Brüsszel végre pontot tett a bankok trükközése végére, ezzel egy évtizedes problémát oldott meg az Európai Unió.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament csütörtök éjszaka ideiglenes megegyezésre jutott a pénzügyi benchmarkok, vagyis referenciamutatók szabályozásának reformjáról. Az új rendelkezések várhatóan jelentős mértékben mérséklik a vállalatok adminisztratív terheit, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Emellett a kritikus fontosságú benchmarkok szigorú ellenőrzése továbbra is garantált. A reformok célja nemcsak a pénzügyi piacok stabilitásának javítása, hanem a rendszer átláthatóságának növelése is. Mindez hozzájárulhat az uniós versenyképesség fokozásához, miközben egy újabb lépést jelent a tőkepiaci unió fokozatos kiépítésében.

Az Európai Unió pénzügyi piacainak alapvető elemei a benchmarkok, vagyis azok az indexek, amelyek hitelezés, tőzsdei kereskedés és más pénzügyi tranzakciók szempontjából referenciaként szolgálnak. Azonban ezek eddig sajnos visszaélések melegágyául szolgáltak. Éppen ezért az EU-ban kiemelkedően fontos a referenciamutatók szigorú szabályozása, mivel ezek nem csupán a piacok átláthatóságát, hanem a megbízhatóságát is alapjaiban befolyásolják.

Az elmúlt évben jelentős lépéseket tettek a benchmark-szabályozás átalakításában. 2023-ban az Európai Tanács elfogadta tárgyalási mandátumát, amelynek célja a szabályok egyszerűsítése volt, főként a nem jelentős referenciakamatok esetében.

Most, 2024 decemberének végén, a magyar elnökség utolsó napjaiban az Európai Tanács és az Európai Parlament sikeresen egyezségre lépett a reformjavaslat végső verziójáról. Ez a megállapodás nemcsak a szabályok egyszerűsítésére irányul, hanem várhatóan jelentős költségcsökkentést is hozhat.

Bár az előző szabályozói keretrendszer célja az volt, hogy növelje a hatékonyságot, a gyakorlatban nem vált be teljesen. A referenciakamatok a pénzügyi piacok működésének alapvető elemei, amelyeket nem sikerült úgy kidolgozni, hogy biztosítsák a különböző eszközök átlátható és megbízható értékelését. Ideális esetben ezek a kamatok felgyorsítanák az értékelési folyamatokat, de mindezek mellett elengedhetetlen, hogy a piacok torzulása nélkül működjenek.

Most azonban a Tanács és a Parlament közötti megállapodás hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi eszközök árai és teljesítménye könnyen mérhető és összehasonlítható legyen.

A hitelezés területén a kamatlábak, mint például az EURIBOR vagy a SOFR, kulcsszerepet játszanak a pénzügyi döntések meghozatalában. Ezzel párhuzamosan a tőzsdei befektetéseknél a piacok teljesítményének nyomon követésére szolgáló mutatók, mint a STOXX Europe 600 vagy a DAX index, szintén elengedhetetlenek. A referenciamutatók manipulálása, amely a 2010-es évek elején történt, jelentős gazdasági károkat okozott, ezért ezek szigorú szabályozása elkerülhetetlen. Ezen intézkedések 2016. június 30-án léptek életbe, és 2018 januárjától már kötelezően alkalmazandók lettek.

A korábbi benchmark-szabályozás egyik legnagyobb gyengesége az volt, hogy az adminisztratív terhek túlságosan megterhelőek voltak a jelentéktelen referenciakamatok vonatkozásában. Ez különösen a kis- és középvállalkozásokat érintette hátrányosan, mivel gyakran jelentős költségeket kellett vállalniuk a bonyolult előírásoknak való megfelelés érdekében. Ráadásul a nem EU-s benchmarkok használata is komoly kihívások elé állította az érintetteket, mivel az unió rendkívül szigorú követelményeket támasztott a harmadik országbeli adminisztrátorokkal szemben.

További probléma volt a régi rendszerben a fenntarthatósági szempontok hiánya. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumokat sokszor nem vették figyelembe, ami akadályozta a zöld befektetések terjedését. Ez ellentmondott az EU klíma- és fenntarthatósági céljainak.

