Magyarországon 2024-re olyan megdöbbentő áramárak jelentek meg, amelyekre senki sem számított, és ez csupán a jéghegy csúcsa lehet.
A július és szeptember kánikulájában, valamint a novemberi sötét, szélcsendes napokon egyaránt tapasztalhattunk rendkívül magas, 900-1000 euró/MWh körüli másnapi órás nagykereskedelmi villamosenergia árakat Magyarországon. Mint azt korábban említettük, ez jól tükrözi, hogy a jelentős naperőművi kapacitás (már 7400 MW felett) ellenére a naplemente körüli megnövekedett áramfogyasztás idején a helyzet nem igazán javul. Az elektrifikáció folytatásával Európában, valamint az esti áramkereslet csúcsainak növekedésével ezek a kiugró árak a következő években akár még tovább emelkedhetnek.
Egyértelmű, hogy a jelentős magyarországi naperőmű kapacitásunk kedvezően hatna ránk, amennyiben a beépített energiatárolási kapacitás is jelentősen megnövekedne. Így a napközben elraktározott zöld energia esti felhasználása jelentősen mérsékelhetné az árak ingadozását. Jelenleg azonban még távol vagyunk ettől a céltól, mind a hazai, mind az európai piacon. Ugyanakkor itthon nagy lendülettel folynak az átviteli és elosztóhálózati fejlesztések, valamint a helyi energiatárolási projektek, amelyek révén néhány éven belül a tárolási kapacitásunk akár az 1000 MW-ot is meghaladhatja, szemben a jelenlegi néhány tucat MW-os szinttel.
Az esti órákban tapasztalható magas nagykereskedelmi áramárak egyik fő tényezője a megújuló energiatermelési megoldások gyors európai elterjedése. Ennek következtében egyre több helyszínen és időszakban kiszorulnak a szén- és gázerőművek az áramtermelési mixből. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az erőműveknek rövidebb idő alatt kell fedezniük működési költségeiket, valamint az európai kvótarendszerből származó terheiket. A soron következő magyar elnökség javaslata a kvótaszabályozás módosítására éppen ezért a költségek enyhítését célozta, ám a decemberi energiatanácsi ülésen a legtöbb tagállam nem támogatta ezt az elképzelést.
A nap- és szélerőművek gyors terjedésével egy másik fontos árampiaci jelenség is egyre többször szerepelt a hírekben: a negatív áras órák számának szaporodása, ami más országokkal párhuzamosan nagyon durva volt Magyarországon is az őszi hónapokig. Azóta lényegében nem tapasztaltunk ilyet, részben a tartósan borongósabb időszak, és a megemelkedett áramkereslet miatt. Jövő tavasztól azonban borítékolhatóan újra nagyon sok ilyen óra alakul majd ki, hiszen itthon és Európa-szerte is gyorsan terjednek az egyszerre termelő naperőművek, így a napközbeni árak leszorítása, és az emiatti megtérülési/kannibalizációs hatás tovább fokozódhat a kellő mértékű energiatárolási és szállítási kapacitások kiépüléséig.
A nulla euró körüli, vagy akár negatív óránkénti árak megjelenése, valamint az esti csúcsidőszakok árai szoros összefüggésben állnak egymással. Ezt tovább bonyolítja a szén- és gázerőművek profitmaximalizálási törekvése, amely együttesen alakítja a piaci dinamizmust.
az ún. kacsa görbe alakjának még jelentősebb megváltozásához vezettek.
Amint az alábbi ábrán látható: az órás árak napon belüli tendenciáját leíró kacsa hasa idén jócskán mélyebbre süllyedt a déli órákban, a feje pedig sokkal magasabbra emelkedett az esti órákban, azaz az áramár napon belüli volatilitása jócskán emelkedett. Ez azt jelentette, hogy a déli órák mélybe szakadó, akár mínusz 100 euró alá süllyedő nagykereskedelmi áramárából jött az egyre durvább "rump-up" periódus, azaz az esti fogyasztási csúcs idején több száz euróval kilövő áramár. Ezeket részben az áramkínálati korlátok, részben a szén- és gázerőművek fent említett pénzkeresési szempontjai okozták és valószínűleg a jövő évben is velünk maradnak, még jobban alakítva a kacsa-görbét.
Persze! Íme egy egyedi megközelítés a "TOP10 sztori" témához: --- **TOP10 Legemlékezetesebb Történet** 1. **Az Elveszett Kincsek Nyomában** Egy kis faluban felfedeznek egy régi térképet, amely egy elveszett kincs helyét jelöli. A kalandorok csapata elindul, hogy megfejtsék a titkokat és felfedezzék a múlt rejtélyeit. 2. **Az Időutazó Naplója** Egy fiatal lány rábukkan egy régi naplóra, amely leírja az időutazás lehetőségét. Ahogy a történetek életre kelnek, úgy ő is egyre mélyebbre ássa magát a múltba, hogy megérthesse saját jövőjét. 3. **A Szavak Ereje** Egy író, aki elvesztette az inspirációját, találkozik egy titokzatos öregemberrel, aki megtanítja neki, hogy a szavak nem csupán betűk, hanem varázslatos eszközök is, amelyek képesek megváltoztatni az emberek életét. 4. **A Váratlan Barátság** Két teljesen ellentétes személyiség találkozik egy váratlan helyzetben. A kezdeti ellenszenv hamarosan mély barátsággá alakul, amely megmutatja, hogy a különbözőségek összeköthetnek minket. 5. **A Titkos Kert** Egy fiatal fiú felfedez egy elhagyatott kertet, ahol minden növény és virág különleges képességekkel bír. A kert felfedezése során új barátokra lel, és megtanulja, hogy a természet csodái milyen hatással vannak az emberi kapcsolatokra. 6. **Az Utolsó Levél** Egy idős asszony életének utolsó napjaiban elkezd írni leveleket, amelyeket sosem küld el. Ezekben a levelekben feltárja életének rejtett titkait és azokat a szavakat, amelyeket sosem mert kimondani. 7. **A Zene Átka** Egy tehetséges zenész, aki a siker csúcsán áll, felfedezi, hogy a zene, amelyet játszik, valójában egy ősi átkot hordoz magában. Ahogy küzd az átok ellen, ráébred, hogy a zene ereje sokkal nagyobb, mint gondolta. 8. **A Képzelet Világa** Egy kisfiú, aki mindig is szeretett volna szuperhős lenni, felfedezi, hogy a képzelete egy varázslatos világba vezeti őt, ahol valóra válhatnak a legmerészebb álmai. Megtanulja, hogy a bátorság és a barátság a legfőbb erények. 9. **A Megtalált Ösvény** Egy fiatal nő, aki elveszítette az irányt az életében, egy régi könyv nyomán elindul egy utazásra, amely során nemcsak a világot fedezi fel, hanem önmagát is. 10. **A Látomás** Egy fiatal festő, akinek a képei életre kelnek, felfedezi, hogy művészete révén képes megváltoztatni a valóságot. A művészet és a képzelet határvonalán egyensúlyozva, megpróbálja helyrehozni a múlt hibáit. --- Remélem, hogy tetszik ez a változat! Melyik történet tűnik a legérdekesebbnek számodra?
Ahogyan már hagyományossá vált, a Portfolio csapata idén is gondosan válogatta össze az év legfontosabb eseményeit és híreit. Ez a cikk is a tíz kiemelkedő között kapott helyet.
A magyar közvélemény ingerküszöbét a novemberi sötétszélcsend idején kialakult sokadik extrém árampiaci helyzet, Európa árblokkokra szakadása is megütötte. Ekkor egy látványos térkép arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország térségében egy-egy esti órában az áramár elképesztően magasra képes ugrani a kontinens többi részéhez képest, noha hivatalosan összekapcsolt európai árampiacon élünk, amely az árkonvergenciát segíti.
Ahogyan az egyik részletes elemzésünk rámutat:
ezen árblokkok mögött az áramkereslet-kínálati eltérések fontos okok, ahogy a határkeresztező kapacitások korlátai is.
Ezek a tényezők, mint a kínálati oldal megerősítése és az átviteli kapacitások bővítése, hosszú éveken át tartó folyamatot igényelnek, ezért az árblokk jelensége valószínűleg még hosszú ideig időnként megjelenik majd az árampiacon.
Amellett, hogy figyelemmel kell kísérnünk és reagálnunk az árszignálokra, fontos, hogy ne ragadjuk ki és torzítsuk el azokat. Sokkal hasznosabb, ha a hosszabb távú folyamatokra összpontosítunk. A mi régiónk helyzete a kontinens többi részéhez képest nem is olyan kedvezőtlen, ha a tartós trendeket nézzük, nem csupán az egyes órák áramárainak adatait térképezzük fel. A tartósabb folyamatok jobb megértéséhez hasznos, ha az év elejétől kezdve vizsgáljuk a napos zsinórárak (azaz egy nap 24 órás árának számtani átlaga) kumulált átlagát az egyes országokban. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy...
A 2023-as évben a magyar átlagár 100,4 euró/MWh-ra emelkedett, ami az európai országok között az egyik legmagasabbnak számít. Azonban ha az óránkénti árak eltéréseit vizsgáljuk, a különbségek nem tűnnek annyira drámainak.
Ezzel együtt is figyelemre méltó és versenyképességi szempontból nyugtalanító, hogy az egész Európában referenciának számító német átlagárhoz képest 22 eurós, 28%-os idén a magyar felár. Emellett az is lényeges, hogy a szintén bordóval kiemelt szomszédos országok közül az osztrák, horvát, szlovák és szlovén átlagárnál is néhány euróval, illetve százalékkal magasabb az idei magyar átlagár.
A fentiek jól átvezettek minket a harmadik fontos jelenségre, amely többek között a magyar soros elnökség napirendje miatt szintén megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét is: a világszinten még mindig nagyon magas áram- és gázárak helyzetére. A szeptember elején közzétett, és a magyar kormányfő által is rendszeresen hivatkozott Draghi-jelentés az egyik lényeges európai versenyképességi problémaként, és megoldandó feladatként világított rá arra, hogy
az európai vállalatok még mindig 2-3-szor többet fizetnek a villamos energiáért, és 4-5-ször többet a földgázért, mint amerikai versenytársaik. Emellett a kínai cégeknél is érdemben többet fizetnek az európai szereplők.
Részben ez, részben a Budapesten elfogadott uniós versenyképességi nyilatkozat katalizálta azt, hogy a legfrissebb hírek szerint az Európai Bizottság már dolgozik egy olyan árampiaci csomagon, amely az árak leszorítását célozza, és várhatóan jövő tavasszal kerül majd napirendre az orosz gázról és olajról való teljes leválás csomagjával párhuzamosan.
Az energiaárak csökkenését a magyar vállalatok bizonyára az egyik leginkább várják, hiszen amint megírtuk: Európában Magyarországon a harmadik-hetedik legmagasabb a nem-lakossági áramár a különböző fogyasztási kategóriákban (és a gázár is az egyik legmagasabb). Ebben a lakossági rezsicsökkentési rendszer torzító hatása, és a KÁT-rendszer ipari fogyasztókra háruló terheinek fontos szerepe van, és ezeknek a merev rendszereknek a módosításában is elképzelhetők változások jövőre, amelyekre szintén figyelni kell majd.
