölötti vagyonnal bír.
Ha a feljelentés nyomán bebizonyosodik, hogy az MNB-nél szabálytalanul vagy etikátlanul költötték a pénzt, akkor a Fidesznek arról is számot kellene adnia, hogy korábban miért védték vagy támogatták több fronton is Matolcsyt, miközben a média folyamatosan zengett attól, hogy nincs rendjén ez a pénzköltés és -elrejtés. És az is kínos lesz, hogy az egyik legfontosabb miniszteri székben éppen az ül, aki öt éven át belülről védte a történetet.
Az alapítványok pénzügyi tevékenysége már a kezdetektől fogva megmozgatta a médiát, de a 2015 elején kirobbant Quaestor-botrány és a devizahitelesek megsegítése még inkább felerősítette a közérdeklődést, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) került a középpontba. A kormánypárti politikai képviselők egy ideig a védelmükbe tudták helyezni az alapítványokat azzal az érveléssel, hogy ezek oktatási célokat szolgálnak. Hangsúlyozták, hogy az alapítványok működésébe az alapítók nem avatkozhatnak bele, és hogy a rendelkezésre álló vagyon nem használható fel közvetlenül, hiszen tevékenységüket a hozamok és a kamatok fedezik.
Az első nagy botrány 2016-ban volt, amikor egy per után a bíróság kimondta, hogy az alapítványi gazdálkodás adatait ki kell adni, mire Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes politikusok beadtak egy törvényjavaslatot, ami ezt meg akarta akadályozni. Törvénytervezet lévén a Parlamentben vitáztak róla, és a Fidesz mindig sietett megvédeni Matolcsy Györgyöt.
Bánki Erik a törvénytervezet vitájában arra tette a hangsúlyt, hogy miért van szükség a szigorításokra. Ekkor hangzottak el azok a híressé vált megfogalmazások, amelyek kifejtették, hogy "az alapítvány létrehozását követően a vagyon olyan mértékben elkülönül, hogy az alapító által juttatott eszközök elveszítik közvagyon jellegüket. Az alapító, miután átadta az alapítvány számára a vagyont, és kijelölte a kurátorokat, már nem gyakorolhat közvetlen hatást a működésére, így a kurátorokat sem tudja visszahívni."
Erre a pillanatra érkezett a világos és határozott megerősítés Tállai András államtitkártól, aki a vitában így fogalmazott: "Tisztelt Előterjesztő Úr! A kormány teljes mértékben támogatja az előterjesztést. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!"
