Orbán Viktor legújabb, eddigi legkockázatosabb politikai kalandja most vette kezdetét.

A miniszterelnök nem csupán a választási időszakra jellemző osztogatásokba kezdett, hanem egy olyan provokációs hullámot indított el, amely a szexuális kisebbségeket és a civil társadalmat célozza meg. Miért is más ez a radikalizálódás, mint a korábbi események? Az új tényező, amely megkülönbözteti a mostani helyzetet, a társadalmi feszültségek fokozódása és a polarizáció mértéke. Az emberek egyre inkább megosztottak, ami egyrészt reményt adhat a változásra, másrészt viszont aggasztó, hiszen a feszültségek könnyen erőszakos konfliktusokhoz vezethetnek. Az eddigi stratégiák már nem elegendőek, és a társadalom minden szegmense számára komoly kihívásokat jelent ez a helyzet.

"Lábfej leszorít, test előre dől, derékból ráfordul, lendít, és lő" - idézett egykori focista emlékeiből Orbán Viktor a szombati, sorrendben immár huszonhatodik évértékelőjén, hogy aztán a leírtak szerint rúgja be pártja 2026-os választási kampányát.

Szavaiból kiderült: a stagnáló gazdaság, a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére jelentős választási osztogatásba kezd. A középosztály és az alsó középosztály számára az adókedvezmények, a nyugdíjasok számára a zöldségek és tejtermékek utáni áfa visszaigénylése ugyan nem orvosolja általában a megélhetési válságot, és nem csökkenti az inflációt, de sokak számára jelent érzékelhető jövedelmi javulást. Ám ha ezzel együtt sem indul be a gazdaság, akkor nagy kérdés, mi lesz az a csodafegyver, ami hozzájárul a kormánypárti kampány sikeréhez.

A mézesmadzag mellé azonban mindjárt korbácsot is ígért a miniszterelnök: belengette például a szélsőjobb régi vágyával összhangban a Budapest Pride betiltásának lehetőségét. Már nem éri be annyival, hogy az alaptörvény korábbi módosítása során kimondatott, hogy "az apa férfi, az anya nő", húsvétig azt is beleíratja az alkotmányba, hogy az ember férfi vagy nő, és slussz.

A nagyböjti szelek szárnyán, húsvétig, a kormányfő ígérete szerint, megkezdi a "Soros-lerakatok" kiürítését. Orbán Viktor szavaiból kiderült, hogy ez a lépés elsősorban a jogvédő szervezetek és a kritikus sajtó elleni fellépést célozza meg, ahogy azt parlamenti beszédében is hangsúlyozta. Emellett a kistelepülések számára biztosított "önvédelmi jog" lehetőséget adhat a beköltözések korlátozására, ami akár a vendégmunkásokkal szembeni intézkedésekre is kiterjedhet. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ezek a szándékok nem túl komolyak, inkább a propaganda részeként szolgálnak.

A kormányfő évértékelője és a hétfői parlamenti nyitó beszéde logikájában nem tartalmaz lényegi újdonságokat, azonban Orbán Viktor hangja most mintha mélyebb és komolyabb tónusú lenne, mint korábban. A szuverenitás és gyermekvédelem kifejezései mögött évek óta folytatott politikai kampány célpontjai a szexuális kisebbségek, a bevándorlók, valamint a kormány kritikáját megfogalmazó civil szervezetek és média. A mostani bejelentések jól illeszkednek a korábbi intézkedések sorába, mint például a Norvég Alap forrásainak elutasítása, a külföldi támogatások átláthatóságának követelése, a CEU kiűzése, a könyvek cenzúrázása, valamint a kritikus sajtó megvásárlása vagy ellehetetlenítése. Emellett továbbra is hangsúlyos, hogy a kormány a jómódú családokat részesíti előnyben, akik a gyermekek után járó, folyamatosan bővülő adókedvezményeket maximálisan kihasználhatják, míg a minimálbérből élő tömegek háttérbe szorulnak.

A célok mindig is hármas tagozódásúak voltak, legyen szó a múltról vagy a jelenről. Először is, apró lépésekben, de folyamatosan csökkenteni a fent említett csoportok jogait és mozgásterét. Másodszor, félelemkeltéssel hatni az érintettekre, ami öncenzúrára ösztönzi a könyvkiadókat, médiát és civil szervezeteket. Ezzel a kormánykritika egyre nehezebbé és kockázatosabbá válik, mind a szervezetek, mind az egyének szintjén.