Fidesszencia: Olyan sebességgel terjed a putyinizálódás, hogy még Putyin is irigykedhetne rá.
A húsvéti ünnepek után úgy tűnt, a Fideszben elhalasztották a nagytakarítást, amelyet a miniszterelnök tél végén kezdeményezett. Ekkor lépett színre Halász János fideszes országgyűlési képviselő, aki előterjesztette A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ezzel a kormány célja, hogy ellehetetlenítsen olyan újságokat és civil szervezeteket, amelyeket veszélyforrásként azonosítanak az ország szuverenitására nézve. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata után a kormány jogosultságával pénzbírságot, az 1%-os támogatások megvonását, sőt, akár betiltást is kilátásba helyezhet. A feketelistát Lánczi Tamásék már legalább egy éve szerkesztik.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti vitát megelőzően megjegyezte: "A közélet átláthatóságát célzó törvénynek van egy olyan szempontja, amelyet számos hazai médiaplatform sajátos módon értelmez. Ezt nem alaptalanul teszik. Ilyen például a Telex, a 444, vagy akár a Partizán is" – fogalmazott. A frakcióvezető rámutatott, hogy ezek a szerkesztőségek külföldi finanszírozásban részesülnek, és amikor a külföldi tőke szóba kerül, "érthetően izgalomba jönnek".
Fontos, hogy egyértelműen fejezzük ki magunkat: ez a téma valójában nem csupán a "külföldi befolyásról" szól, hanem inkább a kritikák elhallgattatásáról. Ezt a tényt alátámasztandó, a tervezethez még egy szigorítást hozzátettek: már az idén felajánlott 1 százalékos adományokat is megvonják a feketelistán szereplő szervezetektől, pedig eredetileg ezt csak a következő évre tervezték. Érdekes megjegyezni, hogy Putyinnak is körülbelül tíz évébe telt, hogy a megszorításokat bevezesse az ügynöktörvény elfogadása után, míg a magyar kormány ezt most egy lépésben kívánja megvalósítani.
Az Európai Bizottság arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, ugyanis ha azt a jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek súlyos megsértését jelentené. Ha megszavazza a parlament, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket. A kormány erre újra eljátszotta, amit Svédország NATO-csatlakozása esetén, hogy sajnos nem tudják visszavonni a törvényt, mert nem ők adták be (hanem a később csatlakozókkal együtt most 115 Fidesz-képviselő.) Az EU a súlyosabb lépésekkel vár.
Számos hang emelkedett fel a törvény ellen, és a tiltakozó megmozdulások sem maradtak el. Mi pedig öt független szerkesztőséggel összefogva indítottunk egy közös műsort, hogy kifejezzük álláspontunkat. Ezen kívül megszüntettük a nemzeti szuverenitást célzó támadásokkal kapcsolatos tartalmainkat; a korábban figyelmet keltő cikkeink, leleplezéseink és videóink új, a NER által is elfogadható címeket kaptak.
Ha már Szuverenitásvédelmi Hivatal, Láncziék nem jelentek meg az Átlátszó által indított per első tárgyalásán. Azért perelték be a hivatalt, mert bizonyíték nélkül terjesztette róluk, hogy kémkednek, külföldi nyomásgyakorló hálózat tagjai, híreket hamisítanak, hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai szerverekre töltenek fel magyar dokumentumokat, miattuk nem jönnek az uniós pénzek. A hivatalt ugyanaz az ügyvédi iroda képviselte, amely azt az alapítványt, ahová átcsatornáznák az szja-felajánlásokat.
Három hónappal azután, hogy Orbán bejelentette, hogy a lázadást megnyertük, és most a történelem főutcáján haladunk, újra lázadásra és ellenállásra buzdított: egy látványos rendezvény keretében a kormány bemutatta legújabb kezdeményezését, a Harcosok Klubját. Ez a projekt lényegében a kormány online és offline választási hadereje lenne. A tagok az interneten, valamint minden választókerületben aktívan részt vesznek, hogy megpróbálják megfordítani a Fidesz számára kedvezőtlen politikai tendenciákat – mindezt a FACEBOOKON keresztül!!
