Új tervek láttak napvilágot: 2026-tól megszűnnek az extraprofitadók!

Felpörögtek az események az év végén az extraprofitadók körül. Csütörtökön egy kormányrendelet révén kiderült, hogy mely szektorokban maradnak életben az extra terhek 2025-ben, és ekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete is. A dokumentumban található államháztartási táblázatokból pedig egyértelműen kiderül, hogy 2026-ban a kormány valóban lemondana az extraprofitadó-bevételekről. Azonban kérdéses, hogy az érintett ágazatok mennyire veszik komolyan ezt a kormányzati ígéretet, hiszen az elmúlt két évben többször is elhangzott már hasonló vállalás. Különösen figyelembe kell venni, hogy 2026 választási év, amikor a kormány elképzeléseit általában nem a fiskális szigor jellemzi. Jelenlegi terveikben azonban a kormány határozottan ígéri, hogy 2026-ra a költségvetési hiány 3,7%-ról 2,9%-ra csökken, a költségvetési kiadások mérséklődése mellett. Ha ezt végrehajtják egy választási év során, akkor valóban egy rendkívüli és egyedülálló 2026-os esztendő elé nézhetünk.

Ahogyan arra számítani lehetett, megjelent a 2025-ös adószabályok második fele, igaz nem törvény formájában (az első csomagról itt írtunk részletesen), hanem a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeleti úton módosította a kormány az eredeti 2022-es extraprofitadó rendeletet. A rendeletről, valamint annak egyes ágazatokra gyakorolt hatásáról külön elemzéseket is közöltünk, valamint erről szólt a Checklist podcastunk pénteki adása is.

A számos kivezetési intézkedés ellenére 2025-re még mindig jelentős különadó-bevételi tételek maradnak érvényben. Ez a helyzet az alappályához viszonyítva, ahol az extraprofitadók teljes mértékben megszűnnek, fokozza az ágazati szereplők, valamint az áthárítás következtében az érintett fogyasztók adóterheit. Az MNB legutóbbi költségvetési jelentésében becsléseik alapján arra jutottak, hogy...

a 4 különadó fenntartása 413 milliárd forintnyi adóteher-emelkedést

Képzeljük el, hogy 2025-re az extraprofitadók már nem léteznek, és az adóterhek növelése új dimenziókat ölt. Az adóprés fokozása nem csupán az extraprofitadók eltűnésével kapcsolatos, hanem a gazdaság különböző szereplőit érintő újabb adóemelésekkel is összefügg. Az adópolitikai változások következtében a vállalkozásoknak és egyéni adózóknak is fel kell készülniük a megnövekedett terhekre, amelyek a fenntarthatóság és a költségvetési egyensúly biztosítását célozzák. Az adórendszer átalakítása várhatóan széleskörű hatással lesz a gazdasági tevékenységekre és a piaci környezetre, így a jövőbeni tervezés során a szereplőknek érdemes figyelembe venniük ezeket a változásokat.

Jól látható tehát a fentiekből, hogy összességében a jelenlegi tervek szintjén a kormány számára elsődleges fontosságú a hiánycél további csökkentése 2025-ben és ennek érdekében számos bevételnövelő lépést tesz. Ezek kapcsán pedig fennáll az a kockázat, hogy közvetlenül (áthárítás útján) és közvetve (magas infláció) is a fogyasztók fizetik meg ennek az árát. Ennek egy részét kompenzálhatja bizonyos (gyereket nevelő) háztartások esetében a családi adókedvezmény duplázásának első lépcsőfoka, ami 85 milliárd forintot hagyhat pluszban jövőre a családoknál.

A 2025-ös költségvetésről készült eddigi elemzéseinket itt találhatod:

Az extraprofitadó-rendeleten túl csütörtökön más új információk is érkeztek a költségvetést illetően. Benyújtotta ugyanis a kormány a 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket, amelyek tartalmazzák a 2026-2028-as időszakra vonatkozó költségvetési kitekintést is, vagyis minden főbb bevételi és kiadási sor alakulását.

A bevételi adatok elemzése alapján világosan látható, hogy azokon a sorokon, ahol a kormány a jövő évben a fennmaradó extraprofitadó bevételeit számolja el, 2026-tól csökkenésre lehet számítani. Ez pedig arra enged következtetni, hogy...

A kormány tervei között szerepel, hogy 2026-tól fokozatosan eltávolítja az extraprofitadók rendszerét.

Az extraprofitadók hatályának kiterjesztése 2023-ban – azaz a 2022-es és 2023-as évek bevételeinek figyelembevételével – és a 2024-es évre való további egyéves meghosszabbítás ténye kétségtelenül izgalmas hatásokat gyakorol a költségvetésre. Érdemes megvizsgálni, hogy a bevételi sorok miként alakulnak a jövőben, különösen a 2025-ös és 2026-os éveket összehasonlítva. Íme néhány kiemelt bevételi tétel, amelyeknél a csökkenés jól megfigyelhető:

A kitekintő fejezetben szereplő államháztartási táblázat vonatkozásában a Pénzügyminisztérium kiemeli, hogy "a 2026-2028-as évekre szóló költségvetési előrejelzés a törvényjavaslat mögött álló makrogazdasági trendekre épül". A dokumentumban kifejtették, hogy "a számítások a 'változatlan költségvetési politika' forgatókönyvét alapul véve készültek, ahol nem várható a jelenlegi szabályozástól eltérő országgyűlési vagy kormányzati döntés". Ezt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy...

a PM azért nem számol például a fentebb részletezett extraprofitadók 2025 utáni fenntartásával, mert nincs rá jogszabály. Ehhez azonban azt is gyorsan hozzá kell tenni, hogy egyelőre.

Épp a múlt csütörtöki közlönyben megjelent extraprofitadó-rendelet módosítása bizonyította azt be, hogy a kormány pillanatok alatt ki tudja terjeszteni ezeket a különadókat a későbbi évekre a rendeleti kormányzás eszközével. Feltehetően az elmúlt két év kellemetlen tapasztalatai miatt az érintett ágazatok szereplői is így kalkulálnak, vagyis felkészülnek mindenre.

Bár a kormány a fejezeti kötetekben részletesen bemutatja a költségvetési folyamatok alakulását, és kifejezetten megemlíti az extraprofit adónemek 2026-tól történő kivezetését, ennek ellenére érdemes alaposabban megvizsgálni a témát. Például:

A kormány terve, miszerint 2026-tól teljes mértékben eltörölné az extraprofitadókat, különös helyzetet teremt a költségvetésben. Ennek következtében a központi költségvetés bevételei 2025-höz képest 2026-ra 133 milliárd forinttal csökkennek. Továbbá figyelemre méltó, hogy ennek hatására az államháztartás összes bevételi oldala alig mutat növekedést 2026-ra az előzetes tervek alapján: a várható bevétel 38 739 milliárd forintról mindössze 39 211 milliárd forintra emelkedik.

Ehhez kapcsolódik a kormány elkötelezettsége is, miszerint 2026-ra tovább mérsékli a GDP-arányos költségvetési hiányt: 3,7%-ról 2,9%-ra. Ez a lépés azt is magában foglalja, hogy

Ahhoz, hogy 2026-ra nominálisan csökkenő kiadási oldalra legyen szükség, a Portfolio által kiemelt táblázatban is tükröződnek ezek a tendenciák.

Az államháztartás kiadási oldala 2026-ban 42 255 milliárd forint lehet, ami csökkenést jelentene a 2025-re előirányzott 42 862 milliárd forint után. Ezen belül a központi költségvetés kiadásai is csökkenhetnek: 30 799 milliárd forintról 29 544 milliárd forintra.

Még inkább izgalmasá teszi a helyzetet, hogy 2026-ban parlamenti választásokra készülhetünk, miközben a kormány gazdálkodásának középpontjában nem a költségvetési szigor áll. Éppen ezért külön figyelmet érdemel a kormány azon bejelentése, miszerint teljes mértékben lemond az extraprofitadókból származó, több száz milliárd forintos bevételről. Mindez különösen figyelemre méltó egy olyan évben, amikor a politikai kihívások miatt várhatóan jelentős nyomás nehezedik a kormánypártokra, hogy fokozzák az állami költekezést.