Energiafüggőség: Magyarország és Szlovákia azóta, hogy 2022 elején megkezdték a közvetlen utalásokat, több mint 1800 Iszkander rakéta árát juttatták el az orosz államkasszába.

Magyarország nemcsak hogy nem csökkentette orosz nyersolaj iránti függőségét, hanem éppen ellenkezőleg, kifejezetten növelte azt. Eközben Szlovákia is megmaradt az orosz kőolajra való szinte teljes mértékű támaszkodás mellett.

Az Európai Unió 2022 júniusában, a hatodik szankciós csomag részeként mentességet adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak az orosz nyersolaj importjának tilalma alól. Ez tette lehetővé, hogy az EU általános, tengeri úton szállított orosz olajra vonatkozó embargójának 2022. decemberi hatályba lépése után is kapjanak orosz nyersolajat vezetéken keresztül (a Déli Barátság kőolajvezetéken át). Az uniós derogáció célja az volt, hogy e három országnak több időt biztosítson az orosz energiafüggőség csökkentésére. A csökkenés annyira nem valósult meg, hogy az orosz energiaimport 2024-ben még a háború előtti szintet is meghaladta, szembemenve az uniós jogalkotás eredeti szándékával.

Magyarország és Szlovákia energetikai ellátottsága szorosan összefonódik két kiemelkedő kőolajvezetékkel. Az első, a Barátság vezeték, amely kizárólag orosz nyersolajat szállít Ukrajnán keresztül, míg a második, az Adriai vezetéket a horvát állami JANAF vállalat üzemelteti, és ebben nem orosz származású nyersolaj érkezik a horvátországi Omišaljból, közvetlenül az Adriai-tenger partjáról. Magyarország közvetlenül az Adria vezetéken kapja a nem orosz eredetű kőolajat, míg Szlovákia a Barátság déli szakaszába torkolló összeköttetésen keresztül jut hozzá ehhez az alternatív forráshoz.

2022 eleje óta Magyarország és Szlovákia összesen 27 millió tonna orosz kőolajat és 32 milliárd köbméter földgázt importált, ami körülbelül 33 milliárd euró értéket képvisel. Ebből a hatalmas összegből 5,4 milliárd euró közvetlenül az orosz államkasszába áramlott adóbevételek formájában. Ez az összeg körülbelül 1800 Iszkander-M típusú rakéta árának felel meg, amelyekkel rendszeresen támadják az ukrán városokat.

Ahelyett, hogy az uniós célkitűzések szerint csökkentették volna függőségüket, a két ország növelte orosz importját: 2024-ben 2%-kal több kőolajat hoztak be, mint a háború előtt, Magyarországon a függőség aránya 61%-ról 86%-ra nőtt.

Az elemzés kiemeli, hogy a történet kulcsszereplője a MOL, a régió egyetlen olyan vállalata, amely még mindig importál orosz nyersolajat. A MOL működteti a dunai és a pozsonyi finomítókat is, és gyakorlatilag egyedül dönt arról, milyen olajat dolgoznak fel ezek az üzemek.

Az elmúlt két évtizedben nem csupán a régió egyik legnagyobb olajvállalatává nőtte ki magát, hanem az orosz gazdasági és politikai befolyás egyik legerősebb európai közvetítőjévé is vált, és megbízható eszközként is szolgált arra, hogy közpénzek kerüljenek a kormányhoz közel álló oligarchákhoz. A MOL piaci sikere szorosan összefüggött Oroszország legnagyobb magánolajvállalatának, a Lukoilnak a térségbeli terjeszkedésével is, ami a legnagyobb orosz nyersolajszállító Magyarországra és Szlovákiába. Az Adria-kőolajvezeték, amely Horvátországból szállítana alternatív olajat, teljes mértékben ki tudná szolgálni Magyarország és Szlovákia együttes szükségletét - évi 14,4 millió tonnás kapacitásával meghaladja a két ország finomítóinak összesített igényét (11,1-12,2 millió tonna). Ennek ellenére a MOL 2024-ben csupán 968 ezer tonnát importált rajta keresztül - az ígért 2,2 millió tonna helyett.

Az orosz olaj ára kedvezőbb, és a legfrissebb elemzések arra mutatnak rá, hogy a MOL a keletkező árkülönbséget teljes mértékben saját zsebébe tette - mindezt úgy, hogy a magyar állampolgárok ebből semmit sem tapasztaltak. Sőt, 2024-re a magyar üzemanyagok bruttó ára még 5%-kal az uniós átlag fölött alakult. A G7 szerint 2022 eleje és 2024 májusa között a kormány és a MOL összesen 1,7 milliárd euró "extra profitot" hozott össze az olcsón beszerzett orosz nyersolaj révén, miközben a fogyasztói üzemanyagárakat folyamatosan magasan tartották.

A MOL nyereségének jelentős hányadát az extraprofitadó révén a magyar állam kerítette hatalmába, ezzel próbálva orvosolni az ország költségvetésének egyre növekvő hiányosságait. 2022-ben a MOL működési bevételei 34%-kal emelkedtek, elérve a 26,4 milliárd dollárt, és a következő években is körülbelül 25 milliárd dollár körül stabilizálódtak. Noha a kormány 2022-ben a különadó mértékét 95%-ra emelte az orosz olajból származó extraprofitra, ez 2023-ra szinte teljesen eltűnt: az adóbefizetések 521 millió dollárról mindössze 2 millióra zsugorodtak, 2024-re pedig már csak 15 millió dollárt tettek ki.