Januárig a tervek szerint százezer harcost toboroznak, hogy a digitális térben is a Fidesz domináljon. A BOK-csarnokban megrendezett eseményen a miniszterelnök előtt politikai szereplők és influenszerek beszédei fokozták a párt által összehívott közönség lelkesedését. Régebben talán felmerült volna bennünk a gondolat, hogy milyen érdekes is, hogy Bohár Dániel és Szijjártó Péter felváltva szólalnak meg, de az esemény keretein belül ez teljesen érthető volt. A Harcosok Klubja koncepciója szerint végső soron mindenki csupán egy pillanatnyi arc a gyorsan gyártott rövidvideók és posztok tengerében; az pedig lényegtelen, hogy valaki egy állami intézményt vezet, vagy csak szeret a kamerák elé lépni. A lényeg, hogy képes legyen megragadni az emberek figyelmét.
A Harcosok Közösségéhez való csatlakozásra meghívásos alapon van lehetőség – legalábbis Menczer Tamás ezt nyilatkozta. Ennek ellenére számos kérdés merül fel, így sokan már most próbálják azonosítani a potenciális harcosokat a közösségi médiában kommentelők között. Sőt, egyesek már a Harcosok Kódexét is megosztják, de ezzel a dokumentummal kapcsolatban van néhány zavaró tényező.
Ahogy azt Plankó Gergő is írta véleménycikkében, Orbán beszédéből, a körítésből és a harcra buzdító felhívásból egyértelmű volt, hogy a politikai veszélyt érzékeli a miniszterelnök. De arra is utalnak jelek, hogy a Fidesz által kínált politikai termék esetében most már nem a csomagolással van baj - az óriási GYOPÁROS ALPÁR felirat azért nagyon menő volt -, hanem a termékkel magával.
Ezen az sem segített, hogy egy elítélt ivádi pedofil is ott ült a hevesi fideszesekkel a gyűlésen. Megírtuk, hogy Horváth László drogügyi kormánybiztos és hevesi országgyűlési képviselő közös képet posztolt S. Tamás Györggyel, az elítélt férfival. Erre Ivády Zsolt ivádi polgármester kilépett a Fideszből - megbotlott a sikerhez tartó úton -, Horváth pedig bejelentette, hogy a férfit kitette a párt önkéntesei közül. Az ügy után a polgármester szó szerint eltűnt a faluból. Az már tényleg csak a nonpluszultra, hogy a pár napja náci posztot megosztó keszthelyi fideszes képviselő is ott ült a Harcosok Klubjában.
Ha már a szélsőséges megnyilvánulások kerülnek szóba, a hónap embere díjat vitathatatlanul az egri fideszes képviselő, dr. Rák Sándorné érdemli ki. A politikus olyan Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben Dobrev Klárát, a DK politikusát, szó szerint "judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömegyilkosnak" titulálta. Ez a genetikai alapú rasszista, náci retorika pusztán azért szegezett ilyen súlyos vádakat az ellenzéki politikusnak, mert a szerzője feltételezte, hogy Dobrev egyik nagyapja zsidó származású volt.
Rák egy különös Facebook-bejegyzésben kért elnézést, amelyben azt fogalmazta meg: "A megosztás során nem szenteltem elegendő figyelmet a poszt mondanivalójának, így sajnos nem néztem át alaposan. Most, hogy végre rászántam az időt az olvasásra, szeretném hangsúlyozni, hogy a bejegyzés üzenetével én sem tudok azonosulni!"
Bár Rák bocsánatot kért, mégis megfosztották bizottsági elnöki tisztségétől. Ugyanakkor a testület nem távolodott el tőle, sőt, továbbra is támogatták.
A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok eddig sem voltak túlságosan harmonikusak, ám a májusban kirobbant kémháború tovább súlyosbította a helyzetet. Az ukrán elhárításért felelős Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy felfedték egy magyar katonai hírszerző ügynökhálózat működését, amely Kárpátalján tevékenykedett. Két személyt letartóztattak az ügyben. Az SZBU szerint a hálózat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön a kárpátaljai katonai helyzetről, felmérje a térség földi és légvédelmi rendszereinek gyenge pontjait, valamint tanulmányozza a helyi lakosság politikai és társadalmi attitűdjeit. Különösen az érdekelte őket, hogy milyen reakciókat várhatnak, ha magyar csapatok lépnek be a térségbe. Rácz András véleménye szerint a magyar hírszerzés érdeklődésének egyetlen logikus magyarázata van: Oroszország.
