A magyar infláció új magasságokba emelkedik.

Januárban várhatóan tovább fokozódott a pénzromlás sebessége Magyarországon: a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzései szerint a Központi Statisztikai Hivatal holnap 4,9%-os inflációs adatot tesz közzé. Ez azt jelenti, hogy a drágulás üteme négy hónap alatt a jegybank által megcélzott 3%-ról közel 5%-ra emelkedett. A jó hír viszont az, hogy a szakértők az év hátralévő részében már nem anticipálnak további gyorsulást, bár a 3%-os szinthez való visszatérésre sem sokan tesznek tétet.

A decemberi infláció kissé váratlan meglepetést hozott, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal egy hónappal ezelőtt 4,6%-os adatot közölt, amely felülmúlta a piaci várakozásokat. Az élelmiszerárak emelkedése mellett a gyenge forint is hozzájárult a dráguláshoz, ami arra enged következtetni, hogy az inflációs tendencia idén magasabb lehet, mint amit korábban előrejeleztek.

A januári inflációs adatok holnapi megjelenése már önmagában is kiemelkedő jelentőséggel bír, de a fent említett okok mellett ennél is lényegesebb, hogy ez az időszak az árazási döntések szempontjából rendkívül intenzív. Az év első hónapjában számos kulcsszempont dől el, amelyek meghatározzák a 2025-ös inflációs tendenciákat, így nem elhanyagolható, hogy milyen eredményeket hoz nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal.

A januári inflációs adatokat jelenleg nagyfokú bizonytalanság övezi - hívja fel a figyelmet Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte kérdéses, hogy az év eleji adóemelések, adminisztratív áremelkedések és a friss átárazások miként hatnak a fogyasztói árak alakulására az első hónapok során. Ezen kívül egy módszertani tényező is bonyolítja a helyzetet: a 2025-ös évre vonatkozó fogyasztói kosarat még nem ismerjük, amelyből az inflációs mutatók számítása történik - mutat rá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője. Amennyiben például a gyorsabban dráguló élelmiszerek aránya megnő, ami nem kizárt, akkor a januári árindex magasabb értéket mutathat.

Tehát az egész éves inflációs folyamatok nagyon fontos meghatározója a januári áralakulás, nem csoda, hogy kiemelt figyelem övezi.

A januári adat tükröt mutat arról, hogy mennyire erős a vállalatok áremelési hajlandósága és képessége, hogy a növekvő költségeket áthárítsák a fogyasztókra - mondja Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A legfrissebb felmérésen alapuló mutatók alapján Magyarországon az inflációs mutató szempontjából fontos szektorokban, a kiskereskedelemben és a szolgáltatások tekintetében igen komoly hegymenetben vannak az árvárakozások. Ez pedig meglehetősen szorosan együtt szokott mozogni a valós áremelésekkel. Hogy mi okozza most a várakozások erősödését? Virovácz szerint

Ilyen körülmények mellett nem csoda, hogy a Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike az infláció gyorsulására számít. Az élelmiszereknél több termékkategóriában látható volt áremelkedés (pl. tejtermékek, étolaj, burgonya), az üzemanyagárak is jelentősen drágultak, emellett a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá vált, és továbbra is megmutatkozhatott a forint gyengülése - ezt már Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője mondja.

Az előrejelzések konszenzusa 4,9%-os januári inflációt ígér. Érdekesség, hogy Pleschinger Gyula, a jegybank monetáris tanácsának tagja a napokban 5% feletti mutatót valószínűsített.

A januári infláció várhatóan 5% fölé emelkedhet, ezt követően azonban fokozatos csökkenés indulkhat el. Az infláció mértéke várhatóan csak az év vége felé érheti el a tűréshatárunkat, ami arra utal, hogy a gazdasági helyzet javulásához időre lesz szükség.

- fogalmazott a jegybankár. Így a lélektani kérdés a holnapi adattal kapcsolatban, hogy 4-essel vagy 5-össel fog-e kezdődni.

Az elemzők rövid távú előrejelzései pesszimizmust sugallhatnak az infláció alakulásával kapcsolatban, de nem ennyire sötét a kép. Az 5% körüli éves áremelkedési ütem ugyanis még nagyrészt tartalmazza a tavalyi első negyedév szolgáltatói drágításait. A cégek az előző évi magas inflációra hivatkozva brutális áremeléseket hajtottak végre, ezek az egy évre visszatekintő árindexből a következő hónapokban kiesnek. Ekkor a 2022-2023-as ársokkok "hosszú árnyéka" eltűnik az inflációs mutatóból.

Ez az alapvető indok, amiért a Portfolio által megkérdezett szakértők kétharmada azt véli, hogy januárban elérhette a csúcspontját az infláció, ami azt jelenti, hogy a holnap nyilvánosságra kerülő adatok alapján az év hátralevő időszakában már csupán mérsékeltebb emelkedések várhatóak.

Nincs szó tehát arról, hogy újra úgy elszálljon az infláció, mint két éve. Az energiaárak (bár nem tudtak tartósan visszatérni a 2022 előtti szintekre) elszállása egyelőre nem fenyeget, és nincs a levegőben más óriási ársokk sem. Ám az adóemelések, a gyenge forint, a világpiaci nyersanyagárak emelkedése ahhoz elegendő, hogy az árstabilitást se tudjuk elérni az idén.

Az idei év összképét nézve az inflációs várakozások jelentős növekedése egy olyan irányt jelöl, amely magasabb inflációs pályára mutat, mint amit korábban feltételeztünk. Ennek tükrében 4,2%-ról 4,7%-ra módosítottuk az idei inflációs előrejelzésünket - nyilatkozta Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője. Noha ő némileg pesszimistább a piaci átlagnál, az idei évre vonatkozó inflációs becslések többsége 4% felett mozog, ami eltér a jegybank 3±1%-os céltartományától. Amennyiben az infláció az előrejelzéseknek megfelelően alakul, várhatóan 4% körüli, vagy annál kicsit magasabb árindexekkel találkozhatunk az év során. Ez a közelmúlt eseményeit figyelembe véve nem tűnik drámainak, ám mégis elmarad a kívánt szinttől, és enyhe gyorsulást jelez a tavalyi évhez képest.