"Azért érkeznek, hogy megmentsék az életet: a plazmaadás a legnoblebb cselekedet, amivel embertársaidért hozzájárulhatsz."

"Egy éve jöttem először. Tudom, mit jelent, ha valaki immunhiányos, az unokaöcsém is így él. Utánajártam, hogy hogy tudok segíteni neki - azaz nekik, hiszen a plazma nem egy-egy emberhez jut el, hanem gyógyszereket gyártanak belőle -, és kiderült, hogy a legtöbbet ezzel tehetem. Nekik hatalmas segítség, nekem pedig belefér. Ráadásul a juttatás is jól jön, nem tagadom." Péter minden héten jár a BioLife egyik pécsi plazmacentrumába. Azaz majdnem: a szabályok szigorúak, évente legfeljebb 45 alkalommal lehet plazmát adni Magyarországon, így pár hetet ki kell hagynia.

Az ügymenet számára már igazán zökkenőmentes: az építkezésen dolgozó férfi, miután 45 percen keresztül tartották a plazmáját, hogy a vérének elkülönített elemeit folyamatosan visszajuttassák a szervezetébe, máris a következő időpontot kéri a recepción. Munkahelyén a véradás támogatott, sőt kifejezetten ösztönzik is, így a véradás utóhatásai nem jelentkeznek. A szervezete pár napon belül pótolja a levett plazmát. Persze, még várnia kell a telefonhívásra, hogy megbizonyosodhasson róla, a tesztek eredményei rendben vannak, és hogy Péter egészséges, így mehet a következő időpontra. Eddig minden simán ment.

Bár Magyarországon már évek óta elérhető a plazmaadás lehetősége, sokan még mindig összekeverik azt a véradással. Pedig a két folyamat között lényeges különbségek húzódnak. Míg a véradás csupán néhány percet vesz igénybe, és a levett vér közvetlenül egy-egy beteg életét mentheti meg, a véradókat elsősorban a közösség iránti felelősségérzet motiválja. A plazmaadás viszont egy másfajta elköteleződést igényel, hiszen a plazma később különböző orvosi kezelésekhez válik felhasználhatóvá. Érdemes tehát tudatosítani ezeket a különbségeket, hogy jobban megérthessük mindkét folyamat jelentőségét.

Plazmát adni időigényesebb, ügyintézéssel együtt egy órát vesz igénybe, ám mivel a vér piros, alakos elemeit visszajuttatják a szervezetbe, enyhék az utóhatásai, vagy egyáltalán nem is érezni őket. És bár a felelősségvállalás a plazmacentrumokban is nagyon fontos motiváció, a donorok - így hívják a plazmaadókat - juttatást, például törvényileg meghatározott mértékű készpénzt is kapnak távozáskor.

A donorok általában segítő szándékkal érkeznek, bár az anyagi juttatás egyfajta plusz motivációt jelent számukra. "Donorjaink tisztában vannak a szabályokkal, évente legfeljebb negyvenötször látogatnak el hozzánk, és ritkán fordul elő, hogy figyelmeztetnünk kellene őket, hogy ez már túl sok" – nyilatkozik Makai-Gallai Gréta, a pécsi Bajcsy-Zsilinszky utcai központ vezetője. "Az is a szabályok között szerepel, hogy minden plazmaadó évente legalább egyszer részt kell vegyen véradáson; ennek döntően etikai vonatkozásai vannak. Ezt a kötelezettséget a donorok általában betartják, sőt, sokan közülük rendszeres véradóvá válnak."

A plazma a vérünk folyékony összetevője, amelynek jelentős része vízből áll, és a vér térfogatának körülbelül 55%-át teszi ki. A fennmaradó részt létfontosságú vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék alkotják. A plazmaadás során a donorok vérét teljes egészében leválasztják, majd egy steril, egyszer használatos csőrendszeren keresztül centrifugálják, aminek eredményeként a sárgás, áttetsző plazma különválik. A vér többi részét azonnal visszajuttatják a donor érrendszerébe, így a plazmaadás folyamata – amely 45 perc és egy óra között változhat – viszonylag kényelmes élmény a résztvevők számára, akik a procedúra végén ugyanúgy megkapják a jól megérdemelt csokit, szendvicset és üdítőt, mint a hagyományos véradás után. A szervezet a plazmát csupán két nap alatt pótolja, és a plazmaadásnak nincsenek negatív következményei az egészségre.

A vérplazma elsősorban fehérjék forrásaként játszik kulcsszerepet a gyógyászatban. Ezek az alapvető alkotóelemek mesterséges úton nem reprodukálhatók, így elengedhetetlenek számos, például hemofíliával, immundefektusokkal és anyagcsere-betegségekkel kapcsolatos kezelési eljárásban. Továbbá, plazmaalapú készítmények segíthetnek a súlyos égési sérülések és műtétek utáni rehabilitáció során is. A donorok számára nem lehetséges nyomon követni, hogy mi történik a plazmájukkal, mivel azt az európai feldolgozó üzemekben összegyűjtik és keverik, de minden egyes adományukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy rászoruló betegek életminősége javuljon.

A feltételek világosak: legalább 18, legfeljebb 60 éves, illetve legalább 50, legfeljebb 150 kilós lehet a donor, ha szeretne plazmát adni. Jó mentális és fizikai állapotban kell lennie, és szüksége lesz érvényes, eredeti fényképes személyazonosító igazolványra, adókártyára, taj-kártyára, valamint lakcímkártyára. Igazolnia kell lakcímét, vagy munkáltatói, tanulói jogviszonyát is.

A donorok nem csupán mások életét segítik, hanem saját egészségükre is figyelmet fordítanak, hiszen rendszeres orvosi ellenőrzésben részesülnek. Mielőtt bármilyen plazmaadási folyamat megkezdődne, a BioLife orvosa egy alapos egészségügyi szűrővizsgálatot végez minden új donor esetében. Amennyiben az eredmények eltérnek a normál értékektől, a jelentkező részletes tájékoztatást kap a helyzetről. A szűrővizsgálatok nem csupán az első alkalomra korlátozódnak, hanem a későbbiekben is rendszeresen elvégzik őket. "Mindig ellenőrizzük a vitális paramétereket: mérjük a vérnyomást, a pulzust és a testhőmérsékletet, valamint a vér hemoglobinszintjét is" - mondja az intézmény vezetője. "A folyamat első lépéseként a recepción egy általános egészségügyi kérdőívet kell kitölteniük a donoroknak." Ezt követően az orvosi szobában az orvos részletesen kikérdezi őket, hogy minden szükséges információt megszerezhessen.

A donor számára fontos, hogy komoly felelősséget vállaljon: figyelnie kell életmódbeli szokásaira és étrendi választásaira. A plazmaadás előtt különösen ügyeljen ezekre a tényezőkre:

"A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a donorok kerüljék a piros színű ételeket, például a céklát, mivel ezek elszínezhetik a plazmát," - fűzik hozzá a tanácsokat, miközben a donorok elfoglalják helyüket a kényelmes ágyon. Itt a következő órában olvasás, zenehallgatás vagy egyszerű pihenés vár rájuk, hogy kellemesen tölthessék el az időt.

A BioLife központjaiban ráadásul nem csak az ágyak kényelmesek. "Végeztünk nemrég egy reprezentatív kutatást, a donorok pedig csupa jó visszajelzést adtak" - meséli Makai-Gallai Gréta. "Biztonságban érzik magukat, a környezet is barátságos, és földrajzilag is könnyen elérhetőek a központok: tíz centrumunk található Magyarországon, a nagyobb városokban egy-egy, Budapesten és Pécsett pedig kettő-kettő."

A juttatások is – ahogy a munkaerőpiaci szakzsargonban mondják – versenyképesek, és a részletekről itt találhatsz információkat!

A BioLife centrumai jól felszereltek, elég gép áll rendelkezésre. A szakemberek elmesélték, hogy nincs tipikus donor, a legkülönbözőbb korú, nemű, társadalmi hátterű plazmaadók érkeznek. "Az egyetemistáknak is nagyon fontos, hogy jót tegyenek, és a kompenzáció is motivációs tényező." - meséli a pécsi központ vezetője. "A középkorú donorainknak azonban főleg a felelősségvállalás fontos: hogy a plazmaadásukkal segítsenek egy betegen. Rájuk számíthatnak azok, akiknek szükségük van a gyógyszerekre; és ők azok, aki tudják, hogy velük is bármikor megtörténhet a baj."