"Dőlnek a falak, a gazban állva is el lehet merülni a gondokban." - kampány
Vasárnap időközi választást tartanak Dombóváron és környékén. A fideszes Potápi Árpád hirtelen halála miatt kiírt választás tétje csekély, hiszen nemhogy a kormánytöbbséget, de még a kétharmadot sem veszélyeztetné egy esetleges ellenzéki győzelem, így a Tisza Párt meg sem méreti magát a versenyen. A kampányhajrában ellátogattunk a választókerületbe, hogy politikusokat és választókat kérdezzünk, hogyan gondolkodnak a közelgő választásról. A DK-s Takács László azt mondta, ő az egyedüli a jelöltek sorában, aki egész életében a körzetben lakott, az MSZP-s, de függetlenként induló Harangozó Tamás a legkompetensebbnek tartja magát, akinek még a helyi tiszások is kampányoltak, a Második Reformkor jelöltje úgy tudja, megzsarolták a kerületi fideszes polgármestereket, míg a mi hazánkos Dúró Dóra a helyiek problémáira fókuszál, és nem törődik a versenytársaival. A kerületben élők Potápi felemás örökségéről, tönkremenő vidékről és tét nélküli választásról beszéltek. A fideszes jelölt, Csibi Krisztina pedig semmiről, ő ugyanis nem állt szóba velünk.
"Ahogy elhagyod a határt, érzed a szabadságot" - mondja a 61 éves László, aki csak Ausztriából hazaérve veszi észre, hogy valami megváltozott. "Kint mindenki mosolyog, még rám is."
László fojtott légkörű otthona Dombóvár, pontosan Dombóvár volt, mielőtt az összes nagy munkáltató kivonult innen. Előbb a francia fehérneműgyár, aztán a csarnokok fémvázas szerkezetét gyártó Rutin zárt be (pedig Dombóváron készült a müncheni Allianz Aréna stadionszerkezete is), de ennek is már 5-6 éve.
A Tolna vármegye nyugati csücskében fekvő város a térség fontos vasúti csomópontja: itt keresztezi egymást a pécsi 40-es és a kaposvári 41-es vonal, de a vasúti közlekedés leépülésével halványult Dombóvár fontossága. A belvárosi Sugár előtt László azt mondja, hogy sokfelé járt a világban, de nem ismer még egy olyan Dombóvár méretű (tizenöt éve még 20, mára csak 17 ezer lakosú) várost, ahol ilyen kevés munkalehetőség volna. Nem véletlen, hogy ő is egy Salzburghoz közeli szilikongyárban dolgozik, az itthoniaktól pedig azt hallja, hogy a január eleji dilemmák arról szólnak, hogy a rezsit fizessék-e be vagy ételt vegyenek.
Az ország kettéhasad, és kialakul egy szűk, de rendkívül gazdag elit, míg a többség egyre nehezebb helyzetbe kerül. A középosztály pedig szép lassan eltűnik a színről, mintha egy ködös álomból ébrednénk fel.
Vasárnap egy különleges eseményre kerül sor: a rendszerváltás óta először időközi választást tartanak a Dombóvár központú egyéni választókerületben. László, aki Orbán Viktor elkötelezett támogatója, azonban úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazáson. Eddig nem is hallott arról, hogy miért szükséges bő egy évvel a rendes választások előtt új parlamenti képviselőt választani: Potápi Árpád váratlanul, tragikus körülmények között távozott közülünk ősszel.
Potápi, aki egykor Bonyhád polgármestereként tevékenykedett, 1998 óta folyamatosan biztosítja a Fidesz számára a választási győzelmeket a körzetében. Az 2014-es határrendezés óta a választókerülethez Dombóvár mellett 56 kisebb település is tartozik. Azóta a korábban ingadozó Dombóvár szoros szövetségben szavaz a hagyományosan jobboldali Bonyháddal. (A választókerület és a helyi politikai viszonyok részleteiről itt olvashatsz bővebben.)
A korábbi nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Fidesz egyéni képviselői közé tartozott, akik a választások során rendszerint több támogatást kaptak a helyi szavazóktól, mint a kormánypárti lista. Ez azt jelenti, hogy még az ellenzéki szavazók egy része is bizalmat szavazott Potápinak. A kormánypárt most a legnagyobb helyi támogatottsággal bíró politikusát veszítette el, de annyira dominál a Fidesz pozíciója a térségben, hogy gyakorlatilag mindegy, kit jelölnek a következő választásokra. A választókerületben két jelentős város, Dombóvár és a 12 ezer lakosú Bonyhád található, de a helyi szavazók többsége kisebb településeken él, amelyek lakossága néhány száz főtől pár ezerig terjed. Általános tendencia, hogy minél kisebb egy település, annál valószínűbb, hogy a lakosok a Fideszre szavaznak, és ez itt sincs másképp.
2022 és 2024 között az országos átlaghoz képest némileg visszaesett a Fidesz népszerűsége, amely a közvélemény-kutatások alapján tovább gyengült azóta. Ennek ellenére a tavalyi duplaválasztáson a választók többsége még mindig a Fidesz mellett döntött, hiszen a kormánypártok az EP-választáson választókerületi szinten 54 százalékot értek el. Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt, amely tavaly júniusban 23 százalékos támogatottságot szerzett, ezen a területen most nem vesz részt az időközi választásokon.
Magyar Péter kijelentette, hogy a Fidesz által birtokolt kétharmad nem kerülhet veszélybe egy lehetséges ellenzéki győzelem esetén, és pártja a 2026-os választásokig nem kíván részt venni a parlamenti politikai színjátékban. Az időközi választás eredményének jelentősége ebből a nézőpontból világos: ha az ellenzék nyerne, a kormánypárti képviselők száma 135-ről 134-re csökkenne. Azonban a Fidesznek még két mandátumot el kellene veszítenie ahhoz, hogy a kétharmadot elveszítse (és ha figyelembe vesszük a velük együtt szavazó német nemzetiségi képviselőt is, akkor összesen hármat).
A Tisza távolmaradása révén lehetőség nyílt a többi, országosan nehéz helyzetben lévő ellenzéki párt számára: az MSZP, a DK, a Mi Hazánk, valamint Vona Gábor Második Reformkor nevű formációja is itt szeretné megmutatni, hogy léteznek, és komoly kihívást jelentenek a Fidesz számára.
Valamennyiüket felkerestük, és ellátogattunk a kerületbe, hogy megnézzük, hogyan igyekeznek a kampányhajrában felrázni az ellenzéki szavazókat, meggyőzve őket arról, hogy Magyar intelmeivel szemben részt vegyenek a szavazáson.
