Az útépítések Magyarországon teljes káoszba fulladtak! | 24.hu


Néhány évvel ezelőtt a szakma még hangosan tiltakozott, amikor kilométerenként 4-5 milliárd forintos költségekről érkeztek hírek a gyorsforgalmi utak kivitelezésével kapcsolatban. Ma viszont már a 8-10 milliárdos projektek váltak a normává, és nem ritkák a több száz milliárd forintos hídépítési beruházások sem. Felfedeztük a magyar mélyépítés történetének néhány kiemelkedő példáját, amelyek rekordokat döntöttek meg.

A politika mindig szerette az útépítéseket, hiszen a sokmilliárdos projektek gyors és látványos eredményt hoznak, nem mellesleg a közpénzek csapdázására is alkalmasak. A magyarországi útépítő kartellekkel, a közbeszerzések, a korrupció és a pártfinanszírozás összefüggéseivel oknyomozó cikkek és tanulmányok sora foglalkozik, de ettől még az út- és hídépítő projektek megállíthatatlanul drágulnak, sorra dőlnek meg a rekordok.

A 2007-ben átadott Pentele híd Dunaújvárosban a legdrágább átkelőként vonult be a történelembe, hiszen a költségei elérték a 43 milliárd forintot, amihez még 11 milliárd forint értékű, a hídhoz vezető út építése is hozzájárult. A híd teljes hossza 1675 méter, így ha valaki szeretne számokkal játszadozni, kilométerenként körülbelül 25 milliárd forintos árat kapunk. Érdekes módon a szakértők "levegőben lógó" hídként emlegették, mivel az osztrák határig tervezett, összesen 330 kilométeres M8-as autópályából a Pentele hídon kívül egyetlen centiméter sem valósult meg. A gyorsút eredeti célja az lett volna, hogy Rábafüzest összekösse Szolnokkala, ahonnan az M4-es autópálya Romániába vezetne.

A dunaújvárosi rekord nem tartott sokáig, hiszen hamarosan átadásra került a 63 milliárd forintos költséggel megvalósult Megyeri híd. Ennek a 1862 méteres hosszának figyelembevételével kilométerenként 33,8 milliárd forintos költséget kapunk.

Vannak olyan projektek, amelyeket a szakértők egy része nemcsak drágának, hanem teljesen feleslegesnek is minősített. Például 2007-ben nyitották meg a Kőröshegyi völgyhidat, amely méreteivel lenyűgözött: 80 méter magas és összesen 1778 méter hosszú, a megépítése pedig 60 milliárd forintba került. Ezzel a híd kilométerenkénti költsége 33,75 milliárd forint, ami messze meghaladta a Pentele híd költségeit, sőt, még a tervezett adriai hídét is, amely a horvátok célja szerint a boszniai tengerpartot kívánta volna elkerülni a Peljesac-félszigeten keresztül Dubrovnik irányába. A Klek és a félsziget közötti 2,4 kilométeres híd építése is 60 milliárd forintra volt tervezve, így fajlagosan olcsóbbnak tűnt volna, mint a Balaton partján felhúzott impozáns völgyhíd.

A teljességhez tartozik, hogy végül 2022-ben adták át a Peljesac hidat, és addigra a beruházás 420 millió euróra, mintegy 170 milliárd forintra kerekedett. A China Road and Bridge Corporation kivitelezésében készült beruházást 85 százalékban támogatta az Európai Unió, amely bekötőutak, alagutak és egyéb infrastruktúra fejlesztéséhez is hozzájárult.

A balatoni völgyhíd ellenző szakértők véleménye szerint a költségek jelentős része elkerülhető lett volna, ha a tervezett útvonalat távolabb a tótól alakítják ki. Ám ez csupán egy a sok vitatott projekt közül, amely abban az időszakban felmerült.

Related posts