Felcsúton a magyar fociakadémiák létjogosultságát magyarázó főszabályt egyáltalán nem veszik komolyan.
A téli szünet hirtelen érkezett a magyar labdarúgó bajnokság világába, és meglepetésre a Felcsút vezeti a tabellát, mégpedig egy mérkőzéssel kevesebb játszott meccsel a Ferencváros mögött. A szisztematikus utánpótlás-nevelés gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az akadémiai fiatalok láthatóan új irányt szabtak a csapatnak. De vajon tényleg elérkezett az Orbán Viktor által már számtalanszor megjövendölt új korszak? A valóság ennél sokkal árnyaltabb.
Hagyjuk is Orbán jövendölését, amelyet a Puskás Akadémia névadó ünnepségén tett 2007-ben, miszerint "7-8 éven belül ötven magyar játékos fog rendszeresen játszani a négy legjobb európai bajnokságban (angol, spanyol, olasz, német), és ezekből egy erős válogatott fog összeállni". Ezt a kijelentését 11 évvel később már kénytelen volt finomítani, amikor világossá vált, hogy a valóság teljesen más. Az új irányvonal az lett, hogy a nyolc komolyan vehető akadémia tízévente képes legyen két nemzetközi szinten jegyzett játékost nevelni. Orbán büszkén bejelentette, hogy Felcsúton az első évtizedükben ezt az ígéretet teljesítették, megemlítve Sallai Rolandot és Kleinheisler Lászlót. Kleinheisler esetében már akkor is sejteni lehetett, hogy nem éri el ezt a szintet, azóta pedig ez beigazolódott. Sallai pedig nemrégiben a Bundesligából Törökországba igazolt.
Valóban figyelemre méltó, hogy a Puskás Ferenc nevét viselő felcsúti futballprojekt az NB I-ben kiemelkedő sikereket ért el. A 2023 végéig befolyt 130 milliárd forint jelentős anyagi háttérrel rendelkezik, amely lehetővé tette a csapat és az utánpótlás fejlesztését. Az utolsó öt bajnokságból négy alkalommal is a dobogón végeztek, és jelenleg is szoros versenyt folytatnak a Ferencvárossal. Azonban felmerül egy problémás kérdés: a kezdőcsapatban több a külföldi légiós, akiket a bőséges költségvetésből igazoltak, mint a helyi nevelésű játékos. Ezzel pedig nem teljesítik Orbán Viktor javasolt irányelveit a hazai tehetségek támogatásával kapcsolatban.
A főszabály mibenlétéről Orbán nyáron beszélt, amikor az állami tulajdonú sportnapilapnak nyilatkozott.
Az akadémiai rendszerünk létrehozása nem a véletlen műve volt. Személyesen is elköteleztem magam egy magyar futballakadémia megalapítása mellett, hiszen hiszek abban, hogy ez elengedhetetlen a jövőnk szempontjából. Alig várom azt a pillanatot, amikor a magyar élvonalban, nemcsak az NB II.-ben, hanem a legmagasabb osztályban is a tíz mezőnyjátékosból legalább öt magyar fiatal lesz a pályán. Ma már egyre inkább látom a tehetséget és képességet azokban a srácokban, akik az akadémiákból kerülnek ki, és úgy vélem, hogy ezekből a magyar játékosokból akár tizenkét csapat mezőnyjátékosainak felét is ki tudnánk állítani. Jelenleg még nem tartunk itt, még a Puskás Akadémiával sem. Amikor viszont öt-hat saját nevelésű játékos lép a pályára, mellettük pedig négy-öt külföldi, akkor valóban elmondhatjuk, hogy elértük azt a célt, amiről álmodtunk.
Ráadásul a 17 forduló során mindössze egy alkalommal, egy Győr elleni találkozón fordult elő, hogy a felcsúti csapatban több magyar játékos lépett pályára a kezdőcsapatban, mint a rivális csapatban.
