Rendkívül aggasztó fejlemények zajlanak Romániában, amelyek súlyosan fenyegetik a jogállamiság alapelveit. Ezek az események nem csupán a helyi társadalmat érintik, hanem szélesebb értelemben is veszélyeztetik Európa demokratikus értékeit. A kontinens, am
Cristian Andrei, a Hotnews.ro portál írója egy friss véleménycikkében osztotta meg gondolatait a pénteki alkotmánybíróság által hozott döntésről, amely érvénytelenítette az első fordulós választás eredményeit.
Mint írtuk, a román alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, és teljesen kaotikus helyzet alakult ki Romániában, miután titkosszolgálati dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy külföldi állam beavatkozásáról (az amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint Oroszországról van szó). Arról, hogy mi várható ezek után, szakértőt kérdeztünk a döntés után.
A román közélet prominens alakjai a délutáni és esti órákban is aktívan kifejezték véleményüket. Klaus Iohannis elnök magyar idő szerint este 6-kor tartott sajtótájékoztatót, ahol fontos bejelentéseket tett. Két órával később Georgescu is megszólalt, reagálva a politikai eseményekre (rivalizálója, Elena Lasconi nyilatkozatáról pedig korábbi cikkünkben részletesen írtunk).
Cristian Andrei, a Hotnews.ro portál újságírója egy figyelemfelkeltő véleménycikket tett közzé, melynek címe: "Lehetséges-e a demokrácia győzelme antidemokratikus módszerekkel?". A szerző érvelése szerint egy erős, Európa-centrikus értékekre épülő demokratikus rendszerben elengedhetetlen lett volna a második forduló megtartása a közelgő vasárnapon, ahol Elena Lasconira kellett volna szavazni. Andrei hangsúlyozza, hogy a demokratikus folyamatok tiszteletben tartása alapvető a társadalmi fejlődés és a politikai stabilitás szempontjából.
De ez a választók feladata lett volna. Nem lehet alkotmánybírósági döntésekkel kizárni az ellenfelet a versenyből
- tette hozzá.
A beszélgetés során megemlítette, hogy az ország politikai okokból kettészakadt, és hogy ezt a feszültséget csak egy demokratikus győzelem lenne képes orvosolni. "Milyen nagyszerű és egyszerű lett volna azt mondani, hogy az európai értékek diadalmaskodnak mindenféle árnyékkonspiráción. Hogy a választások győzelme megfékezte a Moszkva által irányított hibrid támadást, amit helyi alvilági szereplők és volt titkosszolgálati tisztek hálózatai irányítottak. Csak így érezhetnénk igazán büszkéknek magunkat az Európai Unióban: Románia, az a hely, ahol az orosz és alvilági erők próbálkoztak, de végül megkapták a magukét. Valójában azonban ezt a jogot most megfosztották tőlünk, érdemes egy pillanatra megállni és elgondolkodni ezen" - mondta.
Andrei megjegyzi, hogy a választások után minden részlet napvilágra kerülhetett volna a beavatkozással és Georgescu "választási csodájával" összefüggésben. Emellett fontos lenne tisztázni, hogy a román állam hol követte el a hibákat, és miért nem volt képes hatékonyan megakadályozni a beavatkozást. Ezzel szemben ő úgy véli, hogy...
Románia az utolsó pillanatban lépett akcióba, mintha egy fenyegetett állam lenne. Ez arra utal, hogy nem csupán egy választási kampány végén járunk, hanem egy sokkal súlyosabb helyzettel nézünk szembe, amelynek részletei még nem teljesen tisztázottak. A nemzeti döntéshozók világosan érzékelték, hogy a helyzetük kedvezőtlenül alakul.
"Vagy legalábbis ezt mondták nekünk. De miért kellene hinnünk nekik egy olyan demokráciában, ahol egészséges körültekintőnek lenni a hatalommal szembeni?" - teszi fel a kérdést a szerző, majd megjegyzi, hogy Georgescu győzelmével Románia kikerülhetett volna az "Európa-párti" országok közül.
Hozzáfűzte azt is, hogy az utóbbi napokban látható volt az, hogy "a román állam Elena Lasconi mögé állt". Szerinte ennek a bizonyítéka a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése és a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala, a román ortodox egyház mellette való állásfoglalása, vagy az, hogy Georgescu ellenfelei aláírtak egy Európa-párti paktumot.
Úgy tűnt, hogy minden az Európa-párti jelölt oldalán áll. De ez sem volt elég, és bizonyára túl későn érkezett
A közelmúltban több felmérés is Calin Georgescu minimális győzelmét valószínűsítette. Az AtlasIntel közvéleménykutató 47-43 százalékos előnyt mért neki Elena Lasconival szemben, míg a Sociopol második fordulós kutatása 60-40 arányú támogatottságot mutatott az ő javára. Érdemes megjegyezni, hogy az AtlasIntel legutóbbi, pénteken publikált felmérése már Lasconi szűk fölényét jelezte.