A kormány döntése értelmében Magyarország két, a budapesti ukrán nagykövetségen diplomáciai státuszban dolgozó kémét utasított ki, mivel a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató kampányokat Kijev részéről nem hajlandó eltűrni – jelentette be Szijjártó Péter. A TEK munkatársai a Ferenciek terén egy férfit emeltek ki az autójából, és az eseményről a magyar kormány hivatalos csatornáján videófelvételt tettek közzé. A kiutasított diplomaták egyikének hírszerzési célpontja, a Telex értesülései szerint, az orosz Hilarion metropolita volt, aki Kirill moszkvai pátriárka bizalmasa és Putyin hűséges támogatója.
A kémháború kitörése után a magyar belpolitikai élet szinte azonnal reagált a fejleményekre. A kormánypárti kommunikációban hamarosan megjelent az a narratíva, miszerint a Tisza Párt - Magyar Péter irányítása alatt - titkos szövetségben áll az ukrán titkos szolgálattal, sőt, az ukrán állam arra használja a pártot, hogy Magyarországot lejárassa a nemzetközi porondon. Különösen figyelemre méltó, hogy mindez a Tisza Párt nem sokkal korábban közzétett 2023-as videója után történt, amelyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt nyilatkozza, hogy "átállunk a háborúhoz vezető út nulladik fázisára." Ez a kijelentés még inkább felerősítette a politikai feszültségeket, és új dimenziót adott a közéleti diskurzusnak.
A történet új fordulatokat vett, hiszen friss szereplők léptek a színre. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után bejelentette, hogy újabb ukrán kémeket sikerült azonosítani a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az egyik érintett Tseber Roland, aki az ukrán hírszerző szolgálat illegális ügynökeként tevékenykedik, és akivel Magyar Péter, az EP képviselője, a tavaly júliusi ukrajnai látogatása során találkozott. Magyar kifejezte aggályait, miszerint ha a hazai szolgálatok valóban tudtak Tseber kémkedéséről, akkor kötelességük lett volna értesíteni őt, mielőtt a találkozóra sor került, ám ez sajnálatos módon nem történt meg.
A Tisza Párt másik oldalát is megvilágítja, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a korábbi vezérkari főnök, az állítólagos "ukrán titkosszolgálati kapcsolatai" okán került a kormánypárt célkeresztjébe. A Honvédelmi Minisztérium állítása szerint Ruszin-Szendi NATO-üléseken rendszerint Ukrajna-barát nézőpontot képviselt, beszédeit pedig a „Szlava Ukrajinyi” kiáltással zárta, holott hivatalos jelentéseiben ennek éppen az ellenkezőjét tüntette fel. Továbbá felmerült a gyanú, hogy szoros kapcsolatot ápolt az ukrán titkosszolgálattal, illetve olyan ukrán állampolgárokkal, akiket kémkedéssel vádoltak. Magyar véleménye szerint a céljaik érdekében Ruszin-Szendit hamis politikai propagandacélokból, koholt vádakkal akarják letartóztatni.
A hónap végén zajlott le Romániában az elnökválasztás második fordulója, amely előtt Orbán Viktor talán a legnagyobb külpolitikai baklövéseit követte el. Az első fordulót követően Tihanyban sorsközösségről, összefogásról és együttműködésről beszélve lényegében a politikai pályafutását gyűlöletes magyarellenes akciókkal kezdő George Simion mellé állt. Ez érthető módon felkavarta a kedélyeket Magyarországon és Erdélyben egyaránt.
Az RMDSZ kifejezte tiltakozását, amelyet követően Orbán Viktor és a romániai magyar pártot irányító Kelemen Hunor kénytelenek voltak tárgyalásokat folytatni a feszültségek csökkentése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke, a helyzetre reagálva megjegyezte, hogy Orbánnak "jobb lett volna csendben maradnia". Szijjártó Péter külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy a választás körüli tevékenységeket helyesen kezelték, és helyénvalónak tartotta, hogy nem avatkoztak be. Végül Orbán Viktor gratulált Nicușor Dan megválasztott román elnöknek.
