Az ügyészség a milliárdokat zsebre vágó maffiáról számol be, míg a fővádlott az "őshibára" és a súlyos üzleti környezetre hívja fel a figyelmet.
Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF éves jelentésébe is bekerült az a több milliárd forintos költségvetési kárt okozó magyarországi ügy, amelyben több mint hatvan vádlott került a bíróság elé.
Éveken át szinte senki sem vette észre, hogy egy hatalmas bűnszervezet milliárdos nagyságrendben csalja meg az európai uniós támogatásokat. Ezt a megdöbbentő információt tartalmazza a büntetőper vádirata, amelyhez a HVG is hozzáfért. Az ügyészség állítása szerint az illegális tevékenységet irányító személyek közel három tucat esetben nyertek uniós forrású pályázatokat, jelentősen túlárazva az internetes hálózatbővítési és kutatás-fejlesztési projekteket. A vád szerint a túlszámlázásból származó extra bevételt több cég közbeiktatásával juttatták vissza maguknak.
A HVG-nek nyilatkozó elsőrendű vádlott, Körmöczi Béla Endre ugyanakkor - részben elismerve a felelősségét - kitart amellett, hogy szó sincs bűnszervezetről, a kifogásolt cselekmények jelentős része pedig rengeteg másik pályázatnál is előfordul. Ezt ő a hazai jogi környezet nem egyértelmű szabályozottságával magyarázza, és azt állítja: semmilyen anyagi hasznuk nem származott belőle.
A gyanúsítottak lebukásának hátterében egy 2016 végén érkezett névtelen bejelentés áll, amely az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) jutott el. A bejelentés nyomán indított vizsgálat következtében a magyar hatóságok is nyomozást indítottak. A vádirat alapján a bűncselekmények során 2010 és 2018 között összesen több mint 9 milliárd forintnyi kárt okoztak a költségvetésnek. Kiemelkedő eset a kecskeméti székhelyű Opticon Kft., amelynél az ügyészség 4 milliárd forint feletti vagyoni hátrányt tárt fel.
A Szolnoki Törvényszék legfrissebb döntése alapján a büntetőperben részt vevő 60 vádlott közül 28-an beismerték bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, így az ő ügyeik már jogerősen lezárultak. Az elsőrendű vádlott, Körmöczi Béla Endre esetében az ügyészség 10 év fegyházbüntetést indítványozott a bűnösség elismerése esetén, amit azonban Körmöczi nem kívánt elfogadni.
A bonyolult ügy kibogozásában titkos nyomozások és lehallgatások játszottak kulcsszerepet, ami kedvezett a vád helyzetének, hiszen három fontos szereplővel is megállapodás született. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a perben érintett személyek felelőssége még mindig folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képezi, ráadásul a koronatanút eddig még nem hallgatták meg, így végső ítélet sem született.
Körmöczi már azt is kétségbe vonja, hogy a vádiratban feltüntetett hatalmas összegeknek bármilyen alapja lenne a valóságban. Álláspontja szerint ezek az értékek úgy alakultak, hogy a kár mértékének megállapításakor a pályázatok teljes költségét vették figyelembe, anélkül, hogy figyelembe vették volna, hogy a vállalt feladatokat minden esetben maradéktalanul elvégezték. "Hiába kértük, nem történt meg a pályázatok által megvalósított beruházások értékének felmérése, pedig ez az ítélet szempontjából lényeges lenne" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy sem a nyomozó hatóság, sem a vádhatóság nem vizsgálta a túlárazás tényét és mértékét, miközben az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is megerősítette, hogy a projekt teljes mértékben megvalósult. Szerinte az ügy valójában azt tükrözi, hogy a hazai üzleti légkör miatt még azok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, akik valóban el kívánják végezni a megpályázott feladatokat.
Az ügy nagyságrendje uniós szinten is kirívó volt, így az Átlátszó korábbi cikke szerint az eset bekerült az OLAF éves jelentésébe is. (Abban az állt, hogy a vádlottak mintegy 12 millió eurós támogatási pénzből 4,9 millió eurót csorgattak vissza.)
