Jövő januártól egy adósor emelkedése várható, amely a korábbi előrejelzéseknél magasabb mértékben érinti a lakosságot. Ennek hátterében áll, hogy idén májusban számos reggel hideg időjárásra ébredhettünk.

Közeleg az inflációval összhangban történő adóemelés, és nem is a megszokott módon! Egyetlen, szinte véletlenszerűen kiválasztott hónap statisztikái alapján fogják megállapítani, hogy jövőre milyen mértékben emelkednek a különböző adók és illetékek.

Jócskán megnő 2026. januártól a benzin, a dohány és az alkohol jövedéki adója, a cégautó- és a gépjárműadó, az átírási illeték és a regisztrációs adó is az ettől az évtől bevezetett inflációkövető adóemelés miatt. Ez önmagában persze bosszantó az érintettek számára, de egészen hihetetlen fordulatokat akkor vesz az egész, ha feltesszük azt az egyszerű kérdést: hogyan?

Alapvetően az adó kiszámítása nem éppen a legizgalmasabb téma, de most jöjjön a csavar! A magyarázatom során belecsempésztem a rezsicsökkentés rejtelmeit, egy kis statisztikai varázslást, a lassú adatszolgáltatás problémáit, és még az idei májusi hűvös időjárás is terítékre került – hiszen érdemes végigkövetni a folyamatot, annyira meglepő fordulatokkal teli!

A történet gyökerei tavaly ősszel nyúlnak vissza, amikor is megszületett a döntés az inflációkövető adóemelés bevezetéséről. Ez a lépés azt jelenti, hogy a közterhek minden év január 1-jén automatikusan annyival emelkednek, amennyit az előző évben regisztrált infláció indokol. A döntéshozók azzal indokolták ezt az intézkedést, hogy így elkerülhetővé válik az évenkénti új törvényalkotás.

Viszont érthetetlen módon úgy döntöttek, hogy nem egy január és október vagy november közötti átlagos inflációval számolnak (ezeket a számokat lehet már ismerni, amikor jön az adóemelés), vagy nem január-augusztusival, mint például a nyugdíjkorrekciónál, hanem annyival nőnek az érintett adók, amekkora az előző év júliusi inflációja volt. És kész. Ha a júliusi adat valami miatt nagyon eltérne a többi hónapétól, akkor így jártunk.

Elérkezett a múlt hét, amikor a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a 2025. júliusi inflációs adatokat: 4,3 százalékos emelkedést tapasztalhattunk. Ez a szám sokakat meglepett, hiszen a várakozásoknál magasabb értékekről volt szó. A hír különösen aggasztóan hatott, amikor az emberek ráébredtek, hogy ez azt jelenti, hogy januártól az inflációhoz kötött adók is ennyivel fognak nőni.

De vajon miért éppen ekkorára nőtt az infláció? Főként azért, mert a KSH legfrissebb adatai szerint a vezetékes gáz ára 23 százalékkal emelkedett. Ha ez az adat nem lett volna ennyire kiugró, a drágulás mértéke csupán 3,9 százalékra rúgott volna. Fontos megjegyezni, hogy a valóságban a vezetékes gáz ára nem változott, hiszen hatósági áras, így sem felfelé, sem lefelé nem mozdult el. A statisztikai adatok tehát torzítják a képet, és a valóságban más a helyzet.

Csakhogy amikor 2022 nyarán a rezsicsökkentés addigi formáját, átvariálták a statisztika módszertanát is. Van egy fogyasztási szint, amit túllépve az alaptarifa hétszeresét kell már fizetni, a KSH pedig hónapról hónapra megbecsüli, hogy mennyi fogyott a nyomott árú gázból és mennyi a hétszeres árúból. Ez eredményezte azt, hogy hiába fillérre ugyanannyi a gázár, a hivatalos adatban mégis olcsóbbnak látszik minden olyan hónapban, amikor sikerül visszafogni a fogyasztást, és drágulónak akkor, amikor sok gáz fogy.

De hát akkor nem lehet baj, hiszen a júliusi időjárás kimondottan jó volt, nem kellett sem a légkondikat napi 24 órában járatni, ahogy persze fűteni sem - gondolhatnánk. De nem! A Portfolio.hu kérdezett rá a KSH-nál, hogyan számoltak, a statisztikai hivatal pedig megírta: nekik még nincsenek is meg a júliusi fogyasztási adatok. Ezért egy 12 havi mozgóátlaggal kalkuláltak, amibe legfrissebbként a májusi gázfogyasztás számait tudták beletenni. Márpedig a május kimondottan hűvös volt, reggelente legtöbbször 2-9 fokig lehűlt a levegő, napközben pedig még a hónap végén sem mindig ment fel 15-17 fok fölé. A KSH közlése szerint majdnem kétszer annyi gázt használtunk el, mint 2024 májusában, így aztán sokan csúsztak ki a csökkentett rezsit biztosító fogyasztási korlátból.

