A kormány féláron kívánja megszerezni az Akadémia vagyonát, ezzel véglegesen megnyitva az utat a kutatóhálózat kiszervezése előtt.

A 444 információi szerint a kormány 80 milliárd forint körüli összeget kínál a Magyar Tudományos Akadémiának az Akadémia kutatóintézeti ingatlanjaiért, noha az MTA vagyonbecslése szerint azok megközelítőleg 150 milliárd forintot érnek. Összesen közel száz épületről, a magyar tudomány meghatározó kutatóintézeteiről van szó, melyeket a kormány most már teljesen le akar választani az Akadémiáról.

Az MTA vezetése úgy tűnik, hogy ennek ellenére azzal a szándékkal lép, hogy jóváhagyja a még nem véglegesen kidolgozott vételi ajánlatot. Információink szerint az Akadémia elnöksége keddi ülésén arra a döntésre jutott, hogy "a kisebbik rossz" elvét követve támogatja az ingatlanvagyon állami értékesítését, és ezt a javaslatot az Akadémia közgyűlésének is elő fogja terjeszteni.

Ez már a második felvonás a magyar tudományos legfontosabb intézményrendszerének teljes átalakításában. Az első kör 2018-19-ben volt, amikor Palkovics László vezetésével a kormány a széleskörű ellenállás, hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére elvette a kutatóintézeteket a Magyar Tudományos Akadémiától. Ezt akkor a miniszter részéről a legkülönfélébb nyomásgyakorlási eszközök kísérték a pénzügyi zsarolástól az egyes intézetek leválasztásával való fenyegetésig.

A kutatóintézeti ingatlanok azonban továbbra is az Akadémia birtokában maradtak, így ez az egyedüli jelentős kapcsolat az MTA és az általa korábban irányított kutatóhálózat között. Az utolsó öt év során az újonnan alakult kutatóhálózat szinte díjmentesen használta az épületeket. Ezen időszak alatt a kutatóhálózat többször is átalakuláson ment keresztül, sőt, még a neve is változott: a korábbi akadémiai struktúra Maróth Miklós irányítása alatt ELKH néven futott, majd 2023-ban, Gulyás Balázs elnökletével, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra keresztelték át.

A HUN-REN átszervezéséről szóló terv november elején került a közfigyelem középpontjába, egy új törvény keretein belül. Gulyás Balázs, az elnök, az alacsony hatékonyság és a széttagoltság problémáira hivatkozva indokolja a változtatásokat, miközben érdemes megjegyezni, hogy ezt a kutatóhálózati struktúrát mindössze öt évvel ezelőtt alakította ki a Fidesz-kormány.

Gulyás, aki a vállalati menedzsment szemléletét erőteljesen képviseli, elsősorban a HUN-REN által megrendelt, teljes szövegében eddig nem nyilvánosan ismert nemzetközi átvilágításra hivatkozik, amely idén zajlott le. A HUN-REN vezetősége hangsúlyozza, hogy széleskörű egyeztetéseket folytattak a kutatókkal és a munkavállalókkal. Azonban a gyakorlatban a valódi konzultatív fórum helyett a folyamat inkább úgy zajlott, hogy workshopokat szerveztek a meghívott kollégák számára – az első találkozóra például a Marriott szállodában került sor. Ezen kívül egy viszonylag általános kérdéssort is kiosztottak a résztvevőknek, amelynek célja az volt, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a körükben.

A pontos eredmények jelenleg még nem állnak rendelkezésre, és az átalakítási tervek érvényesítése szempontjából ez nem is lenne igazán megfelelő, hiszen a workshopokon sem merültek fel konkrét részletek. A körülbelül 5000 kutató hangulata viszont nem túlságosan kedvező, annak ellenére, hogy a 2019-es átalakítással kapcsolatos politikai félelmek eddig nem igazolódtak be. Noha a kutatási hálózatban a kutatási szabadság és autonómia tekintetében nem tűnik úgy, hogy komolyabb sérelmek értek volna, az ígért jobb finanszírozás még mindig várat magára. 2020-ban ugyan tapasztalhattunk egy átlagosan 30%-os bérnövekedést, de ezt az infláció teljes mértékben felemésztette, így sok elismert kutató is csak a nemzetközileg alacsony szintű nettó 300-400 ezer forintos kereseteket tudja felmutatni, mindeközben pedig a munkavállalók a közalkalmazotti státuszukat is elvesztették.

Ezt a kormány az átalakításhoz köti: Jakab többször nyilatkozta, hogy jövőre 18 milliárd forinttal nőhet a költségvetési támogatásuk, "ha elfogadja az Országgyűlés a HUN-REN-törvényt". Reményei szerint 2027-re a költségvetési támogatás már a mostani duplája lesz, hároméves időtávon pedig két-háromszorosra nőhetnek a kutatói bérek. Ezt egy hatéves finanszírozási keretszerződés biztosítaná.

Az új struktúra bevezetése azonban azt jelentheti, hogy a kutatóintézetek önállósága jelentősen csökkenne. A kutatóhálózat irányítását egy miniszterelnök által kinevezett elnök és az általa választott tagokból álló testület venné át, működésük hasonlítana egy vállalat irányításához. Az állam a finanszírozást pedig azzal a feltétellel biztosíthatná, hogy a kutatók csak a kormány által kijelölt témákra fókuszáljanak. Ezáltal pedig akár a tudományos autonómiának a kutatási területeken megszokott alapelvei is veszélybe kerülhetnek.

Az átalakítási terveket élesen bíráló Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint kiemelt veszély, hogy miközben több kutatóintézet költségvetésében meghatározóak az uniós pályázatok, az új struktúra miatt a jövőben nem biztos, hogy kaphatnának EU-s támogatásokat.

Szakértők véleménye szerint a kormány által javasolt struktúra lényegében szoros párhuzamot mutat a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerével, még akkor is, ha a legfrissebb törvénytervezet nem említi sem a KEKVA-t, sem pedig az alapítványokat. Ezért komoly aggodalommal tekintenek arra, hogy a már meglévő alapítványi egyetemek uniós finanszírozásból való kizárása után, egy lehetséges bizottsági vizsgálat következtében hasonló sorsra juthatnak ők is. Ahogy egy HUN-REN-es kutató jogászunk megjegyezte:

"Ha a kormány úgy véli, hogy Brüsszel minden áron akarja megkaparintani a pénzünket, akkor a saját érvrendszerük alapján az átalakítások minket is veszélyes helyzetbe hoznak."

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter november 7-én küldte át a HUN-REN-elnök Gulyás Balázsnak az átalakítás konkrét törvénytervezetét, aki azt aznap este továbbította a kutatóintézeti főigazgatóknak.