"Ez a totális hatalom gyakorlásának megnyilvánulása."

Léderer András, a Helsinki Bizottság főmunkatársa rámutat, hogy a magyar állam saját polgáraival szemben lép fel. Szerinte nyilvánvaló, hogy ezzel a javaslattal nem csupán a figyelem elterelését kívánja elérni, hanem a félelem legnyilvánvalóbb formáját is célozza meg.

Két nappal azt követően, hogy a Fidesz benyújtotta az állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét megteremtő Alkotmány-módosítást, Kocsis Máté frakcióvezető kifejezte kétségeit a jogszabály-tervezet jogi megalapozottságával kapcsolatban. Rámutatott, hogy ez a lépés veszélyeztetheti a kettős állampolgárság iránti bizalmat, és aggályokat vet fel a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok helyzetével kapcsolatban is. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy a javaslathoz "rendkívül körültekintően és esetleg visszafogottan" kell közelíteni. Kocsis szerint a valódi diskurzus most kezdődik.

Nem világos, mi késztette a frakciót arra, hogy azt higgyék, ez mégis csak működni fog - Kocsis nem reagált a feltett kérdéseinkre -, mindenesetre Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, benyújtotta a szükséges jogszabály részleteit.

A felfüggesztést lehetővé tévő Alkotmánymódosítást még nem hagyták jóvá, de a törvényjavaslat indoklásában a képviselő zökkenőmentesen múlt időben utal rá.

A javaslat szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére kizárólag azon kettős állampolgárok esetében van lehetőség, akik nem EGT-államok, illetve azok tagjelöltjei. Ebből a csoportból azok kerülhetnek a figyelem középpontjába, akik potenciális veszélyt jelenthetnek Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. Különösen indokolt lehet ez a lépés, ha a személy magatartása vagy tevékenysége miatt kockázatot teremt a hazai stabilitásra és biztonságra, mivel

Ez a megállapodás maximum 10 évre érvényes, azonban ha egy személy már nem jelent fenyegetést a közbiztonságra, a döntés visszavonására is lehetőség van.

Bárki bejelentést tehet a miniszternél (vagyis bárki felnyomhat bárkit), de a javaslat szerint az eljárásnak csak hivatalból van helye, a bejelentő nem minősül ügyfélnek. A miniszter a felfüggesztést megalapozó okokról és tényekről kikérheti a Nemzeti Információs Központ (NIK) véleményét is, de az nem köti őt.

Az Alaptörvény módosításának benyújtása után a jogi szakértők kifejezték aggályaikat, hangsúlyozva, hogy az állampolgárság felfüggesztése valójában nem létező jogi fogalom, amely a 40-es évek sötét időszakát idézi fel. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász még a javaslat előterjesztése után is ironikus megjegyzést tett: "Ha már itt tartunk, beszéljünk arról is, hogy mekkora a Pegazus szárnytávolsága, és mekkora patkóra van szüksége."

A Fidesz nem hátrál, ő viszont kitart a véleménye mellett. Azt mondja, Nyugat-Európában arra van példa, hogy az országtól távol lévő, korábban honosított terroristákat fosztják meg az állampolgárságuktól, de olyanról nem hallott, hogy valakinek a születéssel szerzett állampolgárságát fel lehetne függeszteni.

Ezt nyilatkozza Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság vezető munkatársa is.

Bármennyire is igyekszik a Fidesz törvényi keretek közé szorítani a kérdést, nem létezik olyan fogalom, hogy valakinek felfüggesszék az állampolgárságát. Ez a jogi megközelítés nem állja meg a helyét, hiszen az állampolgárság vagy létezik, vagy nem. Orbán bejelentése után egy jogi kavarodással próbálnak lavírozni, hogy a magyar állampolgárok kiutasítását valahogyan legitimálni tudják. Végül egy miniszteri határozat fogja meghatározni, ki számít a magyar nemzet részének.

A törvényjavaslatból nem derült ki, hogy létezne bármilyen eljárás, ami megalapozza a miniszteri döntést, ebből következően ez "

Nagy Boldizsár is megerősítette ezt az értelmezést, kijelentve, hogy "ez a totalitárius hatalomgyakorlás megnyilvánulása. A totalitárius rendszerekben is léteznek jogszabályok és hajlandó bíróságok, melyek érvényesítik azokat."

A szöveg fogalmai és kifejezései olyan zavarosak, hogy számos értelmezés lehetséges. Amikor "barátról" beszélünk, azt különbözőképpen érthetik: míg egyesek szövetségi együttműködésnek tekinthetik, mások ugyanezt az ellenség oldaláról egy idegen hatalom befolyásaként láthatják - állítja Nagy.

"Az Egyesült Államok jelenlegi helyzete vajon egy idegen hatalom szerepét tölti be, vagy inkább szövetségesként lép fel? Amennyiben Gorka Sebestyén kettős állampolgár, és Trump esetleg az orosz olajimportunk kapcsán szankciókat javasolna, akkor szükség lenne a magyar állampolgárságának felfüggesztésére?"

A törvénytervezet értelmében az érintett személy esetleg nem is szerez tudomást arról, hogy ellene eljárás indult. Csak abban az esetben kap értesítést, ha az állampolgárságát felfüggesztették. Ezt követően a Hivatalos Értesítőben is nyilvánosságra kerül, és a következő naptól kezdve érvényes. Ezt követően pedig az érintett ki is toloncolható. Mindezeket feltételes módon fogalmazták meg a szövegben.

Azt írták, ha az érintettet kiutasítják, és önként nem hagyja el Magyarország területét, vagy jogellenesen visszatér, akkor az idegenrendészeti hatóságnál kell előállítani, idegenrendészeti őrizetbe kell venni, és 72 órán belül ki kell toloncolni. Annyi a "könnyebbség", hogy schengeni országba is "távozhat".

Az állampolgárság felfüggesztése ellen a Kúriához lehet fordulni, az eljárás nem halasztó hatályú, vagyis azonnal életbe lép.

Nagy Boldizsár véleménye szerint a javasolt tervezet teljesen elszakadt a valóságtól. Úgy véli, hogy senki sem mer a szájára venni, hogy minden olyan személy, akinek felfüggesztették az állampolgárságát, kiutasításra kerül, ugyanakkor az összes fontos garanciális rendelkezést eltörlik ezzel összefüggésben.

A módosítás eredményeként azokat, akiket az állampolgárságuk felfüggesztését követően toloncolnak ki, már nem kell figyelembe venni azzal kapcsolatban, hogy a célországban esetleg kínzásnak vagy akár halálbüntetésnek lennének kitéve.

Nincs szükség figyelembe venni a korát, egészségi állapotát vagy a családi körülményeit sem (ami például egy másik kiutasított esetében fontos tényező lehet).

Előfordulhat, hogy egy kettős állampolgárnak magyar felesége és gyermekei is vannak. Léderer kijelenti, hogy "a családok szétszakítása jogellenes, és ez nemcsak az uniós jogszabályokkal, hanem az emberi jogok európai egyezményével is ellentétes." A javasolt intézkedések tele vannak önkényes szabályozásokkal, nem teljesítik az alapvető követelményeket, és sok szempontot nem mérlegeltek kellőképpen.

Nagy Boldizsár szerint embertelen az is, hogy ugyan a döntés után lehet bírósághoz fordulni, de annak nincs halasztó hatálya.

Szerinte nem véletlen, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem egy "híve", Halász János képviselő. Így nem kell sem minisztériumok közötti, sem társadalmi egyeztetést folytatni, de szerinte a kormány "nem is merne beadni egy ilyen jogsértő, gazember javaslatot."