G7: Az elmúlt év során a kormányhoz közel álló kiadókhoz jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezett.
A napokban akár már megszavazhatta volna az országgyűlés fideszes többsége az átláthatóságra hivatkozó törvényjavaslatot, azonban Kocsis Máté bejelentése azt jelezte, hogy a kormánypártok legkorábban ősszel térhetnek vissza erre a témára. A frakcióvezető kiemelte, hogy a Fideszen belül konszenzus van a külföldi befolyás ellen való fellépésről, ugyanakkor élénk viták zajlanak arról, hogy milyen módszereket érdemes alkalmazni. Kocsis rámutatott, hogy a törvénytervezetet számos forrásból értékelték kritikával, és a Háromharmad munkatársai is megjegyezték, hogy a törvény megfogalmazása akár a NER emlékezetének végét is jelentheti, amennyiben más politikai erő kerülne hatalomra.
A G7 friss elemzésében most áttekintették, árbevételüket tekintve milyen arányban részesül külföldi forrásokból tizenhárom, a kormánytól független kiadóvállalat, amelyekről kormányzati körök rendszeresen állítják, hogy ukrán, háborús vagy nyugati propagandát terjesztenek, és ugyanígy megnézték három, a kormánymédiához sorolható vállalat éves jelentéseit is
A legfrissebb információk alapján kiderült, hogy az átláthatóságra hivatkozó törvényjavaslat jelenlegi verziója szerint a kormánymédia külföldi forrásokból több anyagi támogatást kapott, mint a független médiumok.
A vizsgált független kiadóvállalatok bevételeinek szerkezete az elmúlt két évben meglehetősen hasonló képet mutatott: a belföldi értékesítésből származó jövedelmek a teljes bevétel 83-85 százalékát képezték. Ezen kívül körülbelül 5 százaléknyi bevétel érkezett hazai támogatások formájában, mint például előfizetések, mikroadományok és az 1 százalékos felajánlások. Ez azt jelenti, hogy a tizenhárom elemzett kiadó bevételeinek legfeljebb 10 százaléka származott külföldről, ami a G7 összesítése alapján mindkét évben körülbelül 2,5 milliárd forintot jelentett. Ebből a külföldi termékek és szolgáltatások értékesítése adta a nagyobb részesedést, míg a tényleges külföldi támogatások értéke a független kiadóknál 2023-ban kevesebb mint 1 milliárd forint volt, 2024-re azonban ezt az összeget éppen hogy túllépték. Ezzel szemben a kormánymédia három kiadójának összesen legalább 5,5 milliárd forintnyi külföldi bevétele volt, ami azt jelzi, hogy a kormányközeli kiadók a rendelkezésre álló adatok szerint jelentősen nagyobb mértékű külföldi támogatásban részesültek, mint a függetlenek.
A dokumentum ezen a helyen teszi említést:
A kormányhoz közel álló kiadók külföldi bevételeinek jelentős része szintén exportból származik, míg a közvetlen támogatások csupán néhány tízmillió forint értékben érkeztek ehhez a szektorhoz. Az átláthatóságnak nevezett jogszabály szövege alapján azonban ez nem gyakorol hatást semmire, hiszen a külföldi források a külföldi források.
Fedezd fel velünk a törvényjavaslat lényegét, amely az átláthatóság jegyében született! Cikkünkben alaposan körüljárjuk, miről is szól valójában ez a javaslat, és összegyűjtjük a leglényegesebb információkat, amelyeket érdemes tudni róla.
