Szorongató hírek érkeztek: a legfrissebb GDP-adatai szerint a magyar gazdaság újra visszaesett. A helyzet aggasztó, és komoly kihívások elé állítja a gazdasági szereplőket.

Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
A magyar gazdaság nyilvánvalóan nem képes úgy felpörögni, ahogyan azt sokan remélik. 2022 óta a teljesítményünk lényegében stagnál, hiszen a negyedévek során hol visszaesés, hol pedig mérsékelt növekedés tapasztalható, amelyek folyamatosan váltogatják egymást.
Az elmúlt 11 negyedév során a gazdaság 7 alkalommal tapasztalt zsugorodást, míg az utolsó hat negyedévben ez a tendencia 4 esetben is megfigyelhető volt.
2024 közepén technikai recesszióval kellett szembenéznünk, ami azt jelentette, hogy két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP. Az év végére ugyan sikerült kikecmeregnünk a nehézségekből, de úgy tűnik, ez csupán átmeneti állapot volt. Jelenleg ismét csökkenés jeleit tapasztaljuk.
Az első negyedéves GDP-adatban a kereskedelmi háború (és az ebből fakadó bizonytalanság) hatásai még csak kis részben jelenhettek meg, hiszen az igazi eszkaláció április elején történt. Ezért az első három hónap folyamatait sokkal inkább a korábbi negyedévekre jellemző tendenciák folytatódása határozhatta meg. Eszerint a lakossági vásárlóerő növekedése elsősorban a szolgáltató szektor bővülésén keresztül járul hozzá a gazdaság bővüléséhez, ugyanakkor a gyenge külső kereslet visszafogja az ipari exportot. A gazdasági szerkezetet figyelembe véve Németország recesszió közeli állapota fáj igazán. Valószínűleg a beruházások elmúlt negyedévekben mutatott durva zuhanórepülése után nem most jött el az éles felpattanás, hiszen az üzleti bizalom továbbra sem erős, az uniós források tovább apadtak, illetve az állam adókból finanszírozott fejlesztéseinek gátat szab a költségvetés rossz helyzete. A mai GDP-adatot látva jó esélyt adunk, hogy a beruházási szabadesés folytatódott.
Az első negyedéves gazdasági teljesítményről csak a következő hónapban érkező részletes GDP-jelentés alapján kaphatunk átfogóbb képet. A KSH új gyakorlatának köszönhetően, amely szerint a gyorsbecslést az időszak végétől számított 30 nappal hozza nyilvánosságra a korábbi 45 helyett, még inkább nehezen tudunk tájékozódni. Jelenleg ugyanis a havi részadatok közül a márciusi eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, így sok a kérdőjel a gazdasági állapot körül.
A statisztikai hivatal legfrissebb becslésében csupán egy rövid értékelést fűzött az adatokhoz, amely így hangzik: "A bruttó hazai termék alakulását kedvezően befolyásolta a szolgáltatások összteljesítménye, míg az ipar és az építőipar teljesítménye visszahúzó hatással bírt." Ezen megállapítások a GDP éves változásaira vonatkoznak, amely a nyers index szerint 0%-os növekedést mutat (a várt eredmény 0,3% volt), viszont szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,4%-os gazdasági visszaesést jelez. A KSH által közzétett adatok összhangban vannak a szélesebb gazdasági tendenciákkal: a háztartások fogyasztása a szolgáltatási szektorban ugyan növekedést mutat, de ez csupán az egyetlen növekedési tényező, amely nem elegendő a lefelé húzó hatások kiegyenlítésére. Érdemes megjegyezni, hogy az éves index most különösen kevés iránymutatást ad, mivel a tavalyi szökőnap és az ünnepnapok, főként a mozgó húsvét hatásai miatt célszerűbb a negyedéves mutatókra fókuszálni (erről bővebben a cikk keretes írásában olvashat).
Messzebbről nézve a hazai gazdaság teljesítményét azt láthatjuk, hogy 2020-as évek sokkjai ismét tartósan letérítették Magyarországot a fejlődési pályáról.
Hamarosan megosztjuk veletek a további izgalmas részleteket!