Ezer forintba kerül 10 deka vaj: bár az infláció talán mérséklődött, a vásárlási költségek mégis folyamatosan emelkednek.

A KSH legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek éves szinten, és fél százalékkal haladták meg a novemberit, az egész évet tekintve pedig átlagosan 3,7 százalékos volt az infláció. Decemberben átlag felett drágultak éves szinten az élelmiszerek (5,4 százalék), a szolgáltatások (6,8 százalék) és az üzemanyagok (8,3 százalék). Szakértők szerint azonban a fogyasztók ennél is magasabb inflációt érzékelhetnek vásárláskor, ráadásul számos tényező jelent a jövőben is inflációs kockázatot.

Felháborító, hogy már majdnem ezer forintot kérnek 10 dekagramm magyar vajért – így indította mondandóját egyik dühös olvasónk. Annak ellenére, hogy már túlléptünk a 10-20 százalékos inflációs időszakokon, a 2024. decemberi éves inflációs adat (4,6 százalék) mégis közel 1 százalékkal magasabb, mint a novemberi 3,7 százalékos érték. Az általunk megkérdezett szakértők szerint nem véletlen, hogy a fogyasztók egy része a hivatalosan közölt árnál magasabb drágulást érzékel – sokan a mindennapi vásárlásaik során tapasztalják, hogy a valóság más képet fest.

A GKI vezérigazgatója, Molnár László a beszélgetés elején rávilágított egy fontos részletre: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokban nem szerepel a visszaváltási rendszer 50 forintos palackdíja. Noha a visszavitt palackért cserébe visszakapjuk a vásárláskor kifizetett összeget, ez a tétel önállóan 1 százalékponttal is megemelheti a fogyasztói árindexet, ami a tavaly nyáron bevezetett rendszer következményeként 0,5 százalékpontos inflációs növekedést jelenthet 2024-re - ha figyelembe vették volna. Molnár úgy véli, hogy ennek is köze lehet ahhoz, hogy a fogyasztók magasabb inflációt tapasztalnak, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ezenfelül, ha a vásárlások során olyan termékeket választanak, amelyek az átlagosnál jelentősebben drágultak, az tovább fokozhatja ezt az érzést. Az élelmiszerek között a decemberi jelentés alapján számos ilyen termék is található.

A gáz- és áramdíjak torzítják a statisztikákat, mivel a túlfogyasztás figyelembevételének módja miatt olykor árcsökkenést mutathat a KSH. Például decemberben a csökkenés mértéke mínusz 0,4 százalék és mínusz 0,3 százalék volt, ami lefelé húzza az átlagos inflációt, noha a hatósági árak nem csökkentek. Az Eurostat ajánlása alapján változások várhatók ezen a téren - felmerül a kérdés, hogy a statisztikákat visszamenőlegesen is módosítják-e. Molnár rámutatott, hogy ha ezeket a számításokat korrigálnák, az a 2023-as inflációt majdnem 1 százalékponttal megemelné.

Az 1-1 százalékpontok szépen összegződnek. A nyugdíjasok esetében különösen érezhető a probléma, ha a valós infláció magasabb, mint amit a nyugdíjasok számára készült fogyasztói árindex mutat. Ez azt eredményezheti, hogy a 2024-re várt reálérték-növekedés, amely elvileg a nyugdíjas fogyasztói árindex (3,7 százalék) és a tavalyi januári nyugdíjemelés (6 százalék) közötti különbségből származik, szinte észrevétlenül elolvad.

A GKI vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy nincs tisztázva, miként számítja a KSH a különböző tételek arányát a fogyasztói kosárban. Ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen nagyban befolyásolja, hogy az emberek milyen mértékű inflációt tapasztalnak. Például, ha a lakosság jelentős részénél az élelmiszerek aránya valójában nem 30 százalék (nyugdíjasok esetében 32 százalék), hanem inkább 40 százalék, amelybe beletartozik a munkahelyi és iskolai étkeztetés is, akkor ők sokkal magasabb inflációt élnek meg, mint az átlag. Ez különösen igaz most, amikor az élelmiszerárak az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkednek.

Az átlagértékben természetesen ott szerepelnek a szupergazdagok is, akiknél az élelmiszer-fogyasztás aránya jelentősen alacsonyabb a teljes költéshez viszonyítva. Általában...

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is hasonlóképpen vélekedik a helyzet alakulásáról.

A kisebb jövedelműek számára az infláció hatásai különösen érzékenyen jelentkezhetnek, különösen akkor, ha az élelmiszerárak drámaian emelkednek, mint ahogyan azt az utóbbi időszakban tapasztalhattuk, és ami a korábbi években is fennállt. Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel a magasabb árak a napi megélhetést még nehezebbé tehetik számukra.

Másrészt ha a bolti alapélelmiszerek - amikkel a leggyakrabban találkozik a fogyasztó - az átlag felett drágulnak, akkor már ettől magasabb lehet az általános inflációs érzet (pszichológiai hatás). Az MNB decemberi gyorsjelentése szerint is emelkedtek mostanában a lakosság inflációs várakozásai - említette meg.

Molnár László a műszaki cikkek áremelkedésének 2024-re vonatkozó adatait elemezve (ahol a mért csökkenés -0,9 százalék) arra figyelmeztet, hogy a boltban a gyakorlatban éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg. Az emberek hajlamosak a legújabb, legmodernebb (és sokszor legdrágább) technikai eszközöket választani, ami részben a divat hatásának tudható be, mint például az okostelefonok esetében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) viszont inkább a stabil árakat preferálja, így valószínű, hogy az olyan termékek árát vizsgálja, mint a már évek óta piacon lévő telefonok, amelyek iránti kereslet csökkenése miatt árcsökkenésen is átestek. Ebből kifolyólag Molnár úgy véli, hogy a műszaki cikkek inflációja magasabb lehet, mint amit a KSH hivatalosan regisztrál. A tartós fogyasztási cikkek árindexe 0,6 százalékkal emelkedett, amelyben már benne foglaltatik az új személyautók 5,3 százalékos áremelkedése is. Úgy véli, hogy ez az 5,3 százalék a többi tartós fogyasztási cikkre is érvényes lehet, de a műszaki cikkek esetében ez a tendencia nem mutatkozik meg olyan egyértelműen, mint az autóknál.

Számos ember kénytelen autóval közlekedni a munkába járás során, különösen vidéki területeken, ahol a tömegközlekedési lehetőségek korlátozottak. Számukra az autó fenntartásának költségei – mint például a januári üzemanyagár-emelkedés, amely a jövedéki adó növekedésével függ össze – jelentős terhet jelentenek a havi kiadásaik között. Ez különösen igaz, ha alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mivel számukra az inflációt sokkal érzékenyebben élik meg. Ezzel szemben egy budapesti lakos, aki magasabb fizetéssel bír, valószínűleg kedvezőbb helyzetben van, hiszen az olcsóbbá vált tömegközlekedést is igénybe vehet, így a mindennapi költségei jóval alacsonyabbak lehetnek.

Akiknek a költéseik között a gyorsan dráguló termékek aránya jelentősebb, valószínűleg nem 3,7 százalékos inflációt tapasztaltak, hanem akár 6-7 százalékos emelkedést is érzékelhettek.

- fűzte hozzá. Különösen fontos megjegyezni, hogy a korábbi magas inflációs időszak után a régi árak nem álltak helyre, hanem a tartósan magas szintre emelkedett árakra épül a jelenlegi inflációs nyomás.