Az Egyesült Államok hivatalosan is közölte, miért döntöttek úgy, hogy eltávolítják Rogánt a szankciós listáról.
Bruce közleményéből az is világossá válik, hogy miért esett a választás arra, hogy Rogánt eltávolítsák a szankciós listáról. A szóvivő a következőképpen indokolta a döntést:
a listán tartása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.
Az eredeti indokolás, amely a korrupciógyanúra vonatkozik, nem került említésre, azonban a szóvivő kiemelte, hogy Szijjártó és Rubio a gazdasági együttműködés lehetőségeiről, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok erősítéséről is tárgyaltak a legfontosabb területeken.
Rogán még január 7-én, még Joe Biden elnöksége utolsó napjaiban került fel a listára, a döntést pedig az idő köben távozott amerikai nagykövet, David Pressman jelentette be.
A magyar kormány azt állította, hogy Rogán Antal politikai bosszú áldozata, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett a magyar kormány.
Január 7-én, Donald Trump megválasztása után, de beiktatása előtt, a leköszönő Biden-kormány pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) újabb lépést tett, amikor Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét felvette a szankciós listára. Ezzel a lépéssel a hivatal frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorát, jelezve ezzel a nemzetközi politikai feszültségek fokozódását.
David Pressman januárban azzal indokolta a döntését, hogy Rogán Antal minisztersége alatt hatalmával visszaélt. Pressman véleménye szerint a kabinetirodát irányító miniszter a "korrupciós rendszer" kulcsszereplője, aki nemcsak megtervezte és megvalósította, hanem élvezte is annak hasznait. A szankciót egy végrehajtási rendelet keretében léptették életbe, amely a globális Magnyitszkij emberi jogi elszámoltathatósági törvényre épít, és célzottan a súlyos emberi jogi visszaélések és korrupció elkövetőire irányul világszerte.