Friss híreink:
Még zajlik a Voks2025 kampánya, ez ugye az a véleménynyilvánító szavazásnak nevezett kezdeményezés, amelyben a magyar kormány azt kérdezi a magyar választópolgároktól, akarják-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Jelenleg nem látszik, hogy a kormány képes lenne dominálni a politikai diskurzust a legújabb kezdeményezésével. Április közepén ugyan már eljuttatták a "szavazólapokat", Orbán Viktor múlt héten, hat hét elteltével csupán annyit tudott bejelenteni, hogy összegyűlt egymillió "szavazat". Ez a szám eltörpül a januárban zárult "nemzeti konzultáció" alatt érkező 1,35 millió véleményhez képest, amely már akkor is az érdektelenség jelképévé vált. A Fidesz politikai táborában korábban a "lopott" szavazólapokat emlegették a gyenge részvétel okaként, miközben a Voks2025-öt népszerűsítették a közmédiában sportesemények közben, sőt, oltásregisztrációs emailcímek révén is próbálták elérni a választókat. A biztonság kedvéért még a horgászok és látássérült emberek postaládáit is megcsapolták ezzel a kampánnyal.
Sőt, a Mexikói úti háborús pszichózisnak is akadt egy kihívója: a Szentendrei úton egy ház tűzfalán nyolc plakáthely közül hatot a témához illeszkedő "hirdetmény" foglal el. Ezen felül az általános kormányzati ügyfélvonalat is elérhetővé tették az "ellopott" szavazólapokkal kapcsolatos panaszok kezelésére, és bevezették az online szavazás lehetőségét is. A kampányhoz kapcsolódóan a kormány a rezsiszámlákra feltünteti, hogy mennyivel emelkedne a díj, ha nem vásárolnánk orosz gázt. Eközben a kormánymédia már ott tart, hogy szabotázsnak minősítik, ha valakinek eltérő a véleménye.
Orbán május 30-i Kossuth rádiós interjúja jól tükrözte a kormányzati kommunikációt, hiszen a beszélgetés során a legkülönfélébb problémákat, például az unokázós csalásokat és a nyugdíjasok helyzetét, szinte kivétel nélkül az ukránok felelősségi körébe utalta. Az interjúban megdöbbentő módon összesen 25 alkalommal említette meg az országot és a népet, ami jól mutatja, hogy a politikai diskurzus középpontjában ezek a témák álltak.
Májusban két figyelemre méltó lemondás is történt a KDNP berkeiben. Elsőként Gaal Gergely, a párt Pest megyei elnökségi tagja döntött úgy, hogy távozik, és ezt Semjén Zsolt stílusa motiválta. Egy videóban, amelyben megosztotta a döntését, Gaal arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érezné hitelesnek, ha továbbra is egy olyan vezetőség mellett maradna, amelynek legrosszabb oldalát saját tapasztalata alapján ismerte meg, és amelynek hiteltelenségét, valamint torzulásait személyesen is megtapasztalta.
Gaal a legutóbbi országos elnökségi ülés során felvetette Semjén Zsoltnak, a KDNP pártelnökének, hogy a közelgő kampányban terveznek-e önálló stílust, karaktert vagy témákat képviselni. Meggyőződése, hogy ezáltal szélesebb szavazói bázisra tehetnének szert. Gaal elmondása szerint a pártelnök reakciója "megdöbbentően heves" volt, és a beszélgetés során láthatóan elvesztette a kontrollt, személyes támadásokra ragadtatta magát. Ekkor Bayer Zsolt, mint a közéleti véleményvezér, azonnal kifejtette a véleményét Gaalról.
Aztán bekövetkezett a várva várt fordulat: a KDNP sümegi alpolgármestere, Kalotay Kristóf, bejelentette lemondását. Indoklása szerint már nem kívánja átlépni azt a "morális határvonalat", amelyet saját meggyőződése szerint nem lenne szabad áthágni. Ezen kívül feljelentést is tesz, miközben a fideszes irányítás alatt álló önkormányzat ügyében már több nyomozás is zajlik.
A lemondások nyomán emlékeztettünk rá, hogy országgyűlési választáson önállóan 2002-ben indult utoljára a KDNP, egyéni jelöltjei is Fidesz-KDNP-sként futnak, és a KDNP-s jelölteket ugyanúgy Orbán Viktor választja ki, mint a fideszeseket. "Még a látszatra sem adnak. A választókerületi elnököket, vagyis jó eséllyel a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit maga Orbán Viktor nevezi ki" - írtuk e különös szervezet múltját és jelenét átvilágító cikkünkben.
Friss hírek érkeztek a Miniszterelnökség által meghirdetett Városi Civil Alap pályázatának eredményeiről, és a helyzet igencsak árnyalt: a nyertesek többsége olyan álcivil szervezetekhez köthető, amelyek a Fideszhez kapcsolódnak. E lépésre a kormány azután szánta el magát, hogy 2021-ben 77 milliárd forintot vesztett el, ami igencsak megkérdőjelezte a támogatási rendszert. A Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott, a közös uniós piac megnyitása miatt létrejött támogatási projekt elutasítása is azt jelzi, hogy a magyar civil szervezetek közötti 4 milliárd forintos elosztásban nem kívánták megosztani a döntési jogkört. Mivel a 4 milliárd forint leválasztása a 77 milliárdról nem volt lehetséges, az egész program végül a kukában landolt.
A norvég támogatások kezelésére kiírt pályázaton nyertes Ökotárs Alapítvány már régóta a kormány figyelmének kereszttüzében áll. A támadássorozat, amelyet Lázár János irányításával indítottak, nem csupán a nyílt kritikákra terjedt ki, hanem hatósági zaklatásokra, rendőrségi fellépésekre és adószám-felfüggesztésekre is. A kormányhoz közel álló sajtóban folyamatosan jelentek meg lejárató írások és szivárogtatások, amelyek célja az alapítvány hitelességének megingatása volt. Lázár János szerint a norvégok szándéka az volt, hogy megbuktassák a magyar kormányt.
A kormány ezután úgy határozott, hogy a Miniszterelnökség által rendelkezésre bocsátott források felhasználásával elindítja a 4,4 milliárd forintos Városi Civil Alapot. Ezt az alapot először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban is kiírták, már a megnövelt, 4,8 milliárd forintos kerettel. A 2025-ös keret szintén 4,8 milliárd forintra rúgott.
Több olyan civil szervezet, amely valódi közszolgálati céllal működik, hiába pályázott a Városi Civil Alap támogatására, hiszen a forráshiányra hivatkozva elutasították a kérelmeiket. Szentendrén különösen csalódottak az önkéntes tűzoltók és a törökországi földrengés utáni mentésben részt vevő kutató-mentők, akik szintén kérelmet nyújtottak be. Eközben a pályázaton a helyi fideszes álcivil szervezetek olyan összegeket nyertek el, amelyek többszörösei voltak a kutató-mentők által kért támogatásnak, amelyet terepjáróik felújítására kértek. Vitályos Eszter, a körzet önkormányzati képviselője, próbálta menteni a helyzetet, mondván, hogy a mentők is kaptak támogatást, és az álcivilek is megőrízhették a pénzüket, de ezzel csak tovább rontott a pályázat hitelességén. Maglódon hasonló a helyzet: a hat valódi civil szervezet helyett csupán a már megbukott fideszes polgármesterjelölt és a fideszessé vált korábbi polgármester egyesülete részesült támogatásban. Ráadásul az államtitkár, a polgármester, a képviselő és a Harcos is jelentős összegekkel gazdagodott a pályázat keretében.
Hiába fogadták el az alaptörvény-módosítást, ami alapján be lehet tiltani a Pride-ot, jogvédő szervezetek meghekkelték a rendszert, és a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon tartottak szivárványos felvonulást. Az, hogy a rendőrség engedélyezte ezt, magukat a szervezőket is meglepte.
Nyugodtan lélegezhetünk fel, hiszen a június 1-jére tervezett vonulást már letiltották. A Helsinki Bizottság megjegyezte, hogy a döntés önkényes, és hogy a rendőrség politikai nyomásgyakorlás következtében hozta meg ezt a lépést. Emellett tájékoztatták arról is, hogy jogi úton támadták meg a tiltó határozatot.
Szokásos záró rovatunkban izgalmas hírekkel szolgálunk a fideszes támogatóknak: Tiszaigaron sikerült megnyerniük az időközi választást. Ezzel szemben Barcson a DK jelöltje diadalmaskodott.
Ez volt a havi mennyiség, de ne aggódjon senki, júniusban újra találkozunk!