Végül, a referenciakamatok manipulációjának lehetősége - mint a híres LIBOR-botány rámutatott - bizalomvesztést okozott a piacokon. Az ilyen manipulációk nemcsak a befektetők számára jelentettek veszteséget, hanem aláásták a pénzügyi rendszer stabilitását is.

Az új szabályozás kulcsfontosságú aspektusait a benchmarkok rendszerszintű szerepe alapján határozzák meg, így kijelölve azokat, amelyek továbbra is a szigorú felügyelet keretein belül maradnak.

A különbségtétel fontos szerepet játszik a megértésben és az értékelésben.

A reformok a nem jelentős referenciamutatók adminisztrátorait mentesítik a jelenlegi szabályozás alól. Ez a változás különösen a kkv-k számára fontos, amelyeknek így olcsóbb lehet a compliance előírások teljesítése, miközben jóval kevesebb adminisztratív terhet kapnak a nyakukba.

Az új szabályozás azonban mentesíti a nem jelentős referenciamutató az ilyen terhektől, ami lehetővé teszi, hogy a bank olcsóbb hiteleket nyújtson, miközben a rendszerszinten fontos benchmarkok, mint az EURIBOR, továbbra is szigorú ellenőrzés alatt maradnak a piacok stabilitásának megőrzése érdekében.

Ez hozzájárulhat a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséhez, miközben a gazdaság rugalmasságát is fenntartja, így biztosítva a szükséges alkalmazkodást a változó körülményekhez.

A 2023-ban megfogalmazott tárgyalási mandátum részeként a piacok egyszerűbb működésére tettek javaslatot. Az EU felismerte, hogy a pénzügyi rendszer szabályozása csak akkor lehet hatékony, ha minimalizálja a bürokratikus terheket, miközben garantálja a piacok biztonságát.

Egy másik fontos lépésként az Európai Tanács és az Európai Parlament határozott arról, hogy a szabályozás keretein belül megőrzi az azonnali devizapiaci referenciamutatókra vonatkozó speciális mentességi rendszert.

Az Európai Bizottság törekvése egy 25%-os adminisztratív teher csökkentésére irányult, mindezt úgy, hogy közben a politikai célkitűzések ne szenvedjenek csorbát.

Az új szabályozás lehetőséget teremt a nem EU-s benchmarkok alkalmazásának egyszerűsítésére is. Jelenlegi szabályozás értelmében ezek a benchmarkok csupán akkor használhatók, ha az EU-val összehasonlítható szabályozási keret létezik, vagy ha az EU-ban hivatalosan elismerik őket. Az új rendszerben az ESMA fogja betölteni az egyetlen belépési pont szerepét a harmadik országbeli adminisztrátorok számára, így a folyamat lényegesen könnyebbé és gyorsabbá válik.

A fenntarthatósági és klímacélok egyre nagyobb szerepet kapnak. Az új szabályok szerint csak olyan benchmarkokat lehet majd használni, amelyek ESG-szempontokat figyelembe vevő módszertannal rendelkeznek, és ezt az adminisztrátorok nyilvánosan ismertetik.

Az új döntés kulcsszerepet játszhat a tőkepiaci unió (Capital Markets Union, CMU) megvalósításában, amelynek célja a pénzügyi piacok integráltságának fokozása és a közvetlen tőkepiaci finanszírozás jelentőségének növelése. A benchmark-szabályozás reformja szorosan összefonódik ezzel a célkitűzéssel, hiszen a piaci referenciapontok átláthatóságának és megbízhatóságának javítása elengedhetetlen a tőkepiacok hatékony működéséhez.

Az új szabályozások célja az adminisztratív terhek minimalizálása, ami lehetővé teszi a közép- és kisvállalkozások számára, hogy aktívan részt vegyenek a tőkepiacokon, ugyanakkor garantálja a piac stabil működését. Az ESG-kritériumok hangsúlyozása szintén segíti a fenntartható befektetési lehetőségek szélesítését, ami a CMU (Tőkepiaci Unió) egyik alapvető célja.

A reformok várhatóan 2026. január 1-jén lépnek életbe, miután az Európai Tanács és az Európai Parlament hivatalosan is jóváhagyta a jelenlegi, még ideiglenes megállapodást.