Fukuyama: Az Egyesült Államok belépett az autoriter rezsimek sorába Francis Fukuyama, a neves politikai elemző, arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok egyre inkább az autoriter államok táborához csatlakozik. E megállapítás mögött az a tendencia áll,

"Noha bárki, akinek van szeme, láthatta, hogy efelé haladunk, Donald Trump legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati liberális demokrácia és az autoriter hatalmak közötti globális harc kellős közepén vagyunk, és ebben a harcban az Egyesült Államok éppen oldalt váltott, és csatlakozott az autoriter táborhoz" - ezzel a felütéssel kezdi elemzését Francis Fukuyama a Trump-féle világrendváltásról.

A liberális demokráciák egyik legismertebb politikai filozófusa, akinek hidegháború utáni előrejelzései a Nyugat győzelméről és a történelem végéről rendre megjelennek, nemcsak a támogatóinak, hanem illiberális ellenfeleinek körében is népszerű idézetforrás. E megközelítések gyakran szalmabáb-érvelések alapjául szolgálnak, hiszen könnyen belemagyarázhatók a Nyugat önelégült attitűdjére és globalista törekvéseire. Fukuyama gondolatai a modern politikai diskurzusban egyfajta szimbólummá váltak, amelyet sokan eltorzítanak. Ezzel szemben Trump legújabb megnyilatkozásait hihetetlennek és megdöbbentőnek tartják: az amerikai elnök állítása szerint Ukrajna felelős a háború kitöréséért, mivel nem engedett a Kreml területi követeléseinek, valamint Ukrajnát diktatúraként bélyegzi meg, bűnösnek tekintve, hogy ellenáll az orosz agressziónak.

Fukuyama szerint ezek valószínűleg nem az amerikai elnök saját agyszüleményei, hanem Putyintól jönnek, akinek Trump mindig csodálója volt. Az elemző szerint, aki egybként, mint írja is, 2013 óta Ukrajna aktív támogatója, a szaúd-arábiai tárgyalásokon az amerikaiak már előzetesen lemondtak két olyan pontról, amik fontos kártyák lehettek volna az alkufolyamatban: máris jelezték, hogy elfogadják az eddigi orosz területi nyereségeket, és hogy nem lesz ukrán NATO-csatlakozás - miközben az oroszok semmit nem adtak cserébe.

Ukrajna, bár fiatal és még sok kihívással küzdő demokrácia, lehetőséget ad arra, hogy az emberek nyíltan kifejezzék véleményüket az elnökről, és joguk van a hatalomváltásra. Ezzel szemben Oroszország, sajnos, ismételten a totalitárius diktatúra irányába sodródott, ahol a kritikának nem marad helye.

Egy amerikai-orosz egyezségen alapuló tűzszünet nem hoizhat szerinte tartós békét:

"Az oroszok ismét fegyverkezési versenybe kezdenek, és amint kellőképpen felkészülnek, újraélesztik a konfliktust. Nem érzik szükségét annak, hogy tiszteletben tartsák a jelenlegi tűzszüneti vonalakat, és a megfelelő pillanatban vissza kívánják szerezni Ukrajnát."

Fukuyama véleménye szerint a Kreml újabb fenyegetésekkel fogja sújtani Grúziát, Moldovát, a balti államokat és Lengyelországot. Eközben az Egyesült Államoknak nem szükséges hivatalosan kilépnie a NATO-ból, mivel Trump már világossá tette, hogy nem tartja be a katonai szövetség kollektív védelmére vonatkozó 5. cikkelyt.

Fukuyama véleménye szerint az amerikai politikai fordulatot nem csupán az indokolja, hogy Washington a Távol-Kelet felé kívánja irányítani figyelmét. Szerinte, ha Kína blokád alá helyezné vagy esetleg inváziót indítana Tajvan ellen, Trump valószínűleg ugyanúgy tárgyalásokba kezdene Hszi Csin-pinggel, mint ahogyan most Putyinnal teszi. Ez akár azt is jelentheti, hogy gyakorlatilag átengedné Kínának a sziget irányítását, majd azzal dicsekedne, hogy ezzel sikerült elkerülnie a háborút – fogalmaz az elemző.

Az Egyesült Államok Fukuyama véleménye szerint Donald Trump időszakában nem az izolacionizmus felé tendál, hanem inkább egy újfajta politikai megközelítést alkalmaz, amely a nemzetközi kapcsolatokban való aktívabb részvételt és a globális kihívásokra adott válaszokat helyezi előtérbe.

"Határozottan beáll a tekintélyelvű politikai tábor mögé, és szilárdan támogatja a globális jobboldali autoritárius vezetőket, Vlagyimir Putyintól Orbán Viktor és a salvadori Nayib Bukele, egészen Narendra Modiig."

A hírek szerint a mostanában beszántásra ítélt National Endowment for Democracy, amelynek bírálói az amerikai demokráciaexport és a külföldi beavatkozások intézményeként tekintenek rá, valószínűleg a Nemzeti Diktatúra Alapítvány néven fog újjászületni.