Sajnos aggasztó adatok láttak napvilágot: a 2024-es évben Magyarországon a születések száma a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt.
A péntek reggeli friss statisztikák alapján a 2024-es évben 7725-tel kevesebb gyermek jött világra, mint az előző esztendőben. Ez a szám 2021 óta összesen 15 ezerrel csökkent, amely lakosságarányosan soha nem látott mélypontot jelent. Ezzel szemben a halálozások száma szinte változatlan maradt.
2024-ben a magyar születésszámokhoz kapcsolódó mutatók soha nem látott mélységekbe süllyedtek. Nem csupán arról van szó, hogy a legfrissebb adatok némileg alacsonyabbak az előző évhez képest, hanem egyenesen megdöbbentő csökkenést mutatnak a 2023-as és az azt megelőző évekhez viszonyítva is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most tette közzé a decemberi és ezzel együtt a teljes éves adatsorát, ezek szerint
2024-ben összesen 77 500 gyermek látta meg a napvilágot, ami 7 725-tel kevesebb, mint az előző évben. Ez a szám körülbelül 15 ezerrel alacsonyabb, mint az elmúlt másfél évtized legmagasabb születésszáma, amelyet 2016-ban és 2021-ben regisztráltak.
1949 óta, amikor elkezdték az éves statisztikai adatgyűjtést, a 2023-as évben mért születésszám bizonyult a legalacsonyabbnak a történet során. Ez a szám a régió eddigi legmélyebb pontját jelenti a demográfiai trendek között.
A gyerekvállalási kedv drámai mértékben csökkent, és ez jól látható a legfrissebb statisztikákból. Csak három év alatt hatalmas ugrást tapasztalhattunk a születések számában. Korábban már az is aggasztónak számított, ha egy évben nem született meg 90 ezer gyermek, most pedig az a kérdés, hogy vajon elérjük-e a 80 ezres határt - és sajnos ezt sem sikerült megugrani.
Persze ilyenkor lehet azt mondani: nyilván sokkal kevesebben születnek most, ha egyszer kevesebb a szülőképes korú nő, mint bármikor. Csakhogy ilyen szempontból sem állunk jól. Ha a népesség számához viszonyítjuk a születésszámot, akkor is azt kapjuk, hogy soha nem volt még ennyire kevés újszülött. Az eddigi mélypont a 2011-es ezer főre jutó 8,8 születés volt, 2023-ban 8,9 volt ez a szám, ehhez képest lett 2024-ben 8,1.
A teljes termékenységi arányszám, amely azt jelzi, hogy egy nő életének során átlagosan hány gyermeket hoz a világra, az előző évben mért 1,51-ről 1,38-ra esett vissza. Ez a szám még mindig meghaladja az 1997 és 2014 között regisztrált értékeket, azonban a csökkenés mértéke figyelemre méltó.
Ez volt az az adatsor, amelyre hivatkozva a kormány nemrég még azt harsogta, hogy 160 ezerrel több gyerek született az ő politikájuknak köszönhetően. Ahogy ennek utánajártunk, a 160 ezres szám egy óriási csúsztatással jött ki: a mélypontot jelentő 2011 számát összehasonlították a több évtizedes csúcsot hozó 2021-gyessel, és azt nézték meg, hogy ha 11 egymást követő év olyan lett volna, mint a legjobb, akkor mennyi lett volna a különbség ahhoz képest, ha mind a 11 év olyan lett volna, mint a legrosszabb.
A termékenységi arányszám az utóbbi években még kedvezőbbnek tűnt, hiszen sokan vállaltak gyermeket, és a számok valóban javultak az előző évtizedekhez képest. Azonban a kormány saját magának tette nehézzé a helyzetet, amikor egy irreális célt tűzött ki: 2,1 gyermek per nő, ami a népesség stabilizálásához szükséges. Jelenleg viszont ez a szám sem tűnik magasnak, de legalább annyira pozitív, hogy nem a történelmi mélypontot jelzi.
Mennyire befolyásolja a kormány politikája és az ország gazdasági állapota a népesedési trendeket? Elemzéseink során a Közép- és Kelet-Európa különböző országainak születési mutatóit vizsgáltuk az elmúlt évtizedekben. Megfigyelhettük, hogy 1960 óta Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia (korábban Csehszlovákia), Románia és Bulgária születésszámai szinte párhuzamosan mozognak, csupán néhány év eltéréssel, függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai vezetés áll a háttérben. A Tárki Társadalmi riportjában található egy tanulmány, amely kimutatta, hogy 1985 és 2016 között Magyarországon a családpolitikai intézkedések alig tudták befolyásolni a gyermekvállalási kedvet. A legjelentősebb változásokat inkább azok a párok hozták, akik már két gyermekkel rendelkeztek, és a megnövelt családtámogatások hatására szívesebben vállaltak harmadik gyermeket. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a magas inflációs időszakokban sokan halasztották el a gyermekvállalást, ami most különösen fontos tényező lehet a jövőbeni demográfiai tendenciák szempontjából.
Már nem házasodnak annyira sokan
A gyerekvállalási kedv növelésénél sokkal sikeresebben tudta a kormány a házasságkötések számát emelni – legalábbis egy időre. 2024-ben összesen 46 550 házasságot kötöttek, ami 3589-cel kevesebb az előző évhez képest. Úgy tűnik, hogy a házasságkötések csúcspontján már túl vagyunk, de a mutató mégis egy korábbi, magasabb szinten stabilizálódott. Nem meglepő, hiszen számos kedvezmény feltételeként a házasságot szabtak meg, így sok, már régóta együtt élő pár döntött úgy, hogy hivatalosan is megerősíti kapcsolatát. Azonban mivel ők már rendeztek mindent az anyakönyvvezetőnél, most már csak a fiatalabb, újonnan házasodó párok tudják tovább növelni a házassági statisztikát.
A halálozási arány azonban kedvező irányba változik.
A demográfiai statisztikák másik aspektusában, a halálozások terén viszont biztatóbb számokkal találkozhatunk: 2024-ben összesen 127 500 magyar életének vége szakad, ami 676 fővel kevesebb, mint az előző évben. Ez ezer főre vetítve 13,3 halálesetet jelent, ami a legalacsonyabb arány 2017 óta.
Sokan valószínűleg felkapják a fejüket, amikor szóba kerül a magyar egészségügy helyzete, hiszen a valóság nem éppen derűlátó. Az OECD friss jelentései alapján szinte minden lényeges mutatóban a fejlett országok rangsorának alján kullogunk. Legyen szó az egészségügyre fordított forrásokról, az orvosok számáról, a várható élettartamról vagy a szűrővizsgálatokon részt vevők arányáról, a helyzet nem mutat kedvező képet.
Van egy lényeges szempont, amely megmagyarázza, miért csökkent az elmúlt két évben a halálozások lakosságarányos száma a 2010-es évek végéhez képest. A Covid-járvány 2020-2021 során sok idős embert vitt el, akik, ha nem lett volna a járvány, valószínűleg még hosszú ideig éltek volna. Most azonban már nem tudják befolyásolni a 2023-2024-es halálozási statisztikákat, és valószínű, hogy a következő néhány évben is ennek következtében marad a mutató a 2017-2019-es szintek alatt.
Így jön ki összességében az, hogy a természetes fogyás 50 ezer fő volt: ennyivel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Vagyis nagyjából egy Eger méretű város lakosságával lettünk kevesebben egy év alatt. Ehhez kell még hozzátenni azt, hogy hányan költöznek ki az országból és hogy mennyien jönnek külföldről ide - ezt is ideszámolva
2025 első pillanatában a KSH becslése szerint 9 millió 540 ezer fő volt Magyarország lakossága.
Feltűnhet, hogy a KSH által közölt számadatok mind kerekített formában jelennek meg. Ez a gyakorlat a demográfiai mutatók esetében már régóta jellemző, de nem teljesen világos, miért van így. Január végén általában egy előzetes becslést tesznek közzé, amelyet általában százasokra kerekítve adnak meg az előző évről. A következő hónapokban, ahogy a december végén történt születéseket és haláleseteket érintő dokumentumokat feldolgozzák, ezeket az adatokat pontosítják. Az eredeti számokhoz képest általában nem tapasztalható jelentős eltérés.
A kérdés, hogy vajon problémát okoz-e, ha az emberek kevesebb gyermeket vállalnak, vitatható, de a tények magukért beszélnek. A jövőben, egészen 2030-ig, a munkaképes korú magyar népesség körülbelül 300 ezer fővel csökkenhet. Ez pedig komoly hatással van a gazdaságra, amelynek alapja évtizedek óta a munkaerő bővülésére épül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése alapján a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még ha radikális intézkedéseket is hoznának a fiatalok és az idősebb munkavállalók munkaerőpiacra való visszaterelésére, a helyzetet legfeljebb csak ideiglenesen lehetne javítani. Az idősebb generációk nyugdíjba vonulása és a halálozási arányok jelentősen meghaladják a fiatalok belépését a munkaerőpiacra. Ezért a jegybank szakértői arra figyelmeztetnek, hogy sürgős lépésekre van szükség a magyar munkaerő-termelékenység javítása érdekében. Ahelyett, hogy a problémát figyelmen kívül hagynánk, elengedhetetlen, hogy proaktívan keressük a megoldásokat a jövőbeli gazdasági stabilitás érdekében.
