"Az oktatási rendszerünk sajnos nem áll készen a mentális kihívások kezelésére."
December elején egy szegedi általános iskola mosdójában tragikus öngyilkossági kísérlet történt, amelyet a gondnok időben észlelt, és ezzel megakadályozta a fiatal fiú tragédiáját. Ez a sajnálatos eset csupán a jéghegy csúcsa, hiszen a koronavírus-járvány óta egyre több kutatás és cikk hívja fel a figyelmet a gyerekek és kamaszok mentális egészségének romlására. Jelen írásban részletesen megvizsgáljuk, mennyire aggasztó a helyzet, milyen lelki problémákkal küzdenek leginkább a magyar fiatalok, és milyen szerepet játszik az iskola a mentális jólétük megőrzésében. Első lépésként feltérképezzük az oktatási rendszerben dolgozó szakemberek – mint például tanárok, iskolapszichológusok és szociális munkások – szerepét a gyerekek lelki állapotának észlelésében. Fontos megérteni, hogy kik azok, akiknek a feladata figyelni a fiatalok jeleire, és hogyan léphetnek közbe, ha valaki krízishelyzetbe kerül. Ezután áttekintjük, hogy a felismerést követően milyen intézkedésekre van lehetőség, és milyen akadályok állnak a megfelelő támogatás megszerzése előtt. Célunk, hogy rávilágítsunk a problémákra, és elindítsuk a párbeszédet a megoldási lehetőségekről, mert a fiatalok mentális egészsége mindannyiunk közös felelőssége.
Bár kevés adat áll rendelkezésünkre a magyar kamaszok lelki állapotáról, a részletes kutatások és szakmai megfigyelések alapján nyilvánvaló, hogy a helyzet aggasztó. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által 2022-ben végzett nyomozás arra világít rá, hogy jelentős számú fiatal küzd különböző problémákkal. A több mint 6000 diák bevonásával készült kutatás kérdőívek segítségével térképezte fel az 5., 7., 9. és 11. osztályosok egészségi állapotát, beleértve a lelki jólét aspektusait is.
A legfrissebb kutatások alapján a diákok körében a jó közérzetet tízből hatan tapasztalják, míg körülbelül minden hatodik fiatal (14,4 százalék) a depresszív hangulat kockázatával néz szembe. A rossz közérzet pedig még ennél is súlyosabb problémát jelent: a megkérdezett fiatalok 25,2 százaléka küzd ezzel. Emellett a tanulók mintegy 20,1 százaléka úgy érzi, hogy az életével kapcsolatos elégedettsége az átlagosnál alacsonyabb.
2022-ben és 2023-ban az újpesti önkormányzat alaposan felmérte a kerület fiataljainak mentális egészségi állapotát, és az eredmények rendkívül aggasztóak lettek. A vizsgálat során 1007 kamaszt kérdeztek meg, és csupán 29 százalékuk számolt be arról, hogy életében nem tapasztalt semmiféle ártalmat vagy traumát. A válaszadók 35 százaléka verbális bántalmazásról, 27 százaléka érzelmi elhanyagolásról, 26 százaléka pedig fizikai elhanyagolásról számolt be. Sőt, 21 százalékuk szexuális bántalmazásról is beszélt. E borzalmas adatok hatására az önkormányzat azonnal Ifjúsági Mentálhigiénés Centrumot alapított a kerületben, hogy támogassa a fiatalokat és segítséget nyújtson számukra. A kutatás részleteiről itt olvashatsz bővebben.
"Ez azt jelenti, hogy 14-18 éves korukra a gyerekek 71 százaléka már valamilyen módon sérült, vagyis ezzel a 71 százalékkal foglalkozni kell. Van, aki mélyebb, hosszútávú beavatkozásra szorul, van, akivel életviteli tanácsadás szintjén el lehet indulni. Abszolút figyelemfelkeltő volt, hogy ebben a korosztályban ennyien érzik azt, hogy vannak olyan sérelmeik, amiket nem tudtak feldolgozni" - mondta ezt akkor a 444-nek a felmérés készítője, Andula Zsuzsanna.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai alapján a tizenévesek és fiatal felnőttek mentális egészsége már évek óta aggasztó tendenciát mutat. Az elmúlt 5-6 évben folyamatosan emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik súlyos lelki problémákkal küzdenek és segítséget kérnek. Ez a növekedés részben a fiatalok egyre fokozódó tudatosságának és bátorságának is betudható, hiszen ma már mernek nyíltan beszélni a nehézségeikről és igényelni a támogatást.
R. Csekeő Borbála, a Kék vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa a 444 portálnak nyilatkozva elárulta, hogy gyakran keresik őket kistelepülésekről. Emellett jelentős számú hívás érkezik 16-18 éves iskolaelhagyóktól és gyermekotthonban élő fiataloktól is.
Mint mondja, hasonlóan figyelmet érdemlő az önagresszió, önsértés és a szuicid viselkedés gyakoriságának folyamatos emelkedése. Különösen aggasztó az öndestrukcióról (önsértésről) szóló számok növekedése. 2020-ban 301, 2021-ben 669, 2022-ben 996 alkalommal számolt be a megkereső önsértésről, és ez a szám 2023-ban már 1550.
Az öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos segítségkérések számos aggasztó tendenciát mutatnak az utóbbi években. Érdemes megfigyelni, hogy míg 2020-ban még 746 esetben fordultak szakemberekhez a hozzájuk eljutott szuicid gondolatokkal, addig ez a szám 2021-re már 1304-re emelkedett. A következő évben, 2022-ben, a konzultációk száma tovább nőtt, elérve az 1505-öt, míg 2023-ra ez a szám már 1933-ra ugrott. Ez a folyamatos növekedés világosan jelzi, hogy egyre többen keresnek segítséget, és ez a téma egyre nagyobb figyelmet érdemel.
"Sajnos már kimondható, hogy ez a tendencia 2024-ben sem fordult meg, sőt. Szomorú tapasztalat, hogy a szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához jutás sokszor több szinten nehezített. Ezt jelzi az is, hogy évi legalább ezer megkeresésből kiderül, hogy már valahol kapott diagnózist a hívónk, de jellemző, hogy a diagnózist nem követi pszichoterápiás segítség, és az is ritka, hogy az egész család kap segítséget, ahhoz, hogy jó irányba mutató változások induljanak el" - tudatta a Kék vonal a 444-gyel.
A táblázat értelmezéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy a különböző kategóriák között átfedések lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapítvány a megkereséseket regisztrálja, nem pedig a megkereső személyeket. Ez azt jelenti, hogy egy gyerek vagy fiatal ugyanazzal a problémával kapcsolatban többször is kezdeményezhet beszélgetést. Ennek ellenére a táblázat világosan tükrözi az erősödő trendet, amely különösen a félelmek és szorongások esetében szembetűnő.
A következőkben arra fókuszálunk, hogy a sötét adatok miként manifestálódnak a valóságban, különösen az iskolai környezetben. Itt a diákok olyan felnőttek társaságában találják magukat, akiknek lehetősége lenne támogatni őket lelki nehézségeik leküzdésében. Ez nem csupán morális felelősség, hanem jogi kötelezettség is, mivel mindannyian a jelzőrendszer részei, melynek célja a fiatalok védelme és segítése.