Erre a gondolatra valószínűleg sokan fognak rágódni, amikor januárban megérzi a pénztárcájuk a tankolás költségeinek növekedését.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: „Üzemanyagok sokszínű világa: benzin és gázolaj, két alapvető energiahordozó, amelyek mozgatják a járműveket és életünk mindennapjait.”

A legszembetűnőbb változások az üzemanyagok árában fognak megmutatkozni. A Népszava részletesen bemutatta, hogy jövő januártól körülbelül nyolc forinttal emelkedik a literenkénti ár az inflációval összefüggő adóemelés következtében. Fontos megjegyezni, hogy itt nem csupán a jövedéki adóra kell figyelni, hiszen a 27%-os általános forgalmi adó is a jövedéki adóval növelt árat sújtja. Ennek eredményeként a 95-ös benzin esetében a jövedéki adó és az áfa együtt 201,68 forint helyett 210,35 forintot fog kitenni, míg a gázolaj ára 188,93 forintról 197,05 forintra emelkedik.

Dohánytermékek

A legfrissebb adatok szerint a cigaretták esetében a minimumadó ezer darabonként 45 200 forint, ami azt jelenti, hogy egy húszas doboz ára 904 forintra nő. Ez a jövőben 47 143 forintra emelkedik, így húsz szál cigaretta adója 942 forintra módosul. A finomra vágott dohány esetében a jövedéki adó kilónként 28 060 forintról 29 270 forintra emelkedik, és ez a változás érinti a füst nélküli dohánytermékeket és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeket is, amelyek adója szintén ugyanennyi lesz. A töltőfolyadékok esetében a milliliterenkénti adó 36 forintról 37,5 forintra emelkedik, míg a hevített termékek adója szálanként 38 forintról 39,6 forintra módosul.

Az alkohol egy olyan anyag, amely széleskörűen elterjedt a kultúrákban és társadalmakban, és számos formában létezik, mint például bor, sör vagy pálinka. Az emberek évszázadok óta használják szórakozásra, ünneplésre, vagy éppen a szociális kapcsolatok erősítésére. Az alkohol hatása a szervezetre sokrétű: míg mértékletes fogyasztása ellazulást és jókedvet hozhat, túlzott használata számos egészségügyi problémát okozhat. Fontos tudatosítani, hogy az alkohol nem csupán egy ital, hanem egy összetett jelenség, amely kulturális, szociális és egészségügyi dimenziókkal bír. Az alkoholfogyasztás mértéke és módja nagyban függ az egyéni választásoktól és a társadalmi normáktól.

Itt számos eltérő termékre különböző jövedéki adók vonatkoznak, ezért fontos, hogy ezeket külön-külön bemutassuk. A hivatalos jogszabály hektoliterenként határozza meg az adót, mi viszont átszámoltuk ezt kisebb mértékegységekre, hiszen a fogyasztók számára ez a leglényegesebb.

A járművekhez kapcsolódó egyéb adók és illetékek

A következő év első napjától 4,3%-kal emelkedik a gépjárműadó. Ennek mértéke az autó teljesítménye és kora szerint kerül meghatározásra. A nyilvántartásban feltüntetett teljesítményt kilowattban rögzítik, amelyet ezután egy szorzóval kell figyelembe venni.

A cégautóadó emelése is érvénybe lép, hasonlóan az előzőekhez. A jogszabály összesen 12 különböző kategóriát határoz meg, amelyek a gépjárművek teljesítménye és környezetvédelmi osztályozása alapján kerülnek meghatározásra. Az idei évben a cégautóadó havi díja 17 ezer és 97 ezer forint között ingadozik, de januártól ez az összeg 17 500 és 101 000 forint közé emelkedik.

Az átírási illeték mértéke tovább emelkedik, ami több kategóriát foglal magába. A jármű életkorának és teljesítményének függvényében változik az illeték, tehát minél újabb és erősebb egy autó, annál magasabb díjat kell megfizetni az új tulajdonosnak. A NAV részletesen bemutatta a számítási módszertant. A korábbi 300 és 850 forint/kilowatt (kW) közötti illeték helyett 2026-tól a tarifa 310 és 890 forint/kW-ra emelkedik. A regisztrációs adó kiszámítása még inkább összetett: a teljesítmény és a környezetvédelmi besorolás alapján egy táblázatból kell megállapítani az új összeg mértékét. Így már nem 45 ezer, hanem 47 ezer forinttal kell szorozni, majd a jármű korának figyelembevételével csökkenteni az összeget.

Milyen hatással van mindez a végső árakra? Az alkohol, a dohánytermékek és az üzemanyagok terén megszokott, hogy január első napjaiban életbe lépnek az új adókulcsok. Ennek következményeként ezeknek az áraknak az emelkedése szinte azonnal tapasztalható az év kezdetén.

Idén januárban a sör ára 0,3 százalékkal nőtt meg a 2024. decemberihez képest, más szeszes italoké 3,3 százalékkal, a dohánytermékek pedig 1,3 százalékkal drágultak - utóbbiakra 2025 első napján még nem inflációkövető adóemelés volt, erre csak 2026-tól érvényes.