Direkt36: Kórházi árnyak: Veszélyes fertőzések, elhanyagolt betegek és a hallgatás kultúrája a kórházi falak mögött.

A magyar kórházakban a kórházi fertőzések nem csupán fizikai szenvedést okoznak a betegeknél, hanem a tájékoztatás hiánya is súlyosbítja a helyzetet. A betegek és hozzátartozóik sokszor nem kapnak elegendő, vagy éppenhogy félrevezető információt, ami tovább fokozza az aggodalmaikat. Ezen elhanyagolt helyzetek következményeként a páciensek gyakran megalázottnak érzik magukat, hiszen a nélkülözött tájékoztatás nemcsak az egészségügyi ellátás minőségét kérdőjelezi meg, hanem az emberi méltóságukat is. A Direkt36 cikkében bemutatott megrázó történetek rávilágítanak arra, hogy milyen súlyos problémák állnak a háttérben a kórházi fertőzések kezelésekor, és milyen visszásságokkal kell szembenézniük a betegeknek és családjaiknak.

A betegek és hozzátartozók alaposan dokumentált beszámolói alapján a tényfeltáró újságírók arra a megállapításra jutottak, hogy a bár...

Sok egészségügyi munkatárs nap mint nap emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy a nehéz körülmények ellenére is minőségi ellátásban részesítsék a betegeket. A tájékoztatás hiányosságai és a betegek gyakori rossz bánásmódja szomorú, de sajnos nyílt titoknak számítanak a rendszerben.

A Direkt36 riportja két figyelemreméltó esetet mutat be, amelyek súlyos hiányosságokra világítanak rá a magyar egészségügyi rendszerben. Az első történet középpontjában egy 72 éves nő áll, aki egy makacs, nehezen gyógyuló seb miatt került a Semmelweis Egyetem sebészeti klinikájára 2023 júliusában. A családja élénk reményekkel érkezett, mivel azt várták, hogy a híres egyetemi kórházban tapasztalt szakemberek és korszerű berendezések segítik az édesanyjuk gyógyulását. Azonban amikor az asszony arról számolt be, hogy a kórházi személyzet nem foglalkozik vele kellőképpen, a lánya először szkeptikusan reagált. Augusztus elején viszont az idősebb nő kétségbeesetten hívta fel a lányát, hogy a kezelőorvosok szerint csípőből amputálni akarják a lábát, holott korábban azt mondták nekik, hogy a seb szépen regenerálódik. Néhány nappal később derült ki, hogy a beteg kórházi fertőzést szenvedett el, ám a pontos diagnózis kérdéses maradt, mivel a tájékoztatás a fertőzés okairól zavaros és ellentmondásos információkat tartalmazott.

A végső laboratóriumi vizsgálatok során derült ki, hogy az idős hölgy két, kórházakban gyakran előforduló baktériummal fertőződött meg. Először amputálni kellett a lábát, ám sajnos a sorsa végül tragikusan alakult, és elhunyt.

Egy 34 éves kismama 2022 karácsonyán került a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegére. Az aggályai, amelyek a koraszülés veszélyével kapcsolatosak voltak, miatt kellett befeküdnie, de a klinika hírnevében bízva remélte, hogy jó kezekben lesz. Az első napok során azonban hiába várta a vizsgálatokat, és az orvosok eltérő információkat nyújtottak az állapotáról, ő pedig teljesen tanácstalan volt, hogy mennyi ideig kell még a kórházban maradnia. Elmondása szerint csak akkor kezdtek el vele kommunikálni, amikor a folyosón a tehetetlenségtől megtört szívvel sírni kezdett. 2023 január közepén császármetszéssel született meg a babája, aki egészséges volt, de a kismama laboreredményei a szülést követően romlani kezdtek. Az orvosok fertőzésre gyanakodtak, ezért méhe átmosására került sor, de a nő szerint a beavatkozás előtt nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi fog történni. A szervezetében felfedezett fertőzésekről viszont már részletesebb információkat kapott.

A Semmelweis Egyetem konkrét esetekről nem adott tájékoztatást, szerintük arányaiban kevés panasz érkezik hozzájuk a betegektől. Például az évente több mint százötvenezer beteget ellátó Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájukra tavaly összesen 11 hivatalos panasz érkezett a tájékoztatáshoz való vagy az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt.

Az évente körülbelül százezer kezelést végző Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika 2024-ben mindössze 14 panaszt kapott. Emellett kiemelték, hogy minden egyes panasz esetében...

Kezdetét veszi egy belső audit, amely során alapos elemzésre kerülnek a folyamataink. Ennek nyomán, amennyiben indokolt, sor kerülhet a működésünk felülvizsgálatára és a szabályozási keretek módosítására.

Mindezt árnyalja, hogy panasszal nem csak a kórházhoz lehet fordulni, hanem például a betegjogi képviselőkhöz, az NNGYK-hoz és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz is. Arról nincs információ, hogy ezekhez a szervekhez hány panasz érkezett, mert nem létezik statisztika kórházakra vagy klinikákra lebontva, illetve az NNGYK nem reagált a kérdéseinkre.

A betegek informálása nem csupán a Semmelweis Egyetem klinikáin lehet elégtelen vagy nem kielégítő, hanem az ország számos más kórházában is tapasztalható, hogy nem fordítanak kellő figyelmet erre a fontos aspektusra.

A betegek jogainak és méltóságának megsértése az egészségügyben olyannyira mindennapos, hogy tulajdonképpen adottságként kezeli az állami egészségügy minden szereplője - írták a több hasonló esetet is részletesen ismertető cikkben.