"Valaki a döntéshozók - hazai és nemzetközi - szűk körében észrevette, hogy az Európa-párti pártnak nem áll módjában győzni a közelgő vasárnapi választásokon. Ez az egyetlen logikus következtetés, amelyet levonhatunk [...]. Vagy, ahogy ismétlem, talán ezt kívánták tudtunkra adni, miszerint a lehetőségek kimerültek" - írta egy román újságíró, aki ezt követően azt is hozzátette:
Nem hiszem, hogy ez a bírák döntése lett volna.
E ponton utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság pár nappal korábban még érvényesnek mondta ki az elnökválasztás első fordulóját egy akkor "véglegesnek" nevezett döntésben. "Ez mindössze három nappal korábban történt. Miért feltételeznénk ma, hogy meggondolták magukat..." - írta a szerző, majd hozzáfűzte:
Nem megoldásnak, hanem beavatkozásnak vagyunk tanúi. Egy sürgősségi sebészeti beavatkozásnak.
"Természetesen ez nekünk nem tetszik. Miféle demokrácia iktatja ki a jelölteket az Alkotmánybíróságon keresztül?" - írta Cristian Andrei, aki e ponton felhívta a figyelmet arra is, hogy mindennek ellenére "a civilizált Európából érkező üzenetekben" semmiféle aggodalmakról nincs szó, "ami annak a jele, hogy volt előzetes kommunikáció, egyeztetés".
A hatóságok értesítették az EU és az Egyesült Államok tisztviselőit a közelgő fejleményekről, valószínű, hogy már megkapták a szükséges engedélyeket is. Az Európai Szocialisták Pártja és az Európai Néppárt kifejezte támogatását az Alkotmánybíróság határozata iránt, és nem foglaltak állást a jogállamiságot érintő támadásokkal kapcsolatban. Meglepő módon egyetlen európai vezető sem emelte fel a hangját a bukaresti döntés ellen.
- hívta fel a figyelmet.
"A tisztviselők ugyan időt vásároltak maguknak, de a lényegi problémákat továbbra is figyelmen kívül hagyták. A társadalom széthullás határán áll, és a bizalom teljesen eltűnt az emberek közül" - mondta a véleménycikk írója, hozzátéve: nem meglepő, hogy Calin Georgescu támogatói ennyire frusztráltak ebben a zűrzavaros helyzetben.
Képzeljük el, mi lett volna, ha Elena Lasconi az első, míg Marcel Ciolacu a második helyen végzett volna a választások első fordulójában, és ők ketten mérkőztek volna meg a döntőben. Az Alkotmánybíróság azonban érvényteleníti a választások eredményét, ami súlyos következményekkel járna. Az ország nagyvárosaiban az emberek tömegesen vonulnának utcára, és a levegőben a feszültség vibrálna. A tüntetők jelszavai szinte mindenütt visszhangoznának: "Szabadság!", "Szabad választások!" és "Cenzúra ellen!". A városok terein sokszínű tömegek gyülekeznének, akik a demokratikus jogokért és a szabad véleménynyilvánításért kiáltanának. A médiában folyamatosan arról beszélnének, hogy a választási folyamat integritása és a nép szava miért fontosabb, mint valaha. Az események hatására a politikai táj átrendeződne, és a társadalmi diskurzus középpontjába a demokratikus értékek védelme kerülne. A választási eredmények érvénytelenítése nemcsak politikai, hanem társadalmi feszültségeket is szülne, amelyek hosszú távon formálnák az ország jövőjét.
- fűzte hozzá.
Végül, a sebészeti beavatkozás analógiáját újra elővéve, úgy fogalmazott: "A páciens élete még mindig veszélyben van, jelenleg a műtőasztalon fekszik." Szerinte a hatóságok legfontosabb feladata most az, hogy sürgős és világos magyarázattal szolgáljanak a történtek mögött, valamint tevékenykedjenek, azaz felelősségre vonják azokat, akik mulasztottak a külső beavatkozások során. Emellett ki kell dolgozniuk, hogyan lehetne megóvni Romániát és annak polgárait a jövőbeli kockázatoktól.
Itt az idő, hogy mélyebbre ássunk a nevek, az elkövetők és a pénzügyi kapcsolatok világában. Ha nem derítjük fel ezt a rejtett hálózatot, fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvekre, akár hat hónap, akár több év múlva. Mert egy működésképtelen állam megmentésére nem mindig elegendők az antidemokratikus lépések.
- nyilatkozta az újságíró, aki hozzáfűzte: bár Klaus Iohannis pénteken bejelentette, hogy az új elnök hivatalba lépéséig az államfői posztot betölti, véleménye szerint itt az ideje, hogy visszavonuljon, amint a választáson győztes demokratikus pártok megegyeznek egy átmeneti politikai struktúráról.