A Honvéd BL-legendája szívszorító veszteségbe halt bele, miután felesége örökre távozott az életéből.
Első alkalommal Sulyok Tamás kalauzolt el minket az elnöki rezidenciára – exkluzív betekintés a Blikk számára!
Néhány nappal ezelőtt kórházba került Stefanov István. A lefogyott, fizikálisan és lelkileg is rendkívül rossz állapotban lévő férfit alaposan kivizsgálták. Ott, az egészségügyi intézményben senki sem tudta, hogy ez a rossz bőrben lévő hatvanéves férfi 1993. szeptember 15-én gyönyörű gólt lőtt a világhírű kapus, Peter Schmeichel hálójába. Stefi, ahogy mindenki becézte őt, csepeli évek után került Kispestre, s azon a napon a Honvéddal a Manchester United ellen játszott felejthetetlen kupamérkőzést. Harminc évvel ezelőtt a csúcson volt - most, december 5-én éjszaka viszont álmában ragadta el a halál. Mintha mindez megváltás lett volna a számára, sok-sok szenvedés után.
Olykor látták őt régi csapattársai a XVII. kerületben, ahogy egy doboz sörrel a kézben, üres tekintettel baktat valahová. Ilyenkor kiabáltak, integettek is neki, hogy: szevasz, Stefi, hogy vagy?, ám ő csak ment tovább, mintha el akarna bújni a világ elől. Stefanov István életútja egy újabb fájdalmas bizonyítéka annak, milyen nehéz is a csillogó-villogó futballistalét után utat, értelmet és biztos megélhetést találni a civil életben. Stefi lába alól valahol, valamikor kicsúszott a talaj - véglegesen...
Talán azt mondhatom, hogy barátok voltunk, legalábbis én így éreztem. A tizenhetedik kerületben laktunk, mindössze néhány lépésnyire egymástól, de mégis, ritkán találkoztunk. Emlékszem, hányszor hívtam őt, hogy jöjjön velem, üljön be a kocsiba, és elvigyem a Honvéd-meccsre! Mindig bólogatott, de végül sosem jött el. Volt olyan is, hogy a kispesti öregfiúkkal itt, az RTK-pályán játszottunk, Stefi házának közelében, és ő még arra sem volt képes, hogy odajöjjön hozzánk, miközben a büfében kortyolgattuk az italokat. Azt hiszem, szégyellte magát előttünk. Szégyellte, hogy kétkezi munkás lett, aki reggel hatkor indul a munkahelyére, és az építőiparban küzd, hogy talpon maradjon. Mindenfélét csinált: fúrt, faragott, burkolt, kőműveskedett. A kollégái dicsérték, mert tudta, mit jelent a tisztességes munka, és mindig megfogta a feladat végét. De azt gondolom, felesége korai halála indította el a lejtőn. Gyönyörű nő volt, Stefi igazán szerette őt. Az asszony elment egy foghúzásra, és onnantól kezdve minden megváltozott, amikor kiderült, hogy szájrákja van. Fiatalon távozott az élők sorából, és Stefi soha nem tudta feldolgozni a veszteséget, még akkor sem, amikor a gyermekeivel és más családtagjaival élt együtt a házban.
Plókai Attila, aki korábban a Honvéd labdarúgója volt, osztotta meg ezt a felejthetetlen történetet Stefanov játékostársával. Ő is ott volt azon a híres mérkőzésen, ahol a Manchester United csapata a kispesti pályán, a tízezer fős lelkes közönség előtt 3-2-es győzelmet aratott. A vörös ördögök soraiban olyan legendák léptek pályára, mint Éric Cantona, Ryan Giggs, Bryan Robson és Paul Ince, hogy csak néhányat említsünk a sok klasszis közül. Az Illés Béla irányította Honvéd csapata remek játékot mutatott be, és Stefanov István a 69. percben szerezte meg a kispestiek második gólját. Ez a találkozó életre szóló élményként maradt meg mindannyiuk emlékezetében.
- Rendszeresen hívtuk Stefit az öregfiúkcsapatba. Mondtuk neki, ha nem akar, ne játsszon, de legalább legyen közöttünk, legyen velünk. De egyre inkább eltűnt, és sajnos egyre többször ivott. Amikor nagy ritkán összefutottunk, úgy éreztem rajta, hogy igazából már semmi sem érdekli. Egyre elkeserítőbb hírek jöttek róla, az utóbbi hetekben már szinte egyáltalán nem evett. Csak fogyott és fogyott, aztán kórházba vitték, de a vizsgálatok semmilyen komoly betegséget nem mutattak ki. A saját felelősségére hazaengedték, és ő mindent megígért, hogy összeszedi magát, elkezd enni. Aztán lefeküdt aludni és soha többet nem ébredt fel. Álmában megállt a szíve. Azt szokták mondani, hogy ez szép halál, és Stefinek talán megváltást jelentett mindez - zárta gondolatait Plókai Attila.
Stefanov Istvánt a csepeli és későbbi kispesti szurkolók szívből támogatták, rajongásuk határtalan volt. A tehetséges labdarúgó összesen 121 NB I-es mérkőzésen szerepelt, és idén júliusban ünnepelte a hatvanadik születésnapját.
