Lenyűgöző felfedezés 9000 méter mélyen - videó!
2024-ben kínai és orosz kutatók merész mélytengeri expedíciót indítottak, amelynek során felfedeztek egy olyan ökoszisztémát, amely eddig a tudomány előtt ismeretlen volt. Az út során különleges élőlények és eddig ismeretlen biológiai kapcsolatok kerültek napvilágra, gazdagítva ezzel a tengeri kutatásokat és a biodiverzitás megértését.
Kínai és orosz kutatók felfedeztek egy lenyűgöző komplex ökoszisztémát, amely a Föld legmélyebb régiójában, 9533 méteres mélységben található. Az itt élő organizmusok kémiai reakciókból, azaz kemoszintézissel szerzik meg energiájukat, ami különösen jelentős, hiszen ebben a zónában a napfény már egyáltalán nem jut el. Ez a felfedezés új perspektívákat nyithat a mélytengeri élet megértésében és a földi élet határairól alkotott képünkben.
A szakemberek találtak már ilyen élőlényeket a tenger mélyén, 7000 méternél mélyebben azonban még nem keresték őket. A kutatók ezrét az úgynevezett hadal zóna élővilágát akarták alaposabban megvizsgálni, és kideríteni, hogy léteznek-e ott kemoszintézissel élő élőlények. A hadal zóna valahol 6 és 11 kilométeres mélység között helyezkedik el, így talán kevésbé meglepő, hogy a görög mitológiából ismert istenről, Hadészról, az alvilág uráról kapta a nevét.
A kutatók egy új vizsgálat révén fedezték fel a Kuril-Kamcsatka és a Nyugat-Aleut-árokban található, korábban említett ökoszisztémát, ami számos új kérdést vet fel az ilyen életformák megértésével kapcsolatban. E felfedezés részleteit a Nature című folyóiratban publikálták – számolt be róla a hvg.hu.
A csapat 2024-ben egy izgalmas expedíciót indított a két híres árok felfedezésére. A Fentoucsö nevű kínai merülőhajó segítségével összesen 23 merülést végeztek el. A mélységben lenyűgöző, nagyfelbontású videófelvételeket rögzítettek, miközben üledékmintákat és biológiai mintákat gyűjtöttek. Ezt követően genetikai szekvenálást és kémiai elemzéseket végeztek, hogy feltérképezzék, milyen fajok élnek ott, és milyen stratégiákkal alkalmazkodnak egy ilyen, finoman szólva is zord környezethez.
A kutatás során kiderült, hogy a zóna tele van élőlényekkel: felfedeztek csőférgeket, kagylókat, csigákat, rákféléket (amphipodákat), valamint soksertéjűeket is. A legmélyebb ponton, 9533 méter mélységben hozták napvilágra ezeket a példányokat, és figyelemre méltó, hogy egyetlen négyzetméteren akár 5800 csőféreg is megfigyelhető volt - számolt be az IFLSciance.
A szakértők véleménye szerint a közösségek életfenntartását hidrogén-szulfidban és metánban gazdag folyadékok biztosítják, amelyek a mélyebb üledékrétegekben keletkeznek és az árok mentén áramlanak. E folyamat során a metánt mikrobák termelik, amelyek a lerakódott szerves anyagokat dolgozzák fel.
A kutatók úgy vélik, mivel a két árokhoz hasonló mélységek a világ más részein is előfordulnak, ez az ökoszisztéma elterjedtebb lehet, mint azt korábban gondolták.
