A kormány új irányvonalat képvisel: egy innovatív megoldással kívánja lefoglalni a vagyonokat.

Amennyiben a vagyoni értékek jelentősen meghaladják a tulajdonos hivatalos jövedelmét, és a forrásukra nincs életszerű magyarázat, úgy lehetséges, hogy a felhalmozott magánvagyon jogerős bírósági döntés nélkül is elkobozható. A kormányzat készül a vagyonvisszaszerzés és elkobzás jogi kereteinek átalakítására.

A kormány hivatalos weboldalán megjelent az igazságügyi minisztérium által kidolgozott javaslat a büntetőjogi törvények módosítására vonatkozóan.

Az Igazságügyi Minisztérium megkezdte a társadalmi konzultációt a szabályrendszer módosításáról. Tuzson Bence miniszter által vezetett tárca a büntetőjogi törvények átalakítását azzal indokolja, hogy az Országgyűlés elkötelezett amellett, hogy tiszteletben tartja Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségeit. Céljuk a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság megszilárdítása - olvasható az Economx hírében.

A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a büntetőjog napjaink kihívásaira aktuális, világos és hatékony válaszokat nyújtson. A jogalkotók célja, hogy a szabályozás elsősorban a gyermekek és más érzékeny csoportok jogainak védelmét szolgálja, emellett fokozza az igazságszolgáltatás hatékonyságát, valamint biztosítsa a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzésének eredményességét.

Az Economx cikkében a minisztérium által megfogalmazott célok kerültek a középpontba, amelyek szerint a törvény célja, hogy a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelvet integrálja a magyar jogrendbe. Ezen kívül egy olyan bűnügyi vagyonkezelési rendszert kívánnak kialakítani, amely nem csupán megfelel az uniós normáknak, hanem garantálja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, megfelelő kezelését és egységes nyilvántartását is. A cél továbbá, hogy a bűncselekményekből származó vagyon a lehető legnagyobb mértékben visszakerüljön a közösség javára.

A szöveg alapján világossá válik, hogy bár a magyar módosítás nem konkretizálja, mikor történhet meg az "ismeretlen eredetű" vagyon elkobzása, az Európai Unió által megfogalmazott szabályok világos keretet nyújtanak az ilyen típusú vagyontárgyak visszaszerzésére. Ez a keret lehetővé teszi, hogy a hatóságok intézkedjenek a bűncselekményekből származó eszközök visszanyerése érdekében, még abban az esetben is, ha a gyanúsított ellen nem áll rendelkezésre teljes bizonyosságú bizonyíték. Ezzel a lépéssel arra törekednek, hogy megakadályozzák a szervezett bűnözés számára, hogy hasznot húzzon a "szürke zónában" lévő pénzügyi forrásokból.

Ez a szabály akkor lép életbe, ha a hagyományos elkobzás nem megvalósítható jogi vagy bizonyítási okok miatt, például egy ítéletet követően. Ugyanakkor a vagyon már azonosítható, esetleg befagyasztották, és van elegendő bizonyíték arra, hogy az a bűncselekményből származik. Az ügynek olyan bűncselekményhez kell kapcsolódnia, amelynek büntetési tétele legalább négy év, tehát a súlyosabb bűnök közé tartozik.

- írja a lap. Kifejtették: a bíróság akkor rendelheti el az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, és a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Ez az úgynevezett "súlyossági küszöb" csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.

Az ítélet megalkotása nem csupán egyetlen bizonyítékra támaszkodik, hanem a körülmények egészének figyelembevételén alapul. Az uniós irányelv értelmében ilyen körülmények lehetnek például, ha...

Lényeges továbbá, hogy az uniós szabályozás lehetőséget biztosít a nemzeti hatóságok számára a mérlegelésre. Az elkobzás elkerülhető lehet, ha az aránytalanul súlyos vagy ésszerűtlen következményekkel járna. Továbbá, a jogszabályok megkívánják, hogy a vagyon szoros időbeli összefüggésben álljon a bűncselekménnyel, emellett pedig kiemelten fontos a jóhiszemű harmadik személyek, mint például örökösök vagy üzlettársak védelme.

Valóban, a jogorvoslat biztosítása minden esetben kötelező, ugyanakkor nem elvárás, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok fényében képes arra, hogy valószínűsítse a vagyon bűnös eredetét.

A tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy eldöntsék, hogy az elkobzás folytatódhat a büntetőeljárás befejezése után, vagy akár önálló eljárás keretében is végrehajtható.

Fontos megjegyezni, hogy ez a szabály kizárólag a büntetőeljárásokra vonatkozik, tehát nem terjed ki a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési eljárásokra. Ezen kívül a tagállamok saját belátásuk szerint további szigorításokat is bevezethetnek.

Öt igen, és máris kezdődhet a lefoglalás!

A módosítás célja, hogy teljes mértékben megfeleljen az emberkereskedelem elleni fellépést erősítő uniós irányelv előírásainak. Ez a jogszabály új dimenziókkal gazdagítja a kizsákmányolás fogalmát, így például a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet.