Az inflációs nyomás újabb szakaszába léphet a járműipar és az akkumulátorgyártás jelentős lelassulásával.
Jól érzékelhető, hogy Magyarország számára jelentős kockázatot rejt az egyoldalú függőség a járműipartól és az akkumulátorgyártástól. A GDP alakulásának szempontjából elengedhetetlen, hogy ezek a szektorok hogyan teljesítenek 2025-ben. Ha a szektor nem képes helyreállni, a közvetlen jövedelmi viszonyokra talán nem lesz azonnali hatása, de makrogazdasági szempontból komoly sérülékenység mutatkozik. Elemzésünkben részletesen foglalkozunk e kockázatokkal.
A magyar kormány továbbra is a három kiemelkedő gyár, a szegedi BYD, valamint a debreceni BMW és CATL üzemének beindulásától, illetve a járműgyártás és az akkumulátoripar fellendülésétől reméli a 2025-ös GDP-eredmények jelentős növekedését. A korábban tervezett, 6 százalékos gazdasági növekedésről való lemondás után a döntéshozók még mindig 3,4 százalékos bővüléssel kalkulálnak a költségvetésben, amely rendszerint magasabb a szakértők és nemzetközi szervezetek előrejelzéseinél. Például az Európai Bizottság csupán 1,8 százalékos növekedést vár az idei évre, míg Surányi György, a volt jegybankelnök a Della podcast legutóbbi epizódjában úgy nyilatkozott, hogy a reális növekedési ütem legfeljebb 2 százalék körül alakulhat.
Közben egyre inkább sokasodnak a negatív tendenciák és a lefelé mutató kockázatok a húzóágazatok terén. A járműgyártás kibocsátása tavaly 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg az akkuipart is magában foglaló villamos berendezés gyártásában a visszaesés elérte a 13,6 százalékot a KSH statisztikái alapján. A statisztikai hivatal egyelőre nem tette közzé az akkumulátoripar teljesítményének éves bontását, de a havi adatokból egyértelműen látható, hogy 2024 márciusától kezdve minden hónapban kétszámjegyű visszaesés tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen kívül, az év három hónapjában a csökkenés meghaladta a 30 százalékot, míg tavaly decemberben egy drámai, 51 százalékos zuhanással zárult a szakasz.
Eközben a legnagyobb súlyú iparág, a járműgyártás volumene 21 százalékkal esett vissza, az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A magyar gazdaság meglehetősen erősen támaszkodik ezekre a kulcságazatokra, ami egyoldalú függőséget eredményez.
2024 harmadik negyedévében az Európai Unió a GDP 0,7 százalékos csökkenésével a leggyengébb gazdasági teljesítményt mutatta fel.
Miközben a két kiemelt iparág az év végére jelentős visszaesést mutatott, a negyedik negyedéves GDP-adat pozitív irányba mozdult el: 0,2 százalékkal túlszárnyalta az előző év azonos időszakának eredményeit. Érdekes módon éppen azok a szolgáltatások, amelyek nem kaptak kormányzati támogatást, és a magyar kkv-k dominálják, játszották a legfontosabb szerepet a gazdaság teljesítményének fenntartásában.
Ha az ipari rendelésállomány adataira fókuszálunk – amelyek jellemzően legalább három hónapra előre jelzik a termelés várható alakulását –, akkor a körülbelül 20%-os visszaesés következtében az idei első negyedév, sőt akár az első félév sem tűnik kedvezőnek a magyar járműipar szempontjából